2014. november 24., hétfő

Rohamosan nő a gyógyszerfogyasztás

Diverse Kapseln und Tabletten in und um Medikamentenschälchen
Fotó innen

Svájc a világ egyik leggazdagabb országa. Nemcsak a jómódot felmérő vizsgálatokban, hanem számos más szempontból is a listák élbolyához tartozik. A "hová érdemes születni" lista első helyezettje, világ legboldogabb nemzeteinek egyike, de az oktatás gyakorlati eredményességét mérő PISA-teszten is remekel.

Azt gondolhatnánk, hogy Svájcban gondtalan az élet, ez azonban természetesen nincs így. Sőt, egy, a legnagyobb betegbiztosító péztár, a Helsana megbízásából készült és most megjelent statisztikából kiderült, hogy az ország 8 millió lakosából több mint 1 millióan szednek valamilyen hangulatjavító gyógyszert (depresszió, szorongásos betegség, egyéb pszichés zavar ellen). 6 millió embernek volt 2013-ban valamilyen gyógyszerre szüksége, míg 4 évvel ezelőtt még "csak" 5,5 milliónak. A hangulatjavítók mellett a fájdalomcsillapítók képviselik a legnagyobb arányt.

A gyógyszerre kiadott pénz az elmúlt 4 évben 17%-kal növekedett és ez nem a gyógyszerár növekedésnek köszönhető, hanem egyrész a fogyasztók számának növekedésének (idősödő társadalom - krónikus betegségek), másrészt az egy ember által beszedett készítmények növekedésének. Ehhez jön még a biotechnológiai eszközökkel előállított gyógyszerek megjelenése, melyeket ugyan egy viszonylag szűk réteg (kb. 7 ezer fő) számára írnak fel (elsősorban daganatos és autoimmun betegeknek), de rendkívül drágák. Az egészségpénztárak attól tartanak, ha ezek használata szélesebb körben is elterjed, nem fogják tudni mindenki számára elérhetővé tenni, akinek szüksége lenne rá.

A gyógyszergyártók szövetsége (Interpharma) is rendszeresen készíttett statisztikákat, azonban az ő statisztikájuk más trendet mutat. Emiatt valószínűleg tovább fogják elemezni a helyzetet, de az biztos, hogy eltérést okozhat az, hogy a gyógyszergyártók a saját eladási árukból indulnak ki, az egészségpénztárak pedig a fogyasztói árból. Az egészségpénztár mostani statisztikájában nincsenek benne a kórházi tartózkodás alatt kapott gyógyszerek, a gyógyszercégekében viszont igen.

Visszatérve a pszichés betegségek témakörére, egy korábbi kutatásból kiderül, hogy minden 4. ember szenved valamilyen pszichés zavartól! Csupán a pánikbetegség 710.000 embert érint. A fenti adatokból látszik, hogy sokan nem szednek rá gyógyszert, mert állapotuk nem olyan súlyos, hogy életvitelükben akadályozná őket, vagy igen, de talán még hivatalosan nincsenek is diagnosztizálva, viszont a kérdésekre adott válaszaikból kiderül, hogy pl. rendszeresen szoronganak vagy állandó depresszív hangulatban vannak. Gondoljunk bele, a lakosság 1/4-éről van szó! Ezzel a pszichés zavarok a leggyakoribb népbetegségek közé tartoznak.

A pszichés zavarok, betegségek jelentős költséget rónak a társadalomra. Becslések szerint a GDP 3,2%-át teszik ki. A költségek nagy része azonban nem az egészségügyi szektorban jelentkezik, hanem azok a gazdaság más területén kimutatható indirekt költségek, amik a munkaképtelenség vagy a teljesítménycsökkenés miatt keletkeznek.

Egy 2012-es tanulmány (Obsan 52) szerint a svájci lakosság 74%-a (nagyon) gyakran életerősnek, energikusnak, optimistának érzi magát. Amikor a depresszió tüneteire kérdeztek rá, 3% erősen, 16% közepesen érezte magára nézve igaznak azokat. Mindkét állapot a kezelend kategóriába tartozik. A svájciak 70%-a elégedett az életével, az egészségével már csak 66%.


Mindez a világ egyik legboldogabb országában, ahová - sok szempont értékelésével - a legérdemesebb születni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése