2014. október 16., csütörtök

Bioban a jövő

Auch Bauern aus der Umgebung sollen die Bio-Läden beliefern. Alkoholische Getränke (Bio-Weine) wirds in den Schweizer Filialen aber nicht geben.
Fotó innen (Migros)

Lehet, hogy borban az igazság, de bioban a jövő, legalábbis Svájcban. Bio termékek szép számmal kaphatók a két nagy lánc, a Coop és a Migros polcain és nemcsak zöldség, meg gyümölcs, hanem sok minden más is, ami növényi alapú (kávé, tea, csokoládé, tésztafélék, tejtermékek, fagyi, hús, pékáru, italok, fűszerek, de ruházati termékek is), a Coopnál összesen közel 2.000-féle, de a Migrosnál is csaknem 1.000.

http://www.coop.ch/pb/site/common/get/documents/system/elements/ueber/medien/_img/_naturaplan/20090211/03.jpg
Fotó innen (Coop)


Svájcban a bio-gazdálkodás közel 100 éves múltra tekint vissza és szorosan összefügg az ország múltbeli társadalmi és mezőgazdasági válságaival. A fejlődés 4 szakaszra bontható:
  1. Az egész mozgalom 1920 és 1930 között kezdődött a gyors iparosodás káros következményei (környezetszennyezés, alkoholizmus, egészségügyi problémák) elől vidékre menekülő és reforméletmódot folytató és felvállaló másképp gondolkodók, "bio-pionírok" megjelenésével. A háttérben feminista (nők is kaphassanak termőföldet), antropozófikus (Rudolf Steiner féle biodinamikus gazdálkodás) vagy éppen krisztusi gondolatok és elképzelések álltak. Törekvéseiket szeptikusan és néha ellenérzéssel fogadták, még a tudósok is.
  2. Az 1950-es és 60-as években (a 2. világháborút követő időszakban) tetőzött a műtrágya- és permetezőszerek használata, a termésmaximalizálás érdekében. Nem csoda, hogy a biogazdákat továbbra is ferde szemmel nézték és a piacon is többnyire elkerülték standjaikat. A biogazdálkodást folytató gazdák érdekeik védelme érdekében csoportokat alkottak és bio-terményeikkel próbáltak leválni a nagyüzemi termelésről és önállóságot kivívni.
  3. 1970-ben vetette meg a lábát a bio-gazdálkodás mint a hagyományos mezőgazdasági művelés környezetkímélő alternatívája. Mögé állt egy kutatóintézet (FiBL - Forschungsinstitut für biologischen Landbau) és a Bio Suisse nevű gyűjtőszervezet (ma 32 bio-szövetség a tagja, 6.000 egyéni gazdálkodóval). 
  4. A 90-es években a Coop is beszállt a bio termékek forgalmazásába (Naturaplan márkanév alatt) és a forgalom ugrásszerzűen megnőtt.

A bio-pionírokról szóló film ezen a linken nézhető meg (németül). Alább pedig egy rövidke kivonat a filmből.



Ma már 129.000 hektáron folyik biogazdálkodás az országban - ez 180.000 focipálya nagyságú terület. Az 1993-as évhez képest 170-szer több Naturaplan termék kapható és 4-szer annyi biogazdálkodó tevékenykedik. A bio-termőterület 1997 óta megduplázódott és ma az össz termőterület 12%-át művelik bio-gazdaságok.


A bio termékek piacán a Coop a piacvezető, 49%-os piacrészesedéssel, míg az őt követő Migrosnak 26%-os a részesedése. Az általuk kínált bio-termékek száma is kb. hasonló arányban van egymással. Az össz forgalom meghaladja az évi 2 milliárd frankot.

Az élelmiszer-forgalom 7%-a bio termékekből áll és ez az arány folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy a bio termékek jóval drágábbak (30-100%-kal).

Bio és bio között is van különbség. A Bio Suisse a törvény által meghatározott és Európa többi országában is használatosnál szigorúbb szabályokat szabott a bio gazdák számára. Ezek betartását független szervezetek ellenőrzik és külföldi gazdálkodók is megszerezhetik a Bio Suisse minősítést.


A fő szabályok a következők:
  • géntechnika kizárva
  • kémiai vegyszerek, permetezőszerek kizárva
  • műtrágyák kizárva
  • lényegesen kevesebb hozzáadott anyag alkalmazása, mint a törvényileg megengedett
  • nem megengedett a légi szállítás
  • a gazdaság teljes egészére vonatkoznak a szabályok, nem csak egyes részterületekre
  • a melegházak nem fűthetőek, télen is csak a fagymentesítés szintjéig
  • a szigorúbb előírások nemcsak a termesztésre, hanem a feldolgozásra is érvényesek
  • az állattenyésztők számára kisebb csordaszám engedélyezett és az állatoknak naponta kint kell lenniük a szabad levegőn, még télen is

Ahhoz, hogy bio-gazda legyen valakiből, nem elég az elhatározás és a szabályok betartása mellett a minősítés megszerzése. Először is el kell végezni egy iskolát. Ha egy fiatalról van szó, aki most végzi az iskolát, két út lehetséges. A kötelező oktatás után elvégezhet egy 3 éves szakiskolát, ami szakmai gyakorlattal (pl. egy bio-gazdaságban) van egybekötve (Lehre). Ez a normál gazda-képző, de ezen belül választható a bio-szakirány, ami az össz 1.600 órából 240 órányi bio-tananyagot foglal magában. Azok számára, akik már elvégezték az iskolát és más szakmát tanultak, már csak 2 évnyi átképzésre van szükség.

Ha belegondolunk, hogy "azzá leszünk, amit eszünk", ill. hogy mennyi módon terheljük a szervezetünket idegen anyagokkal, nem csoda, hogy egyre nagyobb kereslet van a bio termékek iránt.

3 megjegyzés:

  1. Ez eddig szep es jo. En is eszek es veszek biotermeket. viszont mas statisztikat is olvastam. Igaz, hogy az a cel, hogy kevesbe terheljuk a kornyezetet, (nincs mutragya, kemikaliak, futes, stb.) de ezen modszerekkel termeszetesen a hozamok is alacsonyabbak. Kiszamoltak, hogy amennyiben ugyanazt a mennyiseget kellene megtermelni BIO modban, bizony 2x nagyobb termoterulet kellene, 2x annyio munka, 2x tavolabb kellene szallitani az arut, 2x akkora teruletet kellene loscolni (tobb vizfelhasznalas). A vegkovetkeztetes az volt, hogy bizony a bio kis mertekben kornyezetbaratabb, de bizonyos meret folott jobban terheli a kornyezetet. Nem tudom kinek van igaza, de a kampanyuzenetekkel csinjan kell banni. A kevesebb hormon es antibiotikum adasaval az allatoknak teljesen egyetertek (lasd csirke meretenovekedes az elmult 30 evben), de a azert nem fenekig tejfel a BIO :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljesen igazad van, ezért is drágább a bio, mint a nem bio és nem is cél, h minden gazdaság bio legyen ...

      Törlés
  2. Én nagyon örültem, amikor Svájcba érkeztem, hogy itt természetes, sőt gyerekek esetében ajánlott a bio étkeztetés, mert végre nem úgy néztek rám, hogy "milyen idóta, biot vesz, pedig az mennyivel drágább". A választék szerencsére hatalmas friss zöldségekből, gyümölcsökből is, mi mindig ezt vesszük a gyerekeknek. Ha nincs esetleg, akkor pedig kizárólag svájci eredetű dolgokat, de ez a ritkább.

    VálaszTörlés