2017. november 5., vasárnap

Hol a határ?

Ez a kép illusztráció innen


Amikor azt hiszed, hogy a 2-ajtós városi buszon rosszabb, extrémebb utastársak már nem jöhetnek az eddig tapasztaltaknál:

  • gépfegyveres katona
  • komplett sífelszereléssel (lécek, bakancsok) utazók  
  • biciklivel felszállók
  • 3 babakocsi egyszerre (ebből egy iker)
  • kb. 20 fős óvodás csoport

... akkor megpillantasz a megállóban egy kajakost, kajakkal, evezővel, nagy hátizsákkal.

A kajak hossza 3 méter, ennek a buszba való berakása nem egy egyszerű művelet, de hősünk valószínűleg nem először szállította buszon, mert rutinosan tolta át a már ülő utasok feje fölött, hogy a folyosóra hosszába beügyeskedje. Majd még leszállt az evezőért és az óriási hátizsákjáért is. 

Mentségére legyen mondva, hogy kivételesen nem voltak sokan a buszon, az előbbi felsorolásból pl. senki, így a megdöbbenésen kívül nagyobb fennakadást nem okozott.

2017. október 25., szerda

"Ízbomba" sütőtökkrémleves



Ha azok közé tartozol, akik nem ragaszkodnak a magyar konyha ízvilágához és nyitott vagy az újra, próbáld ki ezt a levest. Egy kanálnyi adagban olyan ízkavalkád árad szét a szádban, hogy nem győzöl ámulni és eldönteni, hogy mit is szeretsz benne a legjobban.

Az elkészítése is egyszerű, akár egy nagyobbacska gyerek is hozzáfoghat, csak a tök felszeletelése igényel segítséget. A képen látható tököt, amiből a leves készül, nem kell meghámozni, ami külön előny.

A recept szerint kell bele póréhagyma is, amit én legutóbb kihagytam belőle, mert nem volt itthon. Így is tökéletesen finom volt a leves. A chili is kihagyható, ha nem szereted a csípőset, a gyömbér amúgy is ad neki egy kis csípősséget.

Kókuszos sütőtökkrémleves recept

800 g hokkaido tök (én a fenti képen látható tökfajtából készítettem)
1 fej közepes méretű vöröshagyma
1 kicsi chili paprika
10 g gyömbér
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
1 tk curry
600 ml zöldség alaplé
2 db narancs
250 ml kókusztej
só, frissen őrölt bors

Dekoráció, plusz ízek 
1 db póréhagyma
2 ek apróra vágott korianderzöld, esetleg szárított
2 ek pirított tökmag
2 ek pirított kókuszreszelék

A tököt mossuk meg, vágjuk félbe, szedjük ki a magját és kockázzuk fel. A hagymát vékonyan szeljük fel. A chili paprikát is vágjuk félbe, szedjük ki a magjait és vágjuk vékony csíkokra. A gyömbér hámozás után aprítsuk fel.

A vajat és az olajat forrósítsuk fel egy nagy edényben és a hagymát üvegedésig dinszteljük benne. Ezt követően adjuk hozzá a felkockázott tököt, gyömbért és chilit és 2 percig pirítsuk őket együtt. Curryvel ízesítsük és öntsük fel 600 ml zöldség alaplével. 

Az egyik narancs héját reszeljük le és mindkét narancs kifacsart levét adjuk a leveshez. Forraljuk fel a levest és 12 percig főzzük közepes lángon addíg, amíg a tök meg nem puhul.

A póréhagymát közben pucoljuk meg és karikázzuk fel. Miután megpuhult a tök, turmixoljuk össze a levest, öntsük hozzá a kókusztejet és újból forraljuk fel. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Tálaláskor póréhagymakrikákkal, korianderrel, tökmaggal és kókuszreszelékkel díszítsük.

Kb. 35 perc alatt kész. Tadaaam!





2017. október 22., vasárnap

A zene mindenkié



Az olteni vasútállomáson hangos - élő - zongoraszóra lettem figyelmes, miközben egyik vonatról a másikra átszállva az aluljáró felé közelítettem. A hangot követve egy pianínóhoz érkeztem, ami a vasútállomás egyik lejárójánál, fedett helyen volt elhelyezve.

Utánaolvasva kiderült, hogy egy nyugdíjas állatorvos vásárolta az 56 éves pianínót és először az aaraui, majd 2 hónap elteltével az olteni vasútállomáson helyezte el egy mindenki által jól látható helyre, szabad használatra. Tervei szerint 1-2 havonta újabb város vasútállomásán folytatódna a szokatlan turné. Azóta, hogy ottjártam, már megjárta a bieli és a thuni vasútállomást is. Ha minden igaz, jelenleg Solothurnban állomásozik.

Elmondása szerint a legnagyobb örömöt számára az okozza, hogy sok fiatal ül le játszani, de menekültek is, akik saját hazájuk dalaival örvendeztetik meg nem csak saját magukat, hanem az arra járókat is. Az ötlete nem eredeti, sok-sok évvel ezelőtt a nápolyi és az anrheimi pályaudvar hatalmas csarnokaiban látott ilyet. 



Ottjártamkor egy fiatalember zongorázott, visszafelé egy kétgyerekes apuka. A kisfia büszkén nézett minket, akik elhaladtunk mellettük, hogy lám, az én apukám milyen szépen tud zongorázni! 

Üdítő színfoltja ez a vasútállomások rohanó, személytelen világának. Megvalósításában az SBB-ben partnerre talált, akik nemcsak engedélyezik állomásaik területén a pianínó felállítását, de állomásról állomásra szállításában is segédkeznek.

Cikk németül itt, itt és itt.

2017. augusztus 13., vasárnap

Zero waste üzletek




Mondtam már, hogy szeretek Badenben élni? 19 ezer lakosú kisváros, mégis minden megtalálható benne. 

Tegnap újabb szívemhez közel álló dologgal bővült a város kínálata - egy csomagolás nélküli termékeket árusító bolttal (www.ohne.ch). Amúgy is igyekszem csökkenteni a szemetet, szatyrot mindig hordok magamnál és szeretem a természetes dolgokat. Itt pedig a csomagolás nélkül, hozott dobozba/üvegbe, vagy helyben vásárolt tárolóedénybe töltött dolgok mellett házi szappanok és tisztítószerek is találhatók. Mindez nagyon igényes, ízléses környezetben, kedves kiszolgálás mellett.

Néhány városban (Zürich, Luzern, Biel, Olten, Sion) már nyíltak ilyen üzletek és a mostanában (közelmúltban és közeljövőben) további városokban lehet rá számítani (Aarau, Basel, Bern, Bülach, Zug). Az alapkínálathoz a száraz élelmiszerek tartoznak, úgymint tésztafélék, liszt, hüvelyesek, müzli, fűszerek, tea és kávé. A zöldségek is ebbe a kategóriába tartoznak. Badenben ezen kívül vannak még olajok, mézek is, meg a fent említett tisztító- és tisztálkodószerek. Fából készült gyerekjátékok és néhány fa használati eszköz is kapható (tálka, bambusz fogkefe, wc-kefe). Friss kenyér, kalács, Gipfeli is kapható, ill. házi jeges tea, kávé különböző laktózmentes tejekkel. 

 Érdemes benézni! Addig is néhány kép kedvcsinálónak.

Fotó a bolt honlapjáról: ohne.ch



Bevásárlókocsi








Cikk itt a többi városban tervezett boltok nyitásáról, egy-két esetben címmel együtt.

2017. augusztus 9., szerda

Betekintés a top svájci egyetemek életébe

Fotó innen


Svájcban nemcsak a gyönyörű táj, a magas életszínvonal és a szervezettség vonzó. 12 egyetem és 8 főiskola várja a továbbtanulni vágyókat (korábbi bejegyzés a témában itt), amik közül 3 is a világ top 100-as listáján található, részben kifejezetten előkelő helyen. Ezeken az oktatás az adott régió nyelvén zajlik (német, francia vagy olasz), angolul a Master fokozattól van esély előadást hallgatni. Ezért a külföldi diákoknak jól kell tudniuk az oktatás nyelvén. Évente kétszer van lehetőségük bizonyítani nyelvtudásukat - a júniusban és augusztus/szeptemberben megrendezett teszteken. Bővebb információ a továbbtanulásról itt (összesen 10 nyelven, köztük németül, angolul, franciául és olaszul, spanyolul is).

Aki a szürke tényeken kívül másra is kíváncsi, örömmel fogja hallani, hogy a svájci egyetemek is elkezdtek az amerikai és angol elit-egyetemekéhez hasonló image- és magyarázó filmeket készíteni. Ezektől aztán igazán kedvet kap az ember a továbbtanuláshoz!

ETH Zürich (Eidgenössische Technische Hochschule) - 8. a QS World University Ranking, egyetemi világranglistán (a World University Ranking-en 9.), közel 20 ezer diákja és 500 professzora van. 20 Nobel díjas is a főiskola egykori diákjai közé tartozott (köztük Einstein és Röntgen is), a legutolsó 2002-ben kapott kémiai Nobel díjat. 1855 óta működik. Az ARTE német adó nemrég készített dokumentumfilmet a főiskoláról, itt nézhető meg. Az ETH saját honlapján virtuális körutat is tehetünk az épületben.





University of Zürich (UZH) - 80. az egytemek ranglistáján, több mint 26 ezer diákjával a legnagyobb Svájcban (Volluniversität, azaz minden szakirányban van képzés több campusban). 1833-ban alapították. 12 Nobel díjas került ki innen (többek között Einstein, Röntgen és Schrödinger is)





University of St. Gallen (HSG) - 288. a ranglistán. 1899-ben alapították, több mint 8 ezer diákja van (ezzel az egyik legkisebb Svájcban), akik közgazdaságtant, pénzügyet és jogot tanulnak. Több videó is található a honlapjukon.



Eredeti cikk itt.

2017. július 2., vasárnap

Mire jó egy irodai gurulós szék

Fotó innen


A svájci "sportélet" újabb gyöngyszemére bukkantam tegnap, ami mindent visz. Úgy gondoltam, hogy a cseresznyemagköpő verseny és a létrás futóverseny a csúcs, de nem (korábbi beszámolók ezekről itt és itt)! 

A legújabb felfedezésem ötlete a kétezres évek legelején pattant ki egy olteni banki alkalmazott fejéből. A céges megbeszélések egy, az irodáiktól távolabb eső teremben zajlottak, ahová mindenkinek vinnie kellett magával a széket. A komoly munkaerők előbb-utóbb rájöttek, hogy színesíteni tudják azzal a kevésbé színes munkanapokat, ha a szék bosszankodva tologatása helyett felpattannak a gurulós irodai székükre és azon versenyeznek, hogy ki ér így előbb oda a megbeszélésre.


Fotók innen

A mókából nem akarták kihagyni a hasonló érdeklődéssel rendelkező nagyközönséget sem. Első alkalommal 2002-ben rendezték meg Oltenben a gurulós irodai szék versenyt, majd ezt követően még néhány alkalommal. A rendezvényre Ausztriából és Németországból is jöttek versenyzők. Aztán következett 10 év szünet és idén július 1-én, mindenki legnagyobb örömére, ismét rajthoz álltak a versenyzők, köztük a korábbi bajnok is.

Két kategóriában lehetett indulni:
  1. hagyományos gurulós irodai szék - standard kategória
  2. buherált irodai szék - kamikáze kategória

Egyszerre 4 versenyző állt a rajthoz, aztán hajrá! A kezdetben lejtős úton először a széken maradás volt a kihívás, aztán következett az akadály átugratás, végül pedig az erősebb lábtempójú versenyzők voltak előnyben. Bukósisak mindenkink, térdvédő a legtöbb versenyzőn volt - mi tagadás, szükség is volt rá, mert voltak bukások is. De komolyabb sérülés egy alkalommal sem történt. Egy korábbi verseny filmfelvételét itt lehet megtekinteni.




Azért az a gondolat nem hagy nyugodni, hogy hol gyakorolnak a versenyzők?!

2017. június 22., csütörtök

Változások az állampolgárság megszerzésében

Fotó innen

Az állampolgárság, a külföldiek, a secondok és a menekültek kérdése szinte mindennapi téma Svájcban. Nem is csoda, hiszen a folyamatosan növekvő, ma már 8,4 milliós népességből (2017. áprilisi adat) több mint 2 millió, azaz csaknem 25% a külföldi, noha egy részük már Svájcban született. A bevándorlás folyamatos, 2016-ban 90.000-nél többen érkeztek az országba. A várható élettartam igen magas,jelenleg 82 év.

A svájci állampolgárság megszerzése nem olcsó, ellenben hosszú, sokak számára megalázó folyamat. A statisztikai adatok mögött hús-vér emberek nem egyszer drámai sorsa rejlik. A mai hírekben (itt és itt) pont egy olyan 25 éves török lányról tudósítottak, aki Svájcban született, egész életét itt töltötte, a helyi dialektust anyanyelvi szinten beszéli, az írásbeli tesztet 100 %-osan teljesítette, svájci vőlegénye van, sportegyesületek tagja, állampolgársági kérelmét mégis visszautasították. A 7 fős vizsgabizottság előtti szóbeli teszten állítólag nem szerepelt jól, ez volt az indoklás.

Egy korábbi írásomban (itt olvasható) leírtam a jelenlegi feltételeket, amik hamarosan megváltoznak, ahogy egy integrációs fórumon nemrég megtudtam. Az előadások anyaga itt olvasható. A történelmi áttekintéstől kezdve a törvényi változásokon keresztül néhány konkrét állampolgársági kérelemig mindenről szó esett.

A legfontosabb tervezett változtatások 2018. január 1-től röviden:
  • egységesítik a kantonok eljárásrendjét (helyi, kantonális és szövetségi szinten is rá kell bólintani egy állampolgársági kérvény elfogadására és ha a kanton-szintű feltételek nem egységesek, nincs esélyegyenlőség a kantonok között)
  • a jövőben nem lesz elegendő a nyelvtudás szóban való bizonyítása, írásban is bizonyítani kell - szóban minimum B1-es szinten, írásban A2-es szinten kell majd tudni
  • az eljárási díjat előre kell majd kifizetni
  • konkretizálni fogják, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni az állampolgárság megszerzéséhez (földrajzi, történelmi, politikai, kulturális alapismeretek, részvétel a közösségi és kulturális életben, svájciakkal való kontaktus lesz az alap elvárás)
  • ezentúl előbb a letelepedési engedélyt (C Bewilligung, Niederlassungsbewilligung) kell megszerezni, csak ezután következhet az állampolgárság
  • legalább 10 éven át kell a kérvényezést megelőzően Svájcban élni, ebből az utolsó 5 évből legalább 3-at ugyanazon a településen
  • a 8-18 év között Svájcban eltöltött életévek duplán számítanak (legalább 6 évnek kell lennie)
  • a kantonális és helyi minimális Svájcban töltött idő harmonizálása (min. 2, max. 5 év)
  • el kell tudnia tartani magát a kérvényezőnek, nem élhet szociális segélyből a kérelem benyújtását megelőző 3 évben (jelenleg a szociális segélyből élők fele nem svájci állampolgár)
  • nem lehet tartozása
  • nem szerepelhet a bűnügyi nyilvántartásban - Strafregisterauszug is szükséges, ami ezt bizonyítja (VOSTRA)






Egyéni sorsokkal, történetekkel is megismerkedhettünk. A szervezőknek nem volt könnyű dolguk, amikor olyan jelölteket kerestek, akik szívesen beszéltek volna a svájci állampolgárság megszerzéséről. Sokukról nem tudja még személyes környezetük sem, hogy nem svájci állampolgárok ("önhibájukból" vagy azon kívül), mások pedig nem akarnak beszélni arról, hogy miért nem kérvényezik az állampolgárságot. A 2. generációs bevándorlók közül pl. nem kevés azért nem, mert nincs jó érzésük azzal kapcsolatban, ahogy Svájc kezelte a szüleiket annak idején, amikor ideérkeztek.

Végül sikerült néhány interjút készíteniük. Van köztük olyan, aki megkapta az állampolgárságot, van olyan, aki egyáltalán nem is akar svájci állampolgár lenni, noha évtizedek óta itt él, olyan, aki most fogja beadni kérelmét, és olyan is, aki szeretett volna az lenni, de visszautasították kérelmét, mert szerepel a bűnügyi nyilvántartásban (gyorshajtási feljelentés). Megrázó történetét itt lehet megnézni (nem árt érteni a svájci, pontosabban aargaui dialektust!).



Miért hasznos a svájci állampolgárság a Svájcban élők számára? Mert pl. az évente 4-szer megrendezésre kerülő népszavazásokon csak a svájci állampolgárok vehetnek részt. Svájcban a demokrácia, a nép döntése a mindennapi élet része. Kisebb-nagyobb dolgokban a nép dönt, legyen szó iskola építéséről, utak felújításáról, autópályamatrica-áremelésről vagy olimpia rendezésről. Aki itt él, egy idő után maga is szívesen beleszólna abba, hogy mi történjen a környezetében. Ez azonban csak svájci állampolgároknak adatik meg.

Néhány kantonban lehetőség van arra, hogy külföldiek is választhatóak legyenek helyi politikai funkcióra, de a szavazás joga még ott sem adott.

Kevesen tudják, de ha egy Svájcban élő, állampolgársággal nem rendelkező ember 6 hónapnál tovább elhagyja az országot (pl. egy ösztöndíj kedvéért) és nem kérvényezi és nem engedélyezik neki, hogy tovább legyen távol (ha jól emlékszem, 1 évre hosszabbíthatják meg), megszűnik a tartózkodási engedélye Svájcban. Ez azokra is vonatkozik, akik már Svájcban születtek vagy évtizedek óta itt élnek! 

Összefoglalva, aki tervezi a svájci állampolgárság megszerzését, jól teszi, ha időben átnézi a feltételeket és azoknak megfelelően tervezi és éli az életét.

2017. május 6., szombat

A mobbing ismérvei és kezelése

Képtalálat a következőre: „mobbing”
Kép innen
A mobbingról már valószínűleg mindenki hallott, de hogy pontosan mit is takar, azt kevesen tudják. Az én ismereteim is hiányosak voltak, ezért mentem el az orvosi rendelőm által szervezett ingyenes tájékoztató előadásra.

Mivel a mobbing áldozatai elsősorban a gyengébbek, mások, kisebbségben lévők (pályakezdők vagy nyugdíj előtt állók, külföldiek), és sok magyar dolgozik külföldön (ilymódon több veszélyeztetett kategóriába is beleesnek), ezért nem árt, ha tudjuk, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe, hogy lehet kezelni és milyen jogai vannak a munkavállalónak. 

Kezdjük a hivatalos definícióval, amihez az előadás során többször is visszakanyarodott az előadó. 

A mobbing gyakran ismétlődő pszichológiai terror, cselekedetek sorozata egy egyén vagy egy közösség részéről, amelyek egy vagy több egyén ellen irányulva azoknál mentális vagy fizikális kórtani jelenségekhez vezetnek. Ezek a cselekedetek rendszeresen, hetente legalább egyszer és legalább 6 hónaponkeresztül ismétlődnek. 

Dr. Heinz Leymann német/svéd munkapszichológus nevéhez fűződik a mobbing meghatározása és problémaként való elkülönítése. Ő állította össze azt a 45 pontból álló kérdőívet is (LIPT, 1993), ami alapján egyértelműen meghatározható, hogy valaki mobbing áldozata-e vagy sem.

Svájcban a 90-es években szaporodtak meg a mobbing-esetek, ezért a 2000-es évek elején készült néhány tanulmány, ami a mobbing jelenséget kívánta felderíteni. Azóta visszaesés volt tapasztalható, a jelenlegi gazdasági helyzet, az egyre nagyobb nyomás és a gyakori átszervezések, elbocsátások hatására azonban ismét egyre többen válnak a munkahelyi terror áldozatává. 

Képtalálat a következőre: „mobbing”
Fotó innen
 
Fontos tudni, hogy a mobbingnak a legtöbb esetben nincs racionális oka. Nehezebb helyzetben azonban a munkahely féltése, a féltékenység, esetleg a másikkal szembeni irigység megnő és ha a munkajog és a munkaszerződés kellőképpen védi a munkavállalót, vannak, akik a másik szisztematikus elűzésével próbálják biztosítani saját munkahelyüket. Az alkalmatlan vezetők is időnként ilyen eszközhöz folyamodnak. Egyedi konfliktusok a felettessel vagy a munkatársakkal nem tartoznak ide, "a mobbing ugyanis egy olyan konfliktusfolyamat, mely során egyeseket folyamatos támadások, méltatlan bírálatok, piszkálódások, zaklatások érnek munkatársaiktól vagy vezetőiktől. Az áldozat a folyamatos inzultusok hatására feszült lelkiállapotba kerül, gyakran megbetegszik és hosszabb-rövidebb munkaképtelenné válik. Súlyos esetben akár soha többé nem lesz képes beilleszkedni a munka világába." (forrás itt)

Ami a "terrorizáltak" és az "elkövetők" nemi elosztását illeti, nincs különbség nők és férfiak között. Mindkét nem egyforma arányban megtalálható mindkét oldalon. Csupán a stílusban van különbség. A nők inkább negatív nyilatkozataikkal ártanak "áldozataiknak", míg a férfiak azzal érik el ugyanezt, hogy nem szólnak, kerülik "áldozataikat".

Német nyelvterületen elsősorban az oktatás, az egészségügy és a közigatgatás területén fordul elő a leggyakrabban munkahelyi terror. A szervezet minden szintjén, minden irányban előfordul, leggyakrabban a fentről lefelé irányuló (kutatástól függően az esetek 40-70%-ában), azonos szinten lévő munkatársak közötti (kb. 10%), ill. lentről felfelé, a felettes felé irányuló (20%).

De mi is az a 45 eset, ami legalább heti egyszeri és 6 hónapon keresztüli előfordulás alapján mobbingnak minősül? 5 nagy fő csoportba sorolhatók ezek a cselekedetek.

1. Kommunikációs lehetőségek csökkenése
  • A felettes beszűkíti az áldozat számára a szóhoz jutás lehetőségét
  • Folyamtosan a szavába vágnak
  • A munkatársak nem teszik lehetővé, hogy kifejtse véleményét
  • Kiabálás vagy hangos szidalom
  • Munkáját folyamatos kritika éri
  • Magánéletének kritizálása
  • Telefonon fenyegetik, molesztálják
  • Szóbeli fenyegetés, inzultus éri
  • Írásos fenyegetés
  • A kontaktus kerülése a tekintet elfordításával vagy egyéb gesztusok révén

2. Szociális kapcsolatok fenntartásának ellehetetlenítése
  • Kizárják a csoportból, nem beszélnek vele
  • Nem hagyják szóhoz jutni
  • Munkahelyét szándékosan elszigetelik a munkatársakétól
  • A többi munkatársnak megtiltják, hogy beszéljenek vele
  • Levegőnek nézik

3. A jó hírnév fenntartásának megakadályozása
  • Összesúgnak a háta mögöt
  • Pletykákat terjesztenek róla
  • Nevetségessé teszik
  • Pszichés betegséggel vádolják, kétségbe vonják szellemi képességeit
  • Pszichiátriai kivizsgálásra akarják beutalni
  • Esetleges fogyatékosságáért gúnyolják
  • Járását, hangját, gesztusait utánozzák, hogy így tegyék nevetségessé
  • Politikai, vallási nézeteit támadják
  • Magánéletére bántó megjegyzéseket tesznek
  • Nemzetiségén gúnyolódnak
  • Méltatlan, nem képességeinek megfelelő munka elvégzéséére kényszerítik
  • Munkáját nem azonos alapokon ítélik meg
  • Kétségbe vonják ítélőképességét
  • Megalázó kifejezésekkel, trágár szavakkal illetik
  • Szexuális zaklatásokat, megjegyzéseket kénytelen elviselni

4. A munka minőségével és életvezetésével kapcsolatos támadások
  • Esetleg egyáltalán nem kap feladatot
  • Minden feladatot elvesznek tőle, és saját maga sem talál feladatot magának
  • Értelmetlen feladatokkal bízzák meg
  • Saját tudása alatti feladatokkal bízzák meg
  • Folyamatosan újabb feladatokat kap
  • Egészségére ártalmas feladatokat kap
  • Képességeit, végzettségén meghaladó feladatokat kap, amik ellehetetlenítik

5. Testi épséget veszélyeztető feladatok
  • Egészségkárosodást okozó feladatokra való kényszerítés
  • Testi fenyítés
  • Enyhe erőszak alkalmazása, pl. "büntetőcédulák
  • Fizikai bántalmazás
  • Az érintettre terhelt kiadások
  • Fizikai károkat okoznak az érintett otthonában vagy munkahelyén
  • Szexuális támadások
Az egész általában egy konfliktusból indul ki, amit az érintett felek nem beszéltek meg, nem oldottak meg. Aki alul marad a vitában, az áldozat szerepébe helyezi magát. Gyakran másokat is bevonnak, vagy bevonódnak a helyzetbe és a tettes oldalára állnak. Így az áldozat könnyen valódi áldozattá válik, joggal érzi úgy, hogy mindenki ellene van, nyomasztja a helyzet, egyre rosszabbul érzi magát, nem tud éjszakánként aludni, romlik munkahelyi teljesítménye és végül tényleg rosszul fogja végezni munkáját és alapot ad arra, hogy elküldjék a munkahelyéről.
Képtalálat a következőre: „mobbing”
Fotó innen
Ezért a legfontosabb, hogy minden összetűzésnek, konfliktusnak legyen megoldása. Először is a felettessel ajánlott beszélni, akkor is, ha ő a másik fél. Fontos, hogy ne támadjon az illető (az áldozat), hanem azt mondja el, hogy mit tapasztalt, a saját szemszögéből és nem a másikra mutogatva (úgy érzem, hogy mostanában nem kapok feladatot/kerülsz/nem vagy elégedetta  munkámmal stb.). Érdemes jegyzetet készíteni az esetekről, pl. a fenti lista alapján (mikor mi történt). Ezzel egyrészt felhívja az érintett a figyelmet a történésre, másrészt bizonyíték van a kezében, amire később, egy esetleges felmondás és későbbi bírósági eljárás esetén hivatkozni lehet.

A munkahelyi pszichoterrornak nemcsak a neve nagyon negatív csengésű, hanem az érintett egészségére, életére nézve is rendkívül negatív. Az érintettek sajnos már csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor súlyos egészségi problémájuk van. A gyógyulási folyamat sem rövid, ha sikerül, akkor sem rövidebb 3-6 hónapnál, de vannak olyanok, akiknek nemcsak az egészségük, hanem a teljes önértékelésük is rámegy.

Tehát az első jeleknél beszélni kell a másik féllel vagy a munkahelyi felettessel, esetleg a HR vezetővel. Vannak a mobbing esetekkel foglalkozó központok is (Svájcban itt és itt), ahol tanácsot, segítséget kaphatnak a rászorulók.

"Magyarországon, - ha a munkahelyen nem sikerül megoldást találni - az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni, mivel a mobbing is a diszkrimináció egyik formája. A munkáltató pedig élhet a jog által biztosított szankciókkal, ugyanis a mobbingot szervező/vezető kollégák megszegik a Munka Törvénykönyve által előírt együttműködési kötelezettségüket, továbbá veszélyeztetik a többi munkavállaló egészségét és zavarják munkájukat. Ilyen esetekben akár munkáltatói rendes, sőt - drasztikus esetben - rendkívüli felmondásnak is helye lehet." (forrás itt)

2017. április 17., hétfő

Mi köze a nyúlnak a Húsvéthoz?



A Húsvét főszereplője a NYÚL, csupa nagybetűvel. De hogy a csudába kerül a nyúl ide? Hiszen a Húsvét alapvetően keresztény ünnep, méghozzá a legnagyobb, Krisztus feltámadásának ünnepe. A Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.

Mivel a Húsvét a feltámadáshoz kötődik, ráadásul tavasszal nemcsak Jézus, hanem a természet is újjászületik, a tojás, mint a az új élet szimbóluma teljesen érthető. 

A nyúl, mint a Húsvét általánosan használt szimbóluma azonban csak az utóbbi időben terjedt el Európa-szerte. Korábban Svájc egyes területein pl. a kakukk, Németország Vesztfália nevű tartományában a róka, Türingia tartományában a gólya, Csehország Bohémia nevű tartományában pedig a kakas vitte a tojást a fészekbe.

A húsvéti nyúl írásos emlékei - német nyelvterületen - először 1682-ben bukkantak fel egy orvosprofesszor (Georg Frank von Franckenau) leírásában, melyből kiderül, hogy a húsvéti nyúl a felnőttek szórakoztatására tojásokat rejtett el a gyerekek számára a kertekben. Ebből azonban még mindig nem tudjuk meg, hogy pontosan honnan jön a nyúl.

Elméletek persze vannak. A húsvéti nyúl eredete igen csak homályos, Németországból ered, az 1500-as évekből több feljegyzés is található róla. Az egyik, hogy egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit Húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap, amikor a gyerekek keresték a tojásokat, egy nyúl szökkent ki a fészekből és elugrált.

Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a nyúl húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

A húsvéti tojáskeresés, ahogy láttuk, már a 16. században is szokás volt, a gyerekek pedig tudni szerették volna, hogy hogy hogy kerültek a tojások a kertbe. Mivel tavasszal fialnak a nyulak, ezért kézenfekvőnek tűnt a nyúlra fogni a tojásokat. Ráadásul a mezei nyúl nem üregben él, hanem fészket rak, így a fészek és a tojás - egy kicsit erőltetetten ugyan, de - összehozható a nyúllal. A régebbi húsvéti képeslapokon mezei nyulat ábrázoltak.

A nyúl, ahogy a tojás is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Ha még korábban visszemegyünk az időben, akkor azt is megtudjuk, hogy egykori Bizáncban Krisztus jelképe a nyúl volt.

Vannak tudósok, akik úgy vélik, hogy a húsvéti nyúl még a Krisztus előtti pogány hagyományokra vezethető vissza. Elterjedt az a magyarázat, miszerint Eostre (Ostara) germán istennő, a tavasz és termékenység nyúlfejű úrnője a húsvéti nyuszi pogány őse. Egyik történet szerint Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta ezzel szórakoztatva a gyerekeket, és az átváltozott madár hamarosan színes tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek adott.

Bővebben ezen a linken lehet olvasni az elméletekről.

De ha már így alakult, élvezzük az ünnepet, az újjászületést, a tavaszt, ápoljuk hagyományainkat és örvendeztessük meg gyerekeinket mindazzal, amit a húsvéti szokások lehetővé tesznek!




2017. március 21., kedd

7 dolog, amitől otthon érzem magam Svájcban



Nemrég olvastam az interneten egy összeállítást, melyet - állítólag - külföldön élő magyarok visszajelzései alapján állítottak össze arról, hogy mi hiányzik nekik leginkább külföldön. Őszintén szólva nem igazán tudok azonosulni ezzel a listával, nekem olyan, mintha egy külföldi turista vetette volna papírra. A lista röviden: fürdők, magyar vendéglátás, paprika, nincs tabu téma, pálinka, magyar kolbász és liberális hozzáállás.

Ami nekem leginkább hiányzik, az valami egészen más. A családot, az évtizedes barátságokat semmivel sem lehet pótolni. Azokat a beszélgetéseket, amikor a másik fél hallgatásából is tudod, hogy éppen mire gondol, vagy épp mit szándékozik mondani. Amikor egy szó nemcsak egy puszta szó a beszélgetésben, hanem közös történeteket idéz fel. Amikor gyakran elég csak utalni valamire, a másik fél pontosan érti, hogy miről van szó. Amikor ha azt hallod, tanár, nem csupán a tanári szakmára, hanem a teljes oktatási rendszerre gondolsz, annak tökéletlenségével, problémáival, a tanári szakma nem megfelelő megbecsülésével és alulfizetettségével együtt - és folytathatnám a sort.

Ahhoz, hogy egy kicsit is hasonló szintre eljuss egy idegen országban, nagyfokú nyitottságra, érdeklődésre van szükség.

Itt Svájcban is téma mostanában a "haza" fogalma, talán éppen amiatt a jelenség miatt, hogy sokan kénytelenek gazdasági okokból, vagy háborús fenyegetettség miatt elhagyni a hazájukat és máshol új életet kezdeni. Lehet-e új életet kezdeni és nem visszavágyni, befogad-e minket az új ország és új hazánknak akarjuk-e nevezni az új országot? Mint a legtöbb dolognál, itt is kettőn áll a vásár. A lenzburgi Stapferhaus most, márciusban nyíló kiállításán választ kaphatunk néhány kérdésünkre ebben a témában.



Talán érdemes megnézni, hogy a Svájcban megkérdezettek számára mit jelent a haza. 
95% - emberek
94% - táj
91% - hagyományok, szokások
78% - nyelv (kantononként, településenként eltérő a dialektus!)
67% - egy hely a térképen
66% - közösségek, egyesületek
32% - hit

Én leginkább Lukas Steingruber, svájci tájépítész gondolatával tudok azonosulni. Számára a haza nem egy hely, hanem egy érzés.

Nézzük akkor meg, hogy mik azok a dolgok, amiktől én otthon, de legalábbis otthonosan érzem magam Svájcban! Természetesen alapvetően érdemes szimpatizálni az országgal és annak kultúrájával, szokásaival, ellenkező esetben nem tudnám elképzelni, hogy otthon érezzem magam benne. Szeretem a rendet és a kiszámíthatóságot, nem vagyok a kiskapukat kereső típus, ezért engem a svájci tökéletességre törekvés nem - mindig - feszélyez.


1. ORSZÁGISMERET, HELYISMERET

Svájc ugyan nem egy távoli, ismeretlen ország, azonban talán kis mérete és világgazdasági/politikai valamint Magyarország számára nem nagy jelentősége miatt nem igazán tudunk sokat róla. Leginkább néhány kliséből áll az átlagember tudása az országról, úgymint gazdagság, drágaság, távolságtartás, síparadicsom, órák, sajt, csoki. Hát, ezzel nem megyünk túl sokra! 

Amikor kiköltöztünk Svájcba, beszereztem néhány helyi könyvet, ill. elkezdtem olvasni az újságokat (lista a könyvekről itt, hírportálokról itt). Hétvégenként kirándultunk, a térképen néztük, hogy merre nem jártunk még és igyekeztünk lehetőség szerint mindenfelé eljutni. Az első 1-2 év alatt több helyen jártunk, mint a svájciak többsége egész életében. Így egy kicsit képet kaptunk arról, hogy hogy néz ki az ország, hogy élnek az emberek, milyenek az országon belüli eltérések, legalábbis azok, amik szemmel láthatóak. Ha egy beszélgetőpartnerem utal egy kantonra, beszél egy városról vagy tóról, akkor látom magam előtt és jobban el tudom képzelni, bele tudom élni magam abba, amiről beszél, annak ellenére, hogy nem itt születtem. Ugyanez érvényes a városra is, ahol élek. Utánaolvastam a történelmének, bejártam keresztül-kasul, és tudom, mi merre van.

Vannak boltok, ahová rendszeresen járok, név szerint ismerjük egymást a tulajdonossal és a vásárlás minden esetben egy kis beszélgetéssel is együtt jár.


2. NYELVTUDÁS

Ez jóval nehezebb dió. Hivatalosan 4 nyelve van az országnak: német (64%), francia (19%), olasz (8%) és romans/rétoromán (1%-nál kevesebb). A német a legkritikusabb, a maga megszámlálhatatlan sok dialektusával. Felső fokú német nyelvvizsgám (és nyelvtudásom) ellenére az első 2 évben szinte semmit nem értettem a helyi dialektusból, közel 7 év elteltével sem mindent. Ennek ellenére azt mondom, hogy egyáltalán nem fölösleges a német nyelvtudás (német nyelvterületen, természetesen), mivel a helyiek többsége azonnal átvált "svájci irodalmi németre" (schweizer Hochdeutsch, Wikipedia), ha érzékeli, hogy a dialektussal hadilábon állsz. Természetesen nem mindenki - van, aki azért, mert nem biztos a nyelvtudása (nekik is idegen nyelv az irodalmi német) - ezek jellemzően az alacsonyabb végzettségű emberek, iparosok, szerelők, farmerek, és van, aki azért, mert úgy ítéli meg, hogy érted, amit beszél. 

Angol nyelvvel is egész jól el lehet boldogulni, különösen nemzetközti cégnél dolgozva, ahol a munkatársak többsége szintén nem svájci és az angol a közös nyelv. Mi egy 19 ezer fős kisvárosban élünk, ahol 29 ezer munkahely van, néhány multinacionális cégnek köszönhetően. Ebben a pici városban összesen 109 nemzet fiai, lányai élnek! Másrészről mivel az ország maga is 4-nyelvű, a különböző nyelvterületeken élők számára is gyakran az angol a kommunikáció nyelve. 

A valódi integráció része a helyi dialektus legalábbis megértése, de inkább beszéde, mivel a helyiek csak úgy tudnak igazán fesztelenül kommunikálni. Na ez az, ami nekem nem nagyon fog menni ...


3. INTEGRÁCIÓS PROGRAMOK

Talán pont nagyfokú nemzetközisége miatt fektet a város nagy hangsúlyt az itt élő külföldiek integrációjára. Sőt, minden újonnan ideköltöző számára van integrációs program, akkor is, ha csak egy szomszédos városból, vagy más kantonból költözött ide. Minden új városlakó üdvözlő csomagot kap prospektusokkal, információs anyagokkal, vásárlási utalványokkal. Felajánlják számukra egy személyes beszélgetés lehetőségét, ha nem igazodnak el a helyi ügyintézésben. Idegenvezetést szerveznek az újak számára, hogy megismerjék új otthonukat és a témákat, amik a helyieket éppen foglalkoztatják. Végezetül pedig vacsorára intiválják azokat, akik az elmúlt fél évben érkeztek, majd ezt követően közös pub túrára mennek. Ezalatt az integrációs program alatt sok bennfentes információra tettem szert, igazán hasznosnak találtam.

Városunk (és Svájc nagy része) a külföldieknek köszönhetően az ma, ami, ezért 1995 óta külön integrációs hivatal (Fachstelle Integration) működik itt. Egyik új kezdeményezésük a "Világkórus" (WeltCHOR), ahol a közös nyelv az ének. Nagy örömmel énekelek én is és lassan itt is alakulnak a kapcsolatok.


4. SVÁJCBAN ÉLŐ MAGYAROK

Aki külföldön él, annak nem kell mondanom, hogy magyarok mindenhol vannak. Nincs ez másképp Svájcban sem. A mi kis városunkban vannak magyar orvosok, gyógyszerész, optikus, kozmetikus, étterem, cukrász és még számos más, irodai munkát végző ember (természetesen nem ismerem az összes itt élő magyart). A könyvtárban havonta egyszer magyar nyelvű meseolvasás van gyerekek részére. Az itt élő magyarok ezer szállal kötődnek egymáshoz, különböző formációkban, baráti társaságokként, programokon gyakran találkozunk.

Különböző Facebook-os csoportok is vannak, amik a Svájcban élő magyarok részére jöttek létre, legyen szó anyukákat tömörítő csoportól, álláskeresőkről vagy adok-veszek ajánlatokról. Jól működnek, bár a magyarokra sajnos gyakran jellemző trollkodás ezek némelyikében is előfordul.


5. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK

Nekem nagymértékben segítette a beilleszkedésemet az, hogy a lányunk kezdetben nemzetközi iskolába járt, ahová elsősorban az itt élő külföldiek gyerekei járnak. Ez azt jelenti, hogy a szülők hasonló cipőben jártak, mint én és az iskola előtt találkozva, várakozva volt kivel beszélgetnem, a közös problémákról, észrevételekről eszmét cserélnem és hasonló érdeklődésűekkel barátkoznom. Mi is és az iskola is szervezett számunkra (csak szülők, ill. a családok számára) szóló programokat.

A zürichi magyar iskolában is megismerkedtem 1-2 szülővel, akikkel amíg a gyerekek tanultak, jókat beszélgettünk. Kisgyerekekkel meg aztán végképp elkerülhetetlen, hogy más szülőkkel is kapcsolatba kerüljön az ember. Mi ebből már kimaradtunk.

6. EGYESÜLETEK, ÖNKÉNTES MUNKA

Svájc - saját bevallása szerint - az egyesületek országa (Vereinsland Schweiz). Becslések szerint 100.000 egyesület működik, minden 80 lakosra jut egy. Pontos szám nincs, mert az egyesületeket nem kötelező bejegyezni (itt egy lista, tevékenységi körök és kantonok szerint). Tulajdonképpen minden érdeklődési körre és tevékenység csoportos és rendszeres űzésére egyesületet hoznak létre. Harmaduk sportegyesület, sport-, hobbi- és szabadidősklub 24%, kulturális tevékenység 21%-ban folyik, karitatív tevékenység 11%-ban, a maradékban pedig politikai, vallási vagy ökológiai tevékenység zajlik, gyakran önkéntes munkával egybekötve.




Ebből a nagy számból és széles spektrumból kikövetkezhető, hogy a lakosság nagy része tagja legalább egy egyesületnek és szabadidejének egy részét itt tölti. Én is tagja vagyok 2 kórusnak és 2 szervezet számára (ProSpecieRara, Filme für die Erde) végzek időnként önkéntes munkát. Mindegyiket nagyon élvezem, és mindenhol nagyon nyitottak, elfogadóak az emberek. Látják, hogy része kívánok lenni az itteni életnek és nem idegenként mozgok az országban. Egyrészről kapcsolatba kerülök a helyiekkel, másrészről nyelvgyakorlásnak sem utolsó.

7. KERT VAGY AMIRE VÁGYSZ

Nekem az i-re a pontot egy kiskert tette fel. Svájcban a városokban, ill. mellett Schräbergartenek, mini kertparcellák nyújtanak kertészkedési lehetőséget a nem kertesházban lakók számára (szintén egyesületi formában). Egy ilyen kiskert bérleti jogához általában sok éves várakozás után lehet csak hozzájutni. Nekem ősszel felajánlottak egyet tőlünk kb. 40 méterre, tehát gyakorlatilag olyan, mintha saját kertünk lenne. Nagyon boldog és hálás vagyok érte, a család és barátok után ez volt az a dolog, ami a leginkább hiányzott nekem.

Összefoglalva: Élj úgy, mint egy helyi, használd ki az új ország adta lehetőségeket, de közben ne feledd honnan jöttél és ápold hagyományaidat, régi kapcsolataidat. Nekem bevált, jól és otthonosan érzem magam.

2017. március 20., hétfő

Teendők, ha elsodor egy lavina

Fotó innen

Így a tavasz kezdetén talán időszerűtlennek tűnik a téma, a múlt heti lavinakatasztrófa miatt azonban mégis most írok róla.  Múlt héten egy svájci csoport járt szerencsétlenül az ausztriai Tirolban. A 8 fős csoport eddig ott soha nem látott méretű, óriási, 700 méter hosszúságú lavinát indított el, melyben négyen életüket vesztették. A lavina méretét bizonyítja, hogy egyiküket 12 méter mélyről ásták ki, több tonna hó fogságából. 4-en megmenekültek.

A lavina sodrásából és fogságából nem könnyű, de nem is lehetetlen szabadulni. A fő szabály, hogy minden lehetséges módon és eszközzel meg kell próbálni ellenállni és a légzést biztosítani. A másik fő szabály az, hogy nem szabad feladni!

Egy szaklap a következő tippeket adja a túléléshez.

  • Menekülj! - Ha észreveszed, hogy lavina közeleg, amint lehet, próbálj kitérni az útjából.
  • Oldd ki a légzsákot! Az AvaLung lélegeztetőpipát vedd a szádba, ez ellát friss levegővel.
  • Keress kapaszkodót! - Próbálj bármilyen kiálló tárgyba, fába, bokorba, sziklába megkapaszkodni, hogy ne sodorjon tovább a lavina. Erre leginkább a lavina kezdetén, kisebb hómennyiségnél van esély. 
  • Maradj fönt! - Minden erőddel próbálj meg a hófelszín fölött maradni.
  • Biztosítsd a tiszta légutakat! - A szádat tisztítsd meg a hótól és az öklödet tedd a szád elé, harapj a kesztyűdbe vagy a kabátodba, esetleg nyomd a szádat a könyökhajlatodba, hogy megakadályozd azt, hogy a hó a szádba és a légutakba kerüljön.
  • Próbálj kiszabadulni! - Amint megállapodott a lavina, azonnal próbáld kiszabadítani magad. Vigyázat: ha első próbálkozásra nem sikerül, inkább tartalékold az energiádat, hogy ki tudj tartani, amíg megérkezik a segítség.
  • Higgy a megmentésben! - Mivel nem egyedül voltál (nem lenne szabad) és a társaidnak kötelessége, bár amúgy is megtennéd, hogy segítséget hívjanak, néhány percen belül elindulnak a keresésedre.


 

A lavinákkal kapcsolatban van néhány általánosan elterjedt TÉVHIT, ahogy a watson.ch cikkéből megtudhatjuk.
  • A fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező freeriderek átlagon felül veszélyeztetik magukat és másokat. - Nincs így, gyorsan tanulnak és a tanultakat ügyesen alkalmazzák, saját jól felfogott érdekükben. Sokszor a tapasztalbatt idősek is tanulhatnának tőlük.
  • Minél kevesebb a hó, annál kisebb a lavinaveszély. - A hóban szegény teleken, ill. az átmenet időszakában, amikor sok hóból kevés lesz, könnyebben tudnak a síelők lavinát kiváltani. Ez amiatt van, mert a ritka hóesés miatt nem olyan stabil a hóréteg összetétele, mint akkor, amikor rendszeresen havazik.
  • A 3-as veszélyességi fokozat még nem olyan vészes, hiszen az 5-ös skála közepén helyezkedik el. - Valójában a legtöbb lavina ennél a fokozatnál fordul elő. Mivel a skálán nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik a lavinaveszély (fokozatonként duplázódik), a közepesnél jóval magasabb ez a fokozat.
  • Ahol már nyomok vannak a hóban, az biztonságos hely. - Ez egyáltalán nem igaz. Sajnos egy-egy magányos nyom láttán sokan félreteszik a veszélyérzetüket és a figyelmeztető jelzést és követik a nyomot.
  • Az airbag csökkenti a lavina kiváltásának a kockázatát. - Hogy is csökkenthetné? Csupán a lavinán való felülkerekedés esélyét növeli, egy tanulmány szerint 11-ről 22%-ra.. A Sváci Lavinakutató Intézet ugyan javasolja a viselését, de nem kötelező.

2017. február 22., szerda

America First, Switzerland second ...

Donald J. Trump, az USA 45.  és rövid idő alatt talán legismertebb (hírhedtebb?) elnöke. Január 20-i beiktatási beszédének elhíresült mondata az America First (aminek bizony csúnya előélete van, ugyanis az 1930-as években a náci-barát amerikaiak jelmondata volt). 



Január 23-án a hollandok elkészítették válaszvideójukat, melyben Trump saját szavait (és hanghordozását) használják kicsiny országuk bemutatására ("The Netherlands welcomes Trump in his own words"), azóta pedig a világ számos országa csatlakozott ehhez a "mozgalomhoz", America First, országnév Second néven (#EverySecondCounts). A német Neo magazin versenyt hirdetett, a szatirikus filmek azonos tartalmi vázra épülnek és Trump beiktatási beszédét imitálják.

A holland film zseniális, de a svájci film is nagyon ütősre sikeredett, némi önironikus selfmarketinggel megspékelve. Ja, és az indiait se hagyjuk ki!



Kiegészítés: azóta elkészült a Sunrise nevű mobiltársaság kisfilmje is.


2017. február 4., szombat

Ez aztán az adomány!

Fotó innen

Legutóbbi írásomban néhány spórolási ötletet osztottam meg veletek. Mai írásom ismeretlen főszereplője valószínűleg egyáltalán nem szorul rá ezekre a tippekre. 

Tavaly novemberben a zürichi reptér SOS Gyermekfalvak pénzgyűjtő-gömbje mellett elhaladva egy utas nagyobb köteg pénzt fedezett fel a gyűjtőben. Értesítette a reptéri rendőrséget a szokatlan összegről. Sosem lehet tudni, nehogy valakit kísértésbe ejtsen a nagy összeg. Cikk itt.

25.000 frankról van szó, ami több mint 7 millió Ft-nak felel meg! 25 db 1.000 frankos bankjegy volt összetűzve és így a gyűjtőbe bedobva. Az SOS Gyermekfalvak illetékese igencsak megelpődött és felettébb örült - ekkora összeget készpénzben még sosem kaptak.

A világ 134 országában működő szervezet szegényebb tagországaiban ez hatalmas összeg. Ha belegondolunk, hogy a magyar SOS Gyermekfalvak Magyarország részére egy SMS-sel 250 Ft adományt küldhetünk, elképzelhetjük, mennyi SMS kell ahhoz, hogy 7 millió Ft összejöjjön.

Az SOS Gyermekfalvak azért jöttek létre, hogy otthont és szeretetet nyújtsanak a vér szerinti családjukat nélkülözni kényszerülő gyermekeknek.

Ha kedvet kaptál a magyarországi SOS Gyermekfalvak táogatásához, küldd a 60-as számot a 13600-as telefonszámra.


2017. január 31., kedd

Ha üres a zseb

Fotó innen


A decemberi nagy költekezések, ajándékvásárlások után következik a kicsit ínségesebb január. Erre a svájciaknak külön szava is van, a Januarloch, ami arra a lyukra, ürességre utal, ami a pénz helyett a zsebekben található. Ez a szó azonban nemcsak a pénzszűkére, hanem más szűkösségre is utalhat, legyen az gazdasági, politikai vagy kulturális tevékenység hiánya.

Vannak évek, amikor spórolási tanácsokkal látják az újságok olvasóikat, az ehavi nemzetközi nőtalálkozón pedig ezt a témát jártuk körül.

A kérdés úgy hangzott: mihez lehet Svájcban ingyen hozzájutni? Az első, automatikus válasz az, hogy semmihez, de egy kis elmélkedés után egész sok dolgot fel tudtunk sorolni. Ezeket szeretném megosztani veletek, kedves Svájcban élő, vagy Svájcba látogató olvasók.

  • 20 Minuten, Blick am Abend - a vasútállomásokon és tömegközlekedési eszközök megállójában kihelyezett 2 ingyenes napilap, az egyik reggel, a másik du. 4 óra körül kerül ki az állványokra (online változatuk is van)
  • Migros Magazin, Coop Zeitung - a két nagy szupermarket-lánc heti magazinja érdekes cikkekkel, akciós ajánlatokkal (online változatuk is van, de a papíros a teljes)
  • Via - az SBB (vasúttársaság) ingyenes havi magazinja, utazási tippekkel, sztorikkal
  • apróhirdetés a Coop és Migros áruházak hirdetőfalán - egyrészt a hirdetés is ingyenes, másrészt gyakran hirdetnek meg ingyen elvihető, használt bútorokat
  • sok városházán van ingyenes jogi tanácsadás (Rechtsankunf Gemeinde), egyszer 30 perc
  • Vernissage, Finissage - kiállítások megnyitója és bezárása alkalmával gyakran ingyenes fogadást rendeznek a látogatók számára
  • templomi koncertek gyakran ingyenesek, a végén gyűjtéssel (Kollekte)
  • Kunsthaus Zürich - szerdánként ingyenesen látogatható az ország egyik legjelentősebb gyűjteményét rejtő múzeuma (Picasso, Monet, van Gogh alkotások is láthatók), pontosabban annak állandó kiállítása
  • Raiffeisen bankkártyával ingyenes múzeumbelépő 490 múzeumba
  • fitness termekben az első alkalom általában ingyenes (Probelektion, schnuppern) 
  • Svájcban nincs szervezett, ingyenes lomtalanítás, a szemétszállítás pedig drága, ezért a megunt holmikat vagy a Brockenhaus-ba viszik el az emberek (de ott nem biztos, hogy beveszik), vagy kiteszik az utcára, gratis felirattal - ezt szabadon el lehet vinni (könyvek, magazinok, dísztárgyak, de bútorok is beszerezhetők így)

Néhány tipp a pénzügyileg szűkösebb január, esetleg több szűkös hónap/év átvészeléséhez:
  • érdemes a mélyhűtő tartalmát ilyenkor kiüríteni és elfogyasztani, és egyúttal ki is olvaszthatjuk az így kiürült mélyhűtőt, a hideg teraszra kitenni az esetleg még megmaradt ételt
  • a szűkös anyagi körülmények között élők számára a Caritas kutlurális/sport rendezvényeken/képzéseken való részvétel esetén kedvezményekre jogosító kártyát bocsát ki (KulturLegi) - az igénylés feltételei pontosan le vannak írva
  • a Caritas összeállított egy prospektust a szerény körülmények között élők számára (itt letölthető németül) 
  • még mindig a Caritas - a rászorulók (feltételek adottak) számára ingyenes energiatakarékossági tanácsadást végeznek (Energiespar-Check)
  • blablacar.ch - telekocsi szolgálat
  • az SBB, vagy időnként a Coop kedvezményes SBB-napijegyeket árul (többnyire az őszi és a tavaszi szünet ideje alatt, de pl.  most, 2017. január 6. és március 9. között is)
  • minden hónapban más-más kiállításra, rendezvényre lehet kedvezményes belépőjegyet váltani, amennyiben tömegközlekedési eszközzel utazik az ember (RailAway Kombi)
  • a Brockenhaus-ok (szinte minden településen található) minden elképzelhető és elképzelhetetlen használt holmit árulnak, gyakorlatilag fillérekért
  • használt bútort Brockenhaus-ból vagy a Ricardo.ch-ról, újat a gyári boltokban (Fabrikladen) érdemes nézni, esetleg a FB magyar csoportjain
  • biztosítás, előfizetés kötésénél hasonlítsuk össze a szolgáltatók árait (www.comparis.ch)
  • az egyesületekben végzett tevékenység (pl. sport, ének) kedvezőbb, mint egy fitness bérlet, de ez után lehet a Krankenkassénál részleges költségtérítést igényelni 
  • az alkalomszerűen végzett sportoknál célszerűbb a sporteszközt bérelni, mint megvenni
  • a mozijegyek Zürichben hétfőnként olcsóbbak
  • a gyógyszerek online rendelve olcsóbbak
  • kontaktlencsét is lehet online rendelni, szintén olcsóbban (www.mrlens.ch, www.linsenmax.ch, www.lensivison.ch)
  • a nyári (augusztus, bár egyre korábban kezdődik) és téli (január) kiárusításokon 50-70% kedvezménnyel vásárolhatunk
  • outletekben vásárlás (korábbi posztom a témában itt)
  • bérletet (busz, SBB) éveset érdemes venni, így kb. 2 hónap ingyen van
  • használt biciklit Velobörsén érdemes nézni
  • a szupermarketekben a saját márkás termékek olcsóbbak (a Migrosnál az M-Budget, a Coopnál a Prix Garantie), mobil előfizetés is
  • a szezonális termékek mindig olcsóbbak, mint a szezonon kívül más kontinensről szállítottak
  • gépeket, szerzámokat nem muszáj venni, ha nem kell gyakran használni, bérelni is lehet (www.sharely.ch)
  • könyvet, DVD-t, társasjátékot a könyvtárból lehet kölcsönözni, ott helyben magazinokat ingyenesen lehet olvasni
  • az adót havi részletben is lehet fizetni, így - ha éppen van kamat - kamatot is fizetnek utána és nem egyszeri nagy kiadásnak nézünk elébe
  • azt is javasolják, hogy szolgáltatásokért cserébe ajánljuk fel saját szolgáltatásunkat, pl. főzés, varrás (Caritas Zürich szórólapján)
  • további tippek a Caritas Zürich szórólapján



2017. január 26., csütörtök

2 millió külföldi él a 8 milliós Svájcban

Tartózkodási engedély - Fotó innen


Svájc népessége alig haladja meg a 8 milliót, a határai között élő külföldiek száma azonban több mint 2 millió. Európa talán legszínesebb országában élünk és ez nagyon izgalmas! Csak az olajkitermelő országokban és Luxemburgban magasabb a külföldiek aránya.

2016-ban egész pontosan 143.200 új külföldi érkezett Svájcba, a magas szám ellenére a tendencia már 3 éve csökkenő. Nemcsak kevesebben érkeznek (5%-kal), hanem többen is távoznak (5,6% az előző évhez képest).

Elsősorban munkavállalási céllal érkeznek ide a külföldiek (a bevándorlók 47%-a), a második leggyakoribb ok pedig a családegyesítés (a munkavállaló családtagjai, de svájci állampolgárok ide érkező családtagjai is, feltételezem, külföldön kötött vegyes házasságból).

A Svájcban élő külföldiek rangsora 2016-ban a következőképpen nézett ki:

  1. olaszok - 318'653 fő
  2. németek - 304'706 fő
  3. portugálok -  269'521 fő

Tavaly legtöbben Olaszországból (4.928 fő), Franciaországból (4.244 fő) és Németországból (3.158 fő) érkeztek 2016-ban. 

A külföldiek egy részéről már csak kinézetük árulkodik, tökéletesen beszélik a helyi dialektust, hiszen itt születtek (Secondo-k), vagy már a szüleik is itt születek (Terzo-k). Ideérkezők felmenői az alagútépítéseken, gyárakban dolgoztak, igencsak keresettek voltak, vagy menekültként érkeztek pl. a délszláv háború elől. Mivel azonban a Svájcban születés még nem jelent automatikusan svájci állampolgárságot, a külföldi szülők itt született gyerekeinek is kérvényezni kell azt.  Svájcban a "ius sanguinis" elve érvényesül, magyarul a leszármazás jogcíme. Az útlevélről és az állampolgárságról szóló bejegyzés itt olvasható. 

Annak ellenére, hogy az itt születettek közül sokan svájcinak érzik magukat, vagy legalábbis jobban ismerik Svájcot, annak kultúráját és politikai életét, mint származási országukét, mégsem kérvényezik az állampolgárságot (költségesnek és fölöslegesnek, részben megalázónak tartják a procedúrát és olyan is van, aki az EU-s útlevelet praktikusabbnak tartja Európában). Rájuk ugyanúgy állandóan megújítandó tartózkodási engedély vonatkozik, mint bármely most érkezőre. Ha pl. egy diák (vagy akárki, aki itt született, de külföldi állampolgár) 6 hónapnál tovább külföldre megy, a tartózkodási engedélye érvényét veszti.

Vigyázat, svájci állampolgárság kérvényezését tervezők! A kérvényezés pozitív elbírálásához szükséges, hogy az igénylő a megelőző 5-8 évben egyazon településen éljen (ez területenként változó)! Más városba, kantonba való költözéskor elölről indul az szükséges 5-8 év (de összesen legalább 12 éve kell Svájcban élni; a 10-20. év közötti évek duplán számítanak).

Fotó innen

A 3. generációs, maximum 25 éves, Svájcban született külföldiek, akik legalább 5 osztályt Svájcban jártak ki, egyszerűsített állampolgársági eljárásáról február 12-én lesz népszavazás. A pártok közül egyedül az SVP ellenzi. A közvéleménykutatások szerint a választók körében csupán hajszállal vannak többen azok, akik támogatják ezt a kezdeményezést. Természetesen a német és a francia nyelvű országrészben most is eltérő a választók véleménye. A francia ajkúak egyértelmű többségben támogatják az egyszerűsített állampolgársági eljárást, az olasz nyelvűek viszont kevésbé, mint a német nyelvű országrészben. Fontos, hogy nem automatikusan megadott svájci állampolgárságról, csupán egyszerűsített eljárásról van szó. Évente kb. 6000 főről lehet szó.




2004-ben is volt egy hasonló népszavazás, akkor a 2. generációs külföldiek könnyített állampolgársági eljárásáról, a 3. generációsok automatikus svájci állampolgárságának megadásáról szavaztak. Csak 43% szavazott mellette, ill. döntött amellett, hogy a kantonok saját hatáskörébe tartozzon az egyszerűsített eljárás bevezetése.

Bármerre járunk az országban, mindig találkozunk magyarokkal. A különböző svájci magyar fórumok is élénk forgalmat bonyolítanak. Ez alapján azt gondolná az ember, hogy jóval több magyar él itt, mint amennyi valójában. Mennyi is az? Tipp?

Közel 15.000 fő. Ebben a cikkben a grafikon külső karimájának bal oldalán, pontosan 9 óránál a piros csíkra kell vinni a kurzort, hogy a pontos számot és a teljes lakosságon belüli arányt lássuk.

Cikk itt és itt. Az egyszerűsített állampolgársági eljárásról itt és itt lehet olvasni.