2014. június 18., szerda

A trükközés ára - nagybankok büntetései

Fotó innen

A pénzügyi és biztosítási szektor igen nagy jelentőségű Svájcban, a GDP 11%-át tette ki 2009-ben és 200.000 embert foglalkoztatott, ebből 135.900-at a bankszektor (az összes foglalkoztatott 6%-a). A pénzügyi szektor 14-18 milliárd frank éves adóbevételt termel, ami az ország teljes adóbevételének 12-15%-a. Becslések szerint 4 billió svájci frank betét található a svájci bankokban, melyek 55%-a nem svájcból érkezik és az EU-ból érkező pénzek 80%-a valószínűleg feketén (részlet egy korábbi posztból).

A svájci bankrendszer a világ legjelentősebbjei közé tartozik. A külföldön kezelt vagyonok 25%-a svájci bankban történik, ezzel Svájc világelső. A bankok 6 fő csoportba oszthatók Svájcban. Az egyik csoportot a nagybankok alkotják: az UBS és a Credit Suisse. Ők globálisan működő univerzális bankok, a legnagyobbak közé tartoznak világszinten is. Sok külföldi pénzintézettel ellentétben ők hazai pályán is jelentős szereplők, piacvezetők (az UBS által kezelt vagyon több mind 2.000 milliárd frank és több mint 77 ezer alkalmazottja van).

Az UBS 1854-ben, a Credit Suisse pedig 1856-ban alakult. Nemzetközi vizekre először 1892-ben evezett az UBS. Ekkor nyitott irodát Londonban, mert a svájci ipari termékek exportja szükségessé tette. Az évszázad végére a kezdeti 16 alkalmazotti létszám 120-ra emelkedett. 1912-ben az amerikai gazdaság gyors növekedése miatt a svájci bankok elkezdték megvetni lábukat az USÁ-ban is, de az 1929-ben kezdődő gazdasági válság visszaszorította őket a hazai piacra. A Credit Suisse eleve az USÁ-ban kezdett terjeszkedni, 1870-ben New Yorkban nyitotta meg első külföldi képviseletét, és 1964 óta működik ott univerzális bankként.

Az 1935-ös év hozott áttörést a banktitokról szóló törvény hozta, ami tulajdonképpen azért született, mert a 30-as években az állandó pénzügyi zavarokkal küszködő német, francia és olasz kormányok pénzügyi kémeket küldtek Svájcba azzal a céllal, hogy a svájci banki alkalmazottakat megvesztegetve lefüleljék országuk adócsalóit. Ezt Svájc nem nézte jó szemmel, ezért törvényileg rendelte el a banki ügyfelek személyes jogainak védelmét. Talán ennek is köszönhető, hogy 1945-től Svájc New York és London után a 3. legfontosabb pénzügyi központtá vált.

Láthatjuk, hogy hosszú nemzetközi múlt áll a svájci nagybankok mögött, mely során rengeteg ügyfelet szereztek és hatalmast vagyont kezeltek és kezelnek ma is. Jó hírük egyrészt a stabil svájci gazdasági és politikai helyzetnek köszönhető, másrészt azonban a banktitok intézményének (melynek lazulásáról szintén nemrég írtam). Ahogy azonban a banktitok létrehozásához is eladósodott államok kétségbeesett tettei vezettek, úgy a banktitok megszüntetésére irányuló törekvések mögött is ugyanez az indok áll. Az adót elkerülni kívánó tisztes és tisztességtelen állampolgárok ugyanis továbbra is - többnyire - svájci bankokban helyezik el pénzüket. Ezúttal azonban az amerikai állam bíróság elé vitte a bankokat, adócsalásban való aktív közreműködésért.

A Credit Suisse, azáltal, hogy beismerő vallomást tett, az elmúlt 20 év legmagasabb büntetését kapta. Svájci pénzintézet ennyit még soha nem fizetett. A 2,6 milliárd dolláros büntetéssel (melynek egy részét valószínűleg levonja az adóalapjából) az amerikai igazságszolgáltatás a több évtizeden át folytatott tevékenységet ítélte el és egyúttal egyértelműen jelezni is kívánta, hogy senki és semmi nem áll a törvény fölött. A cég vezetője - fogcsikorgatva ugyan, de - beismerte a törvényszegést, azonban alkalmazottak egy kisebb csoportjára hárítva, és azt állítva, hogy a cég vezetősége minderről semmit sem tudott. A vizsgálóbizottság jelentésében viszont az áll, hogy kb. 1.800 alkalmazottról van szó, akik aktívan közreműködtek abban, hogy az amerikai adóhatóságtól 10-12 milliárd dollárt 22.500 számlán elrejtsenek. A bank alkalmazottai kifejezetten ügyfélszerzési céllal is látogatásokat tettek az USÁ-ban.

A Credit Suisse nem az egyetlen bank, mely rossz hírbe keveredett. Az amerikai pénzügyi felügyelet összesen 14 pénzintézetet leplezett le, ill. vádol. Jelenleg a kb. 300 svájci pénzintézet 1/3-a vesz részt az USÁ-val automatikus adatcsere-programban, ezzel kívánván elkerülni az esetleges pénzbírságokat.

A Credit Suisse-en kívül valószínűleg a Julius Bär, valamint a Kantonalbank Zürich és Basel is nagy összegű bírságokra számíthat.

Az amerikai pénzügyi felügyelet nem tétlenkedett az elmúlt időszakban. 2013-ban az amerikai JP Morgant büntette meg 13 milliárd dollárra. 2009-ben az UBS maradt alul az adócsalási ügyben és 780 millió dollár büntetést kellett fizetnie. Ez volt az addigi legmagasabb büntetés, amit svájci pénzintézetre kiszabtak. A vád az volt ellene, hogy 19.000 amerikainak segítettek az adóelkerülésben. A büntetés összege viszonylag alacsony volt, ugyanis a Lehman Brothers csődje az UBS-t is érzékenyen érintette és még egy nagybank elvérzése senkinek nem volt érdeke (too big to fail). Cserébe az UBS-nek át kellett adnia amerikai ügyfelei névsorát.

Egy másik cikk szerint az igazi offenzívát 25 éve indították a svájci bankok az amerikai piacon. Az amerikai törvényekbe ütköző tevékenységük eddig összesen 9 milliárd dollárba került.

Az USA adóparadicsoma Delaware állam, állítólag onnan is rendkívül nehéz ügyféladatokhoz jutni. Vonatkozó cikk itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése