2014. április 29., kedd

Fegyveres semlegesség - Gripenek

Winkelrieds Tod bei Sempach: Gemälde von Konrad Grob (1828–1904).
Kép innen

Svájcról - emlékeim szerint - nem sokat tanulunk az iskolában. Ezen dolgok egyike az, hogy Svájc semleges ország, mégpedig már közel 500 éve. Egész pontosan a francia sereg ellen 1515. szeptember 13-án Marignanonál elszenvedett érzékeny vereség másnapján mondták ki először az egyesült svájci kantonok (jóval kevesebben, mint ahányan a mai Svájcot alkotják), hogy nem vesznek többé részt háborúban. A korabeli svájci zsoldosok igencsak híresek, hírhedtek voltak, azonban a 16. században a haditechnika fejlődésével a svájci gyalogság már kevésbé volt ütőképes, ezért visszavonulásukhoz valószínűleg eredményességük megcsappanása is hozzájárult.

Az 500 év semlegességet azonban 500 évnyi harc előzte meg. Egész Európában nem volt még egy nemzet, amely annyi katonát vonultatott volna fel ezidő alatt, mint Svájc (ill. az akkori szövetség, mely a Schwyz katonból érkező leghírhedtebb zsoldosok után kapta a nevét). Számuk - az évszázadok során - meghaladta az egymilliót. Ugyan alapvetően a szükség vitte rá az erejük teljében lévő férfiakat a katonáskodásra (vagy legalábbis ez így szalonképesebben hangzik), de nem lebecsülendő a harci kedv és a zsákmányszerzés öröme sem. Korabeli beszámolók alapján helyenként olyan sok férfi ment - más országokba, pénzért - a harcba, hogy nem maradtak elegen, akik a földeket megművelték volna. 

Svájc ekkor még csak néhány kanton laza szövetsége volt, az Alpok kellős közepén. A kultúra, a diplomácia, a felfedezések és a találmányok más országok, városok jellemzői voltak. A "svájci" államszövetség ekkor még igencsak szegény volt, egyetlen exportterméke az életerős, harci kedvű, gyakran kegyetlen fiúgyermeke volt, zsoldos katona formájában. Brutalitásuk legendás volt.

Mára azonban mindez történelem, sőt, még az sem. Az iskolákban ugyanis mindebből semmit sem tanítanak. A luzerni Oroszlán-emlékmű is csak a francia forradalom alatt - a már elhagyott királyi kastély őrzése közben - 1792-ben elesett 660 svájci gárdistának, tisztnek emel emlékművet. Ha más szemszögből nézzük, mégiscsak vannak emlékművek, amik ugyan valójában kastélyok, elegáns házak, melyek abból a pénzből épülhettek, melyeket az akkori urak a közvetítésért kaptak - alkalmanként akár a zsold 18%-át. Schwyz kantonban pl. jellemzően a hivatalok 3/4-ét hadsereg kiállítására képes családok tagjai foglalták el. A francia és spanyol királyi házakból befolyó "zsoldos nyugdíjak" nagysága megegyezett a kanton éves költségvetésével, ezért a kanton lakosságának 300 évig adót sem kellett fizetnie, így ezek a családok még erősebben bebetonozták magukat a hatalomba.

A mára már mindenki tudatába erősen beívódott semlegesség és demokrácia, no meg a múlt ezen részeinek elhallgatása azonban nem változtatja meg a nemzet lelkületét. Az erőszakra való hajlam (pl. a családon belüli erőszak, a futballhulliganizmus, ill. más formában a pénzügyi spekulációk vagy a világméretű élelmiszernagykereskedelem terén) és a militarizmus változatlanul ott él a lelkekben.

Visszatérve a közel 500 évvel ezelőtti fogadalomhoz, mely szerint semmilyen szövetségbe, csoportosulásba nem lépnek be, ez olyannyira meghatározó eleme lett a dolgokhoz való hozzáállásuknak, hogy a világháborúk és hidegháborúk sem ingatták meg őket abban, hogy letérjenek a fegyveres semlegesség útjáról. Az EU-hoz való csatlakozást több alkalommal visszautasították a választópolgárok, az ENSZ-hez való csatlakozást is csak 2002-ben hagyták jóvá népszavazás útján, de csupán szűk többséggel, és a világ utolsó államaként.

A hadsereg és a fegyverek (no meg a fegyverek exportja) nagyon is hozzátartoznak az országhoz. A legközelebbi népszavazáson, május 18-án arról is dönteni fognak, hogy a hadsereg vadászrepülő-flottáját kibővítsék-e 22 új Gripennel. 1990-ben még 397 vadászgépe volt a hadseregnek, 2000-re ez a szám 168-ra csökkent, 2010-re 87 maradt, 2016-ban pedig már csak 32 lesz. A meglévő gépek 2025-re mind amortizálódnak. A beszerzést támogatók (Ja zum Gripen) kiadványából a számokon kívül azt is meg lehet tudni, hogy ugyanúgy, mint a tűzoltóságnál, az egészségbiztosításnál (Krankenkasse), vagy a balesetbiztosításnál fontos, hogy fel legyünk készülve a legrosszabbra, abban bízva, hogy sosem lesz szükség rájuk. Mindemellett dupla oldalon ecsetelik a külpolitikai krízisthelyzetet, Európa, a Közel-Kelet és az észak-afrikai országok térképén jelölve a kritikus pontokat. 

Ohne Gripen steht die Sicherheit unseres Landes auf dem Spiel
Fotó innen

A jelenlegi közvéleménykutatások szerint úgy néz ki, hogy a szavazók 52%-a a bővítés ellen fog szavazni. A fő érv az adómilliárdok ésszerűtlen elherdálása. Csak a beszerzési ár több mint 3 milliárd frank, amihez még hozzá kell adni az üzembehelyezést, további felszereléseket, üzemeltetést, a kapcsolódó ingatlanok költségét, így összesen 10 milliárdról van szó. Ráadásul olyan gépekről van szó, amik még nem is léteznek, a svájci hadsereg számára fogják őket kifejleszteni, elkészíteni. A vételár 40%-át ennek ellenére már a szerződés aláírásakor ki kell fizetni. Az ellenzők szerint a Gripenek nem is tartoznak a legjobb vadászgépek közé. A jelenlegi F/A 18-asok jóval erősebbek. Ennek ellenére a Gripenek jóval többe kerülnek. Van érvük a szülők számára is: az iskolákban megszorító intézkedések vannak (nálunk is), miközben az adómilliárdokat fölösleges kiadásokra kívánják költeni. Az ellenzők honlapja itt - Stop Gripen és Nein zum Gripen.

Fotó innen


Az ország teljes költségvetésének 7,2%-a megy el honvédelemre. A szomszédos, kétszer akkora Ausztriának csupán 15 vadászgépe van, Magyarországnak 12 (szintén Gripen) (hadi járművek listája országonkénti bontásban itt), Svájc 54-et szeretne, miközben a jelenlegiek is csak hivatali órákban, hosszú ebédszünettel foghatók hadba. Tényleg ekkora baj van? Tényleg CSAK így őrizhető meg az ország biztonsága?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése