2016. február 10., szerda

Népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelemről

Folyamatosan és exponenciálisan fejlődő, különböző válságokkal terhelt világunkban valószínűnek látszik, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn örökké, sőt, nem tartható fenn sokáig. Az emberiség történelme során már kipróbált néhány rendszert, melyek - az adott korban és fejlettségi szinten - bizonyos ideig működtek és egymára épülve továbbfejlődtek. Eközben - 1769-től, a gőzgép feltalálásától kezdve - újabb és újabb ipari forradalmak formálták a társadalmat és a gazdaságot. Jelenleg a 4.-nél tartunk, mely az Industry 4.0 nevet viseli. Ez tulajdonképpen a digitális világról szól, arról a kommunikációs térről és módról, melyben az informatika kiszolgáló ágazatból olymódon tört előre, hogy az élet minden, de valóban minden területét átszövi, beleértve életmódunkat és munkavégzésünket is.



Kép innen


A hasznos technikai újítások, melyek könnyebbé teszik az emberek életét, tisztábbá, egyszerűbbé a munkavégzést, egyúttal részben le is értékelik az emberi munkaerőt. Miközben az embernek papíron talán soha nem volt annyi mindenhez joga, mint ma, lehetőségei részben mégiscsak csökkennek. Növekszik a munkanélküliség, különösen riasztó arányú a fiatalok körében, nemcsak Spanyolországban, de Finnországban is, mely az oktatásügyi reform mintaországa, a PISA tesztek éllovasa. Vagyis egy jól működő, hatékony oktatási rendszer sem garantálja azt, hogy a munka világába kilépő, tudásukat kamatoztatni tudó és akaró fiatalok ezt valóban meg is tudják tenni.

Nem véletlen, hogy Finnországban szavazták meg elsőként a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, melynek részleteit ebben az évben fogják kidolgozni. A pilotprojektet 2017-ben tervezik beindítani, ezzel párhuzamosan azonban minden szociális juttatást megszűntetnének. Azt remélik, hogy ezáltal a kevésbé jól fizető munkákra is lesznek jelentkezők, ugyanis az alapjövedelem mértéke 800 euró körül lenne. Ez az ún. neoliberális modell.

Svájcban humanitárius szempontból közelítik meg a kérdést, olyan összeget javasolnak (felnőtteknek 2500, gyerekeknek 600 frank), ami lehetővé tesz egy szerényebb életvitelt. Úgy vélik, hogy a legtöbben ezáltal hatékonyabban és nagyobb lelkesedéssel dolgoznának, mivel nem kellene munkahelyük elvesztésétől tartaniuk. (Összehasonlító cikk itt)

A svájci szövetségi parlament 2016. június 5-re írta ki az alapjövedelemről szóló népszavazást. A háttérmunka nagyban zajlik, a kezdeményezők honlapján (grundeinkommen.ch) rengeteg információ, elemzés és cikk olvasható. Többek között pl. az első reprezentatív közvéleménykutatás eredménye is, mely arra mutat rá, hogy mit tennének Svájcban az emberek, ha munka nélkül jutnának jövedelemhez. A megkérdezett 1076 fő többsége továbbképezné magát (54%), önálló vállalkozásba kezdene (22%) és több időt töltene a családjával (53%). Csupán 2%-uk hagyna fel a munkával! A válaszadók 1/3-a azonban úgy gondolja, hogy mások nem dolgoznának, ha anélkül is kapnának pénzt.

Létrehoztak egy portált is (expo16.ch), melyre mini videókat lehet feltölteni. A kérdés: "milyen munkát végeznél, ha feltétel nélkül jutnál jövedelemhez" (was würdest du arbeiten, wenn für dein Einkommen gesorgt wäre?). Ezekbe belehallgatva is az derül ki, hogy sokan változatlanul tovább dolgoznának, ill. önkéntes munkát vállalnának. Természetesen olyanok is vannak, akiknek az első gondolatuk az, hogy végre úgy igazán kialudnák magukat és világkörüli útra mennének, de ez a szcenárió a lottó 5-öst megnyerőktől is ismert - az ilyen - értékteremtés nélküli - élet nem elégíti ki és teszi boldoggá az embert.

Változatlanul hiszek benne, hogy az emberek többsége nem tud munka, azaz hasznos tevékenység nélkül élni és hogy a rendszer előbb-utóbb reformra szorul, ezért nagyon jónak találom, hogy gondolatban már egyre több helyen foglalkoznak az alapjövedelem bevezetésével és kisebb, azaz nem országos méretben már kísérleteznek is vele (pl. a hollandiai Utrechtben vagy a kanadai Dauphinben). A Canadian Medical Association korábbi elnöknője is az alapjövedelem mellett érvel, mégpedig egészségügyi alapon. A kutatások ugyanis azt igazolják, hogy az egészségi állapotra kétszer akkora hatással vannak a  jövedelmi viszonyok, mint az orvosi ellátás. Az interjú itt nézhető meg (angolul, német felirattal).

A svájci alapjövedelmet kezdeményezők tisztában vannak vele, hogy egyelőre még nem érett meg a helyzet az alapjövedelem bevezetésére, mégis úgy gondolják, hogy időben el kell kezdeni a felkészülést a "nehezebb" időkre.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése