2015. január 22., csütörtök

A svájci lobogó

Fotó innen

Hivatalos nevén Schweizerfahne, esetleg Nationalflagge. Különlegessége, hogy a Vatikán lobogója mellett az egyetlen négyzet alakú zászló. Továbbá, hogy sokan nem csak a nemzeti ünnepek alkalmával tűzik ki, hanem kertjük, balkonjuk állandó dekorációjaként funkcionál. Svájc nemzeti ünnepén, augusztus 1-jén pedig elönti az országot a zászló, illetve a nemzeti lobogó színeibe, mintájába burkolt mindennemű tárgy.

A zászlókat régen háborúkban, csatákban használták a csapatok elkülönítésére és vezénylésére. Már messziről is jól látható volt, egyértelművé tette, hogy barát vagy ellenség közeledik. Ugyan az egykori szövetségesek nem egységes zászló, hanem szűkebb hazájuk, kantonjuk lobogója alatt vonultak harcba, a svájci kereszt története mégis a középkorig vezethető vissza. A 13. században a német császár keresztes zászlót, ami a kereszténység védelmezőjeként tüntette fel őt, illetve egy vörös zászlót vitt a háborúba. A vörös zászló azt jelezte, hogy aki ez alatt száll harcba, az élet és halál ura. Ezekhez a speciális zászlókhoz keveseknek volt joga, csupán néhány, önállóságot kivívott városnak és völgynek, de pl. a Savoyai gófoknak és Bécs városának, míg a skandináv államok és Nagy-Britannia is feltüntethette a keresztet a zászlaján. A kereszt gyakran egyéb privilégiumokkal is együttjárt, pl. a császárnak való közvetlen alárendeltséggel, a hercegek kihagyásával.

Ilyen jogot kapott Schwyz kanton is (az egyik őskanton, melynek neve végül az egész szövetségre "ráragadt") 1240-ben és a 13. század közepétől már vörös zászlóval indultak harcba, ám ekkor még fehér kereszt nélkül. A század végén Habsburg Rudolf mellé álltak egy háborúskodásban Burgundia ellen és elismerésként felhatalmazást kaptak a királytól, hogy zászlajukon a keresztet és kínzóeszközöket is feltüntessék.

Swiss - Orginal - Alte Schweizer - Fahne - 1.2 x 1.2 m
Fotó innen
Az idő múlásával egyre több kanton csatlakozott a szövetséghez és egyre nagyobb problémát okozott, hogy a nem egységesen öltözött és saját kantonjuk zászlaja alatt harcoló szövetségi katonák nem ismerték fel egymást a csatatéren. Ezért először az 1339-es laupeni csatánál harcoltak egységes, fehér keresztes megjelöléssel a mellkason, háton, vállon, karokon, lábon, kalapon, ill. a pajzsokon.

A 15. század közepén a kantonok zászlajának közepébe is beintegrálták a fehér keresztet. Ekkortájt még ezeken a zászlókon is a zászló széléig ért a kereszt, csakúgy, mint ma a skandináv országok zászlóján.  Kezdetben még gyakran volt látható olyan zászló, ahol a középpontból, lángnyelvek indultak ki a zászló szélei felé.

 Az ország első egységes lobogója a Helvét Köztársaság (1798-1803) alatt keletkezett, Napóleonnak köszönhetően, aki megtiltotta a fehér kereszt, mint az ancien-régime szimbólumának használatát és a zöld-sárga-piros trikolórt kényszerítette az egész országra. A megszállás végével, vagyis a Helvét Köztársaság bukásával azonban az egységes zászló is elbukott.

Az utolsó svájci földön zajló belháborúnak és Henri-Guillaume Dufour tábornok javaslatának köszönhető végül, hogy az ország első, 1848-as alkotmányban bennefoglaltatik az egységes zászló is. Ezzel egyidőben vált az államok szövetségéből szövetségi állam (Staatenbund helyett Bundesstaat).

Svájc a "leg"-ek országa, így a nemzeti lobogóból is készült "leg". A legnagyobb zászló 2001 óta a Rigi hegy egyik sziklafalát díszíti Vitznauban, júliustól szeptemberig. Kereken 750 kg-ot nyom és 31x31 méter nagyságú.

Fotó innen
A zászlónak címer megfelelője is van. Ezt használják pl. az autók rendszámtábláján, vagy a hivatalos szövetségi leveleken. A szövetségi parlament 2003-ban döntötte el a szövetségi corporate design ("Corporate Design Bund") bevezetését, melyre egy tervezési, előkészítési szakasz után 2007-ben került sor. Azóta minden szövetségi hivatal egységes fejlécű levélpapírt, borítékot, névjegykártyát használ.

A zászló ill. a címer pontos színe törvényileg nincs szabályozva, ezért a piros számtalan árnyalatát használják. Az azonban megfigyelhető, hogy a sötétebb árnyalatok ritkábban fordulnak elő. Elsősorban a címerből képzett logók szoktak sötétebbek lenni, mint maga a zászló, vagy a címer, így pl. a Swiss légitársaság logója. A fent említett, 2007-ben bevezetett corporate design az arculati kézikönyvben a Pantone-485-ös színt határozza meg "svájci-pirosnak" (ez 100% magenta és sárga szín keveréke).

Svájc zászlaja adta a Nemzetközi Vöröskereszt zászlajának ötletét, egész pontosan a svájci zászló negatívja, tisztelgésül a Vöröskereszt megalapítójának nemzetisége előtt. A nem keresztény országok a keresztet saját vallásuk - piros színű - szimbólumára cserélték le. Az eredeti - keresztes - zászló egyébként pont megegyezett Tonga korabeli zászlajával, ezért 1875-ben Tonga megváltoztatta a nemzeti jelképét.

1 megjegyzés: