2014. március 14., péntek

Ha Mohamed nem megy a hegyhez ...



Aargau kanton, ahol mi élünk, nem tartozik Svájcban a népszerűek közé. Vannak kevésbé pozitív sztereotípiák (vidékiek, a szó rossz értelmében, fehér zoknit hordanak, rossz sofőrök) vele kapcsolatban és állítólag az egyik legcsúnyább. Ezt persze tegyük idézőjelbe, mert max. svájci viszonylatban lehetne annak nevezni, ha egyáltalán ...! Már egy ideje dolgoznak a kanton image-ének javításán, image film is készült. Vannak itt hegyek, völgyek, folyók, tavak, várak, kastélyok, kultúrális élet és ipar. Egy dolog nincs, az Alpok.


 
Nemcsak hogy nem alpesi kanton, de látni is csak szép időben lehet az Alpokat, annyira messze vannak. Viszont akkor messziről is gyönyörűek. El lehet képzelni ezért, mennyire meglepődtem, amikor tegnap felsétáltam a hegytetőre, ami nem nagy teljesítmény, mivel kb. fele magasságban lakunk az összesen 568 méteres hegyen, és alpesi kürt hangjára lettem figyelmes. Egy idősebb úr állt egy kiszögellésen, a völgy felé. Az alpesi kürt egy kis kocka alakú kövön volt megtámasztva, ugyanis igencsak hosszú volt. Egy ilyen kürt mérete a 2,5-től akár 4 méteresig terjedhet. Tradicionálisan lucfenyőből készítik és vannak szétszedhető modellek is. 12 természetes hangot képes kiadni, de mivel nincs rajta sem lyuk, sem billentyű, sem szelep, nem is olyan egyszerű játszani rajta. A nehézség abból adódik, hogy a zenésznek az ajka mozgatásával kell szabályoznia a kürtbe jutó levegő mennyiségét, hogy az a kívánt hangot adja ki. Noha nem lehet mindenféle dallamot lejátszani rajta, külön havasi kürtre is írnak darabokat, és egy ügyes zenész csodálatos melódiákat képes kicsalni belőle. Nem gondolnánk, de egy magyar zeneszerző, Farkas Ferenc is írt havasi kürtre darabot.

Visszatérve a tegnapi élményre, nem sokkal azután, hogy megérkeztem, az arra járó gyerekeknek engedte meg a "zenész", hogy kipróbálják a hangszert. Majd elkezdte elpakolni, de megint jött egy család, akik miatt újra összeszerelte és játszott nekik egyet. Aztán megint szétszerelte, már el is rakta a tokjába, amikor megint jött valaki ... és az egész kezdődött elölről. Így többször is szerencsém volt meghallgatni az alpesi kürt csodaszép hangját. Mint minden más hangszernek, ennek is élőben a legszebb a hangja, de azért kedvcsinálóként itt egy kis bemutató.




De a jazz zenében is megtalálta a helyét ...
 
Ezen a linken pedig azt követhetjük nyomon, ahogy egy alpesi kürt elkészül - akár 80 munkaóra is szükséges hozzá.

Az alpesi, más néven havasi kürt, alapvetően a havasi pásztorok kommunikációs eszköze volt. Mivel hangja akár 10 km-re is elhallatszik, több célt is szolgált:
  • a pásztor a kürt megszólaltatásával tudott esténként üzenni a völgyben élő családjának, hogy minden rendben, még él
  • ezzel hívta a nyájat, amikor eljött a fejés ideje
  • állítólag a beteg teheneknek is játszottak rajta, mivel a kürt kellemes, megnyugtató hangja gyógyhatással bírt a gyengélkedő tehenekre
  • egyfajta imádság is volt a kürt esti megszólaltatása
  • bizonyos területeken a templomba vagy a harcba is alpesi kürttel hívták az embereket

2 megjegyzés:

  1. Jó-jó, nincs Alpok, de van sok minden más. Pl. 42 vár/kastély. Kiváló kirándulóhelyek,
    :)
    Én szeretem Aargaut.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te már igazi aargaui vagy! :) Egyébként én is szeretem :)

      Törlés