2014. július 7., hétfő

Megtakarítás a külföldi munkaerőn

Az UBS bank negyedéves konjunktúraelemzésének legutóbbi fókusza az oktatás volt, mégpedig azért, mert egy olyan ország számára, mint Svájc, ahol nincsenek nyersanyaglelőhelyek, viszont magas feldolgozottsági szintű, csúcskategóriás termékeket gyártanak, másból kell tőkét kovácsolniuk. Ez pedig maga az ember, az ember tudása, a humán tőke. Ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes maradhasson az ország és megőrizze előkelő helyezését, továbbra is jól jépzett, találékony emberekre, találmányokra, jól bevált know-how-ra van szükség.

A helyi munkaerőt nagymértékben erősíti a viszonylag nagy számú, magasan kvalifikált külföldi munkaerő is ("brain gain"). Ráadásul azon túl, hogy általuk működőképes számos cég, rengeteget spórol rajtuk az ország, mégpedig azért, mert képzésük nem a helyi oktatási keret terhére megy. Ahhoz ugyanis, hogy valaki diplomát tarthasson a kezében, az állam átlagosan 300.000-400.000 frankos ráfordítása szükséges. 

Az UBS elemzésben 20.000 Svájcban dolgozó, magasan képzett külföldi munkaerővel számoltak, így jött ki, hogy 6-8 milliárd frank megtakarítása van az államnak a külföldiek által. Ami még Svájcban sem kevés!

Az UBS honlapján 2009-ig visszamenően megtalálhatóak és letölthetőek a bank konjunktúraelemzései (UBS Outlook Schweiz). Úgy látom, hogy mindig egy aktuális téma felől közelítik meg a kérdést. A mostani publikáció alapja a februári népszavazás, melyben a szavazáson résztvett lakosság 50,3%-a amellett tette le voksát, hogy határt kell szabni az országba érkező külföldiek áradatának. A parlament korábban a korlátozás ellen szavazott, mégpedig azért, mert tisztában voltak a korlátozás által okozott gazdasági és politikai károkkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése