2015. január 29., csütörtök

Az árfolyamgát feloldásának azonnali hatásai

storybild
Fotó innen

A Svájci Nemzeti Bank által 2011. szeptembere óta ("A frank minden közgazdasági modell alapján túlértékelt, és további erősödése súlyos gondokat okozna az exportfüggő svájci gazdaságnak" - Thomas Jordan jegybankelnök) mesterségesen fenntartott 1,2-es EUR/CHF árfolyam szabadon engedésének napján az emberek lassan, de biztosan megértettek egy dolgot, mégpedig azt, hogy most kell váltani eurót, mert jóval többet kapnak érte, mint addig. Ez pontosan két hete, csütörtökön történt. A szeznzációra éhes sajtó már másnap felkészülten figyelte, hogy a svájci bevásárlóturisták által kedvelt határmenti városokban (Koblenz, Waldshut, Weil am Rhein stb.) mennyivel nőtt a forgalom, és meginterjúvolták az ottaniakat, hogy fel vannak-e készülve a svájciak megerősödött rohamára.

A pénzváltás valóban megkezdődött, némely helyeken hosszú sorok kígyóztak az automaták előtt (vannak olyan ATM-ek, ahol a frank mellett eurót is lehet kivenni), sőt, több helyen ki is ürült ezen automaták euró-készlete.

Im Trippelschritt: In vielen Banken in Basel bot sich gestern das gleiche Bild. Kunden warteten – wie hier in der Migrosbank – auf ihre Devisen.
Fotó innen - Pénzváltásért sorbanállók
Közgazdászként mi már aznap láttuk szemeink előtt, ahogy az exportorientált cégeknél válságstábot hívnak össze, ugyanis a svájci valuta ilyen mértékű - ráadásul váratlan - felértékelődése ezen cégek bevételeit egyik pillanatról a másikra minimum 20%-kal csökkentette.

Azóta számos elemzés és magyarázat jelent meg az okokról és a következményekről. A nemzeti bank magyarázatába ne menjünk bele, elemzők szerint állítólag csak rossz lehetőségek közül tudtak választani. Az árfolyam elengedése elsősorban a svájci exportőrök és a turizmus számára negatív, azzal együtt, hogy az 1,2-es árfolyam 2011-es bevezetésekor tudható volt, hogy átmeneti intézkedésről van szó, hogy időleges biztonságot nyújthassanak a gazdaságnak ahhoz, hogy az érintett cégek megerősödhessenek és felkészülhessenek a kiszámíthatatlanabb, kedvezőtlenebb jövőre.

Ezek a cégek azonban sokkal inkább a kényelemre és a biztonságra rendezkedtek be, örültek, hogy legalább egy biztos pont van az életükben - a gazdasági környezet többi eleme amúgy is teljesen kiszámíthatatlan. Így most sok helyen felmerülnek a különböző megtakarítási tervek, hogy továbbra is versenyképesek maradhassanak. Megtakarítani pedig leginkább és leggyorsabban a munkaerőn lehet, hiszen ez az egyik legnagyobb költségtényező. 

Így a közeljövőben olyan intézkedésekkel lehet számolni, mint a fizetéscsökkentés, hosszabb munkaidő, egyéb megtakarítások bevezetése, a január 27-e óta ismét engedélyezett rövidített munkaidő (Kurzarbeit), de sajnos elbocsátásokra is sor fog kerülni. Néhány cég a bérek eurósításában gondolkodik - a határ menti cégeknél talán kevésbé vészes, mert sokan úgyis átjárnak Németországba vásárolni (ugyanaz a bevásárlói kosár ott 48%-kal olcsóbb), ill. a munkatársak nagy része onnan jár át nap mint nap, azaz a lakbérük is jóval kedvezőbb.

Svájcban egész pontosan 290 ezren dolgoznak olyanok, akik a határ túloldalán élnek. Ők - egészen addig, amíg nem csökkentik a fizetésüket - nagy nyertesei az árfolyam megváltozásának. Az egyik graubündeni szállítmányozó cég, ahol a munkatársak nagy része Olaszországból jár át, ma SMS-ben tájékoztatta a munkatársait, hogy jövő havi bérüket már euróban kapják (ez persze teljesen illegális lépés). Vesztesek azonban azok a külföldiek, akik expatként élnek Svájcban és a fizetésüket euróban határozták meg, de frankban fizetik ki őket. Fizetésük értéke így egyik napról a másikra ötödét veszített az értékéből, költségeik azonban változatlanok maradtak.

Ill. ez sem teljesen igaz, mert a két nagy hazai élelmiszerlánc, a Coop és a Migros, valamint néhány más cég (pl. autóimportőrök, utazási irodák - eurorabatt révén) azonnali árcsökkentéssel reagáltak (heti magazinjukban egyébkéntis hétről hétre tájékoztatnak az aktuális árváltozásokról).

Máris csökkentették 1000 cikk árát

Migros

Coop
Persze nem ezek a legnagyobb költségtényezők egy háztartás költségvetésében és nem is minden forgalmazó adja tovább az árcsökkenést a vásárlók felé. Így pl. a nagy márkakereskedők, ruházati láncok, kozmetikai cikkek forgalmazói továbbra is - legalábbis egyelőre - a Svájcban használatos felárral dolgoznak. És ami sokak számára a legnagyobb bosszúság, az import gyógyszerek árát sem csökkentették, pedig egy számítás szerint ez évi 800 milliós megtakartás lenne, ami az egészségbiztosítás 2,8%-os csökkentését tenné lehetővé.

Megjelent az első - 1000 fős, reprezentatív - közvéleménykutatás eredménye is, amiből kiderül, hogy az emberek annyira nem látják rossznak a helyzetet. Sőt, 27%-uk úgy gondolja, hogy a frank erősödése pozitív hatással lesz az életükre. 44%-uk szerint az ő életükben nem lesz érezhető hatása az árfolyamváltozásnak és csak 22%-uk tart attól, hogy negatívan fogja őket érinteni az újonnan előállt helyzet.

Eközben a gazdasági elemzők csökkentették az országos konjunktúra előrejelzést, sőt vannak akik recesszióval is számolnak.

Breaking news február 12-én: Egy nagy, tőzsdén is jegyzett cég, a GF bejelentette, hogy a heti munkaidőt 44 órára növeli. Svájcban 5.000, világszerte 14.000 alkalmazottja van. Elsősorban a gyári munkásokra vonatkozik ez a változás, de a kutatás-fejlesztésen dolgozók és a management is részesül belőle. A vezetőség évi 1 heti szabadságról mond le, mert ők nem kötelező munkaórában dolgoznak. Ez a változás - egyelőre - 2015 végéig tart, hogy versenyképességüket megtarthassák. Rövidített munkaidőt és az elbocsátásokat még nem terveznek. Jövő hétfőtől a Bühler cégnél is hosszabb munkaidőben fognak dolgozni. A 2.500 alkalmazottnak heti 45 órát kell majd dolgoznia.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése