2014. november 17., hétfő

Svájcnak nincs több aláaknázott hídja

Säckinger Brücke: Bis vor kurzem eine Sprengfalle der Schweizer Armee
Fotó innen - A Bad Säckingen-i fahíd


Svájc közel 500 éve (1515. óta) semleges ország - így tanítják mindenhol. Az ország biztonsága és függetlensége mindig is fontos szerepet játszott, ezért a pontos meghatározás a fegyveres semlegesség. Ezt bizonyítja a máig élő kötelező sorkatonai szolgálat, a közelmúltban csökkentett hadsereglétszám és haderő, valamint a legális fegyvertartás is. A fegyvergyártásról és -exportól nem is szólva ...

Azonban ezen a téren is vannak még csupán most nyilvánosságra kerülő információk. A német sajtó röppentette fel a legújabb hírt, amit szép lassan kezd átvenni a svájci sajtó is.

A II. világháborút követően, 1947-ben kezdődött a hidegháború több évtizeden keresztül tartó időszaka. Svájc 1975-ben elégelte meg a feszültséget és kezdett el minden stratégiailag fontos úton, autópályán, alagútban és hídon - összesen 2.000 helyen - robbanóanyagot telepíteni azzal a céllal, hogy egy esetleges páncélos támadás esetén azok felrobbantásával állítsa meg a Varsói Szerződéshez tartozó betolakodókat. Az ország északi határát a Rajna folyó képezi, melynek túloldalán Németország található. Ezen a szakaszon az összes híd lábazatába, oszlopaiba robbanóanyag került. Az utolsó adagot a 2006-ban épült rheinfeldeni autópályahídba ... Biztos, ami biztos. Bizonyos vélekedések szerint már a 2. hidegháború időszakát éljük, úgyhogy még akár jogosnak is mondható.

Egy dolgot leszámítva: a németek egyáltalán nem tudtak arról, hogy a két országot összekötő hidak tele vannak TNT-vel. Még a német Bad Säckingen-t és a svájci Rhein-t közötti, műemlékvédelem alatt álló, Európa leghosszabb fedett fahídja is, mely német tulajdonban van! Ezt a hidat idén október végén szabadították meg a robbanóanyagtól. A német oldali városvezető egyrészt megdöbbent, másrészt - diplomatikusan - úgy nyilatkozott, hogy az európai egyesülés időszakában ez több, mint szükségszerű lépés.

A robbanóanyagot eltávolításának kérdése 2001-ben merült fel, amikor a Gotthard alagútban történt egy súlyos baleset, melynek egyik résztvevője egy tanker-kamion volt. A nagy tűzzel és 1.200 fokos hőmérséklettel járó baleset - mint utólag kiderült - pont egy olyan helyhez közel történt, ahol 3 tonnányi TNT-t építettek be a falba. Ennyi szükséges ugyanis ahhoz, hogy nem messze az alagút bejáratához berobbantsák és járhatatlanná tegyék az alagutat. 

A hadsereg szóvivője akkor is és ma is úgy nyilatkozik, hogy semmikor nem állt fenn veszély, mert a sziklában 12 méter mélyen van beágyazva a robbanóanyag. A robbanás beindításához szükséges indító-szerkezet pedig minden egyes robbantásra előkészített objektum esetében külön helyen van elzárva.

Harcászati szakértők azonban attól tartanak, hogy hozzáértő terroristák bármikor fel tudnák robbantani a még fel nem számolt TNT-raktárakat. Ha hihetünk a híreknek, már csak november végéig kell tartanunk ettől, addigra állítólag ugyanis mind a 2.000 objektumból (hídból, alagútból, út alól) kiszedik a robbanóanyagokat.


2 megjegyzés:

  1. "1947-ben kezdődött a hidegháború több évszázadon keresztül tartó időszaka." Tudom, hogy hosszu volt a 20. szazad, de azert ennyire megsem. :) Bocsi

    VálaszTörlés