2014. szeptember 11., csütörtök

Repair-Café Svájcban is

 

Manapság a fogyasztói társadalom számos mellékhatása érzékelhető már. Egyrészről a gyártók régóta a tervezett elavulás elvét követve készítik termékeiket, mi több, már az egyetemen is ezt tanulja a jövő nemzedéke, másrészről viszont a fogyasztók belekényszerültek egy olyan helyzetbe, amikor olcsóbb újat venni, mint a régit megjavíttatni - ha egyáltalán meg lehet javítani. Persze, valahogy fenn kell tartani a gazdaság működőképességét, mert mi lenne mondjuk azzal a villanykörte-gyártóval, amelyik olyan villanyégőket gyárt, amiknek akár emberöltőnyi az élettartama? Vagy azzal a harisnyagyártó céggel, amelyik szupererős, soha ki nem szakadó, felfutásmentes harisnyát gyártana? Mert ezekre már jónéhány évtizede képes az ipar, csak éppen egy ilyen termék gyártása nem kifizetődő. Erről szól "A villanykörte összeesküvés" című film is.



Így hát itt állunk mi, egyszerű fogyasztók, otthonunkban pedig újabb és újabb tárgyak gyülekeznek. Vagy azért, mert a régiek elavultak és már sokkal modernebbek kaphatók, vagy azért, mert a régi elromlott, de kidobni nincs szívünk.

A mai társadalom másik jellemzője az emberek egymástól való elidegenedése. Nem élnek már generációk egy fedél alatt és tévéből is több van már egy lakásban, mint valaha egy egész utcában. Így ami akkor még összehozta az embereket, ma már inkább elválasztja (és akkor a tévé még a legkevesebb, hiszen ott van a sok számítógép, számítógépes játék, játékkonzol stb.). És akkor a munkanélküliségről még nem is beszéltem. Az ember számára fontos, hogy a társadalom hasznos tagjának érezze magát, hogy alkothasson valamit, hogy nyomot hagyjon a világban és persze az is, hogy értékeljék őt, hogy fontosnak érezhesse magát.

Fotó innen

Szerencsére egy holland újságírónak (Martine Postma) köszönhetően néhány évvel elindult egy mozgalom, ami mindkettőre megoldást nyújt, persze csak kicsiben. Második gyermeke születése után kezdett el jobban foglalkozni a fenntarthatóság és a környezetvédelem gondolatával. A gondolatot tett követte: kezdetben egy iskola folyosóján, majd egy szállodai szobában, végül egy közösségi házban nyújtott lehetőséget arra, hogy havonta néhány alkalommal egymásra találjanak a javítani, szerelni tudó és akaró, valamint a segítségre szorulók. Sok nyugdíjas és munkanélküli van, aki örömmel segít, és számos olyan háztartás, ahol a tudás vagy a kedv, esetleg a pénz hiányzik az elromlott használati tárgy, műszaki cikk, esetleg ruha megjavítására.

Fotó innen

A hely több dologban is különbözik egy szerelő-műhelytől. Az itt dolgozók önként és örömmel segítenek másoknak, ráadásul ingyen. Csupán a felhasznált anyagok árát kell megfizetni. A munkadíj szintén önkéntes alapon fizethető, a helyszínen erre a célra elhelyezett perselybe. És a legfontosabb, hogy ez egy "café", egy olyan hely, ahol találkozni, beszélgetni lehet egymással, kávé és sütemény mellett. Kezdetben, 2009. októberétől, amszterdami szomszédok segítették ilymódon egymást, azonban nem telt el sok idő, máris követőkre lelt az országon belül, nem sokkal később pedig világhódító útra kelt az ötlet.




Ma már Hollandián kívül 13 országban nyíltak ilyen Repair Café-k, többek között Svájcban is. Németországban iszonyatos fejlődésnek indult, az elmúlt fél évben 200 ilyen hely nyílt. Svájcban egyelőre Genfben, Sionban és Zürichben, de most nyílik az Aargau kantonbeli Windischben is.


Ha bárki csatlakozni szeretne (Repair Café-t nyitna) a ma 400 tagot számláló hálózathoz, 45 euróért kap egy induló csomagot, ami minden információt és segítséget megad az induláshoz, a formanyomtatványokat és a logót is beleértve.

Tegyünk egymásért és környezetünkért, egyúttal magunkért is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése