2016. február 7., vasárnap

Egyre kevesebben kapják meg az állampolgárságot

Fotó innen


A Svájc iránti érdeklődés töretlenül magas, mind a külföldi munkavállalók, mind a menekültek kedvelt célpontja, már amennyire a lehetőségek és a szabályozás megengedi.

Az elmúlt 10 évben azonban drasztikusan csökkent azok száma, akik megkapták a svájci állampolgárságot. Míg 2006-ban még 38.000 külföldi örvendhetett új - svájci - állampolgárságának, addíg 2014-ben már csak 23.700-an. Ez nem kevesebb, mint 38%-os csökkenés.

Az állampolgársághoz való jutást a kantonok, ill. városok egyénileg szabályozzák, a szabályokat pedig igény - és alkotmányadta joguk - szerint változtatják. Thunban 2008-ban, Bernben 2010-ben vezették be a nyelvvizsgakötelezettséget. Baselben 2012. júliusa óta nemcsak szóbeli, hanem írásbeli nyelvvizsgát is kell tenniük az állampolgárságért folyamodóknak. Amennyiben nem sikerül a nyelvvizsga, korlátozás nélkül újra megkísérelhető a letétele, 180 frank ellenében. Maga az állampolgársági eljárás azonban jóval drágább, összetettebb és hosszadalmasabb folyamat (itt olvasható egy angol nyelvű összeállítás, ami ugyan Vaud és Genf kantonra vonatkozik, de nagyjából erre lehet számítani a többi kantonban is, ill. itt egy 2012-es posztom az útlevél/állampolgárság témában). Zürich kanton 2015-ben csatlakozott a nyelvvizsgát kérők táborához. Mindenhol azonnali csökkenést tapasztaltak. 

A migrációs hivatal vezetője tisztában van vele, hogy a nyelvvizsga sokak számára megugorhatatlan akadály. Ezen felül a több éves, átláthatatlan és drága eljárás is sokakat elriaszt. Azok, akik mondjuk nem nyelviskolában, hanem munka közben - mondjuk szakácsként, kőművesként - tanulták meg a nyelvet, bajban vannak, mert a beszélt nyelvnek, dialektusnak nem sok köze van a német nyelvhez, annak nyelvtanához és az írott nyelvhez. Így sokan, akik ugyan elboldogulnak ilyen-olyan felszedett helyi svájci dialektussal, elég rosszul szerepelnek a nyelvvizsgákon.

Mindezzel együtt 2015-ben megugrott az állampolgárságért folyamodók száma - nemcsak a könnyített eljáráson átesőké (svájci állampolgár házastársa, vagy ilyen házastársak gyermeke), hanem összességében is. Ezért pedig nem más, mint az Ausschaffungsinitiative eredményét átnyomni kívánó Durchstetzungsinitiative a felelős, ami nagyfokú bizonytalanságot szült még a régóta itt élő, akár itt született külföldiek körében is. Az állampolgársági teszt 45 kérdése itt található.

Február 28-én kerül sor a népszavazásra, melyben arról döntenek a Durchsetzungsinitiative-ről szavazók, hogy a bűncselekményt elkövető, Svájcban élő külföldieket utasítsák ki az országból (itt olvasható a javasolt alkotmánymódosítás szövege). Elemzők szerint a javaslat elfogadása nagyobb veszélyt jelent, mint azt sokan gondolnák. Pl. ha egy külföldi szülők Svájcban született gyermeke (secondo) elkövet valamilyen kisebb bűncselekményt, melyért csak pénzbírság jár, kiutasíthatják az országból. Ezzel azonban az Európai Emberjogi Konvenció törvényei ellen cselekedne Svájc, de a személyiségi jogokról, így mozgásszabadságról szóló 1966-os emberjogi törvény ellen is.

Ezért tegnap Zürichben tüntetés zajlott az indítvány elfogadása ellen. A zürichiek több mint fele ugyanis külföldi és közülük 130.000 nem svájci állampolgár, annak ellenére, hogy sokan már itt születtek. A zürichi városvezető szerint teljes mértékben elfogadhatatlan és diszkriminatív, hogy egy bűncselekmény megítélése az illető útlevelén múljon. Úgy véli, hogy a Durchsetzungsinitiative a svájci értékeket tiporja sárba. Ennél hatásosabb szavak nem is kellenek, hiszen Svájcot a közös értékek tartják össze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése