2016. március 14., hétfő

Kivándorló nyugdíjasok

Grafikon innen


Svájcban magas a költségszínvonal, a világ egyik legdrágább országáról van szó. Egy család havi kiadásainak nagy részét a lakbér és az egészségbiztosítás (Krankenkasse) viszi el. Nincs ez másképp az időseknél sem. A születéskor várható átlagos élettartam magas, szintén az egyik legmagasabb világszerte (81 év a férfiaknál, 85,2 év a nőknél), és életük utolsó éveiben sokan kerülnek idősotthonba. Szinte minden településen található egy. Ennek átlagos havi költsége nem kevesebb, mint 8.500 frank, amiből a bentlakóknak 5.600-at kell maguk állniuk.

Ha figyelembe vesszük, hogy a nem hivatalos minimálbér Svájcban 3.800 frank teljes munkaidős foglalkoztatás esetén és hogy az állami nyugdíj (1. és 2. oszlop, AHV és Pensionskasse) átlagosan a fizetés 58,4 %-ával megegyező összeg, láthatjuk, hogy igencsak költséges dologról van szó. Természetesen itt is létezik magánnyugdíjpénztár (3. oszlop), ami az alapmegélhetésen túli költségek fedezését is lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, azonban a férfiak 44, a nők 37%-a csupán az 1. oszlop (AHV) befizetései, azaz a kötelező nyugdíjbefizetés után kap nyugdíjat (a kötelező Pensionskasse, azaz a 2. oszlopba való befizetést csak 1985-ben vezették be). Ez egyedülálló személynél évente max. 28.200 frank, házastársaknál max. 42.300 frank nyugdíjat kifizetését jelenti. Ha kiszámoljuk, hogy havi szinten ez mennyi, láthatjuk, hogy a létminimumhoz is alig elég.

A nyugdíjkorhatár nőknél 64, férfiaknál 65 év, de aki megteheti, tovább dolgozik. Természetesen olyanok is vannak, akik 50 éves koruk fölött veszítik el a munkahelyüket és kénytelenek újat keresni. Ők sincsenek könnyű helyzetben, mert a munkaadó által fizetendő járulék az évek előrehaladtával emelkedik, így az idősebb munkavállaló többe kerül, mint a fiatalabb.

A világ népességének 7%-a 65 év fölötti. Európában ez az arány jóval magasabb, 15%, Svájcban pedig 16%. Nyugdíjaskorba érve sok svájci külföldre költözik az alacsonyabb megélhetési költségek és ingatlanárak, valamint a melegebb éghajlat miatt. Egy 2010-es, nem reprezentatív felmérés szerint a megkérdezett svájci munkavállalók több mint fele nem Svájcban kívánja tölteni nyugdíjas éveit. A több mint 700 ezer külföldön élő svájci állampolgár közel 20%-a 65 év fölötti. Ha erre a témára rákeresünk az interneten, 189.000 találatot kapunk! A nyugdíjasoknak szóló internetes oldalakon rendre találhatunk olyan összefoglaló írást, amiből megtudhatják az olvasók, hogy hová érdemes költözniük, hogy válasszanak, hogy készüljenek fel és mire figyeljenek (pl. itt, itt, itt, itt és itt).

A kivándorlás mostanában a kelet-európai országokba is irányul, de nem a meleg éghajlat, hanem a nyugdíjasotthonok miatt. Egy magyar idősotthon most irodát nyitott Svájcban, hogy közvetlenül érje el jövőbeli potenciális lakóit. Árai a svájci árak fele-harmada, lakói többnyire német anyanyelvűek (németek, osztrákok, svájciak).  Ez már a szegény svájci nyugdíjasok számára is megfizethető (a magyarok számára már kevésbé, de ez egy másik elemzés témája lehetne).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése