2017. június 22., csütörtök

Változások az állampolgárság megszerzésében

Fotó innen

Az állampolgárság, a külföldiek, a secondok és a menekültek kérdése szinte mindennapi téma Svájcban. Nem is csoda, hiszen a folyamatosan növekvő, ma már 8,4 milliós népességből (2017. áprilisi adat) több mint 2 millió, azaz csaknem 25% a külföldi, noha egy részük már Svájcban született. A bevándorlás folyamatos, 2016-ban 90.000-nél többen érkeztek az országba. A várható élettartam igen magas,jelenleg 82 év.

A svájci állampolgárság megszerzése nem olcsó, ellenben hosszú, sokak számára megalázó folyamat. A statisztikai adatok mögött hús-vér emberek nem egyszer drámai sorsa rejlik. A mai hírekben (itt és itt) pont egy olyan 25 éves török lányról tudósítottak, aki Svájcban született, egész életét itt töltötte, a helyi dialektust anyanyelvi szinten beszéli, az írásbeli tesztet 100 %-osan teljesítette, svájci vőlegénye van, sportegyesületek tagja, állampolgársági kérelmét mégis visszautasították. A 7 fős vizsgabizottság előtti szóbeli teszten állítólag nem szerepelt jól, ez volt az indoklás.

Egy korábbi írásomban (itt olvasható) leírtam a jelenlegi feltételeket, amik hamarosan megváltoznak, ahogy egy integrációs fórumon nemrég megtudtam. Az előadások anyaga itt olvasható. A történelmi áttekintéstől kezdve a törvényi változásokon keresztül néhány konkrét állampolgársági kérelemig mindenről szó esett.

A legfontosabb tervezett változtatások 2018. január 1-től röviden:
  • egységesítik a kantonok eljárásrendjét (helyi, kantonális és szövetségi szinten is rá kell bólintani egy állampolgársági kérvény elfogadására és ha a kanton-szintű feltételek nem egységesek, nincs esélyegyenlőség a kantonok között)
  • a jövőben nem lesz elegendő a nyelvtudás szóban való bizonyítása, írásban is bizonyítani kell - szóban minimum B1-es szinten, írásban A2-es szinten kell majd tudni
  • az eljárási díjat előre kell majd kifizetni
  • konkretizálni fogják, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni az állampolgárság megszerzéséhez (földrajzi, történelmi, politikai, kulturális alapismeretek, részvétel a közösségi és kulturális életben, svájciakkal való kontaktus lesz az alap elvárás)
  • ezentúl előbb a letelepedési engedélyt (C Bewilligung, Niederlassungsbewilligung) kell megszerezni, csak ezután következhet az állampolgárság
  • legalább 10 éven át kell a kérvényezést megelőzően Svájcban élni, ebből az utolsó 5 évből legalább 3-at ugyanazon a településen
  • a 8-18 év között Svájcban eltöltött életévek duplán számítanak (legalább 6 évnek kell lennie)
  • a kantonális és helyi minimális Svájcban töltött idő harmonizálása (min. 2, max. 5 év)
  • el kell tudnia tartani magát a kérvényezőnek, nem élhet szociális segélyből a kérelem benyújtását megelőző 3 évben (jelenleg a szociális segélyből élők fele nem svájci állampolgár)
  • nem lehet tartozása
  • nem szerepelhet a bűnügyi nyilvántartásban - Strafregisterauszug is szükséges, ami ezt bizonyítja (VOSTRA)






Egyéni sorsokkal, történetekkel is megismerkedhettünk. A szervezőknek nem volt könnyű dolguk, amikor olyan jelölteket kerestek, akik szívesen beszéltek volna a svájci állampolgárság megszerzéséről. Sokukról nem tudja még személyes környezetük sem, hogy nem svájci állampolgárok ("önhibájukból" vagy azon kívül), mások pedig nem akarnak beszélni arról, hogy miért nem kérvényezik az állampolgárságot. A 2. generációs bevándorlók közül pl. nem kevés azért nem, mert nincs jó érzésük azzal kapcsolatban, ahogy Svájc kezelte a szüleiket annak idején, amikor ideérkeztek.

Végül sikerült néhány interjút készíteniük. Van köztük olyan, aki megkapta az állampolgárságot, van olyan, aki egyáltalán nem is akar svájci állampolgár lenni, noha évtizedek óta itt él, olyan, aki most fogja beadni kérelmét, és olyan is, aki szeretett volna az lenni, de visszautasították kérelmét, mert szerepel a bűnügyi nyilvántartásban (gyorshajtási feljelentés). Megrázó történetét itt lehet megnézni (nem árt érteni a svájci, pontosabban aargaui dialektust!).



Miért hasznos a svájci állampolgárság a Svájcban élők számára? Mert pl. az évente 4-szer megrendezésre kerülő népszavazásokon csak a svájci állampolgárok vehetnek részt. Svájcban a demokrácia, a nép döntése a mindennapi élet része. Kisebb-nagyobb dolgokban a nép dönt, legyen szó iskola építéséről, utak felújításáról, autópályamatrica-áremelésről vagy olimpia rendezésről. Aki itt él, egy idő után maga is szívesen beleszólna abba, hogy mi történjen a környezetében. Ez azonban csak svájci állampolgároknak adatik meg.

Néhány kantonban lehetőség van arra, hogy külföldiek is választhatóak legyenek helyi politikai funkcióra, de a szavazás joga még ott sem adott.

Kevesen tudják, de ha egy Svájcban élő, állampolgársággal nem rendelkező ember 6 hónapnál tovább elhagyja az országot (pl. egy ösztöndíj kedvéért) és nem kérvényezi és nem engedélyezik neki, hogy tovább legyen távol (ha jól emlékszem, 1 évre hosszabbíthatják meg), megszűnik a tartózkodási engedélye Svájcban. Ez azokra is vonatkozik, akik már Svájcban születtek vagy évtizedek óta itt élnek! 

Összefoglalva, aki tervezi a svájci állampolgárság megszerzését, jól teszi, ha időben átnézi a feltételeket és azoknak megfelelően tervezi és éli az életét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése