2014. március 4., kedd

A Parlamentről és a lobbistákról

Fotó innen

A svájci parlament, melynek épülete (Bundeshaus) Bernben található, 2 kamarás, alsóháza a Nationalrat, melynek 200 tagja van, 37.500 lakosonként egy. Ez azt jelenti, hogy a kis népességszámú kantonokat csak 1, általuk választott képviselő képviseli a parlament alsóházában (pl. Uri, Obwalden), míg a legnépesebb Zürich kantont 34.

File:Nationalratssaal Wintersession 2006.jpg
Fotó innen

A felsőházban (Ständerat) összesen 46-an vannak, kantononként ketten, ill. félkantononként (AR, AI, BS, BL, OW, NW) egy fő. Azaz a picike Uri kantont ugyanúgy két politikus képviseli, mint a - svájci léptékben - hatalmas, jobban mondva népes Zürich kantont. A felsőházban többnyire a politika nagy öregjei, tapasztalt politikusok ülnek. Ők nincsenek kantonjuknak kiszolgáltatva, nem kötelesek a kanton vezetésének állásfoglalását képviselni.

A Ständerat ülés közben - Fotó innen

Az alsó- és felsőház teljes mértékben egyenrangú. Bármely törvény csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha mindkét ház elfogadta. A kétkamarás parlament egyébként a konszociális demokrácia  (Konkordanzdemokratie) következménye, ami Svájc esetében a nagy önállósággal rendelkező kantonok népességarányos képviseletét teszi lehetővé. A svájci alkotmány szerint a nem a konföderáció hatáskörébe tartozó ügyek a kantonok belső ügyei.

A parlament mindkét házának ülései - igazolvány leadása mellett - szabadon és ingyenesen látogathatóak (csoportok számára előzetes jelentkezés szükséges). A karzatról lehet figyelemmel követni a parlamentben zajló eseményeket, de sem hangfelvételt, sem fényképet nem szabad készíteni (a parlament épületében sem). A tavaszi időszak éppen most, március 3-21-ig tart.

Az alsó- és a felsőház együttes elnevezése a Bundesversammlung. A képviselők általában más munkával is rendelkeznek, teljes munkaidejüknek kb. 60%-át tölti ki parlamenti tevékenységük. Választások 4 évente vannak, legutóbb 2011-ben voltak.

A svájci kormány (Bundesrat) hét miniszterből áll (Bundesrat, Bundesrätin), mindegyikükhöz egy minisztérium tartozik. Őket a parlament közös ülésén, a Bundesversammlung-on 4 évre választják és egyenrangúak. A kabinetminiszterek felváltva egy évig látják el a svájci elnöki (Bundespresident) posztot, mely leginkább ceremoniális és a megválasztott miniszter elnöksége alatt is felelős a rá bízott tárcáért (a jelenlegi elnök, Didier Burkhalter egyben külügyminiszter, a 2013-as évben elnöklő Ueli Maurer pedig a Védelmi és Sport Minisztériumot vezeti). A Bundesrat intézményének létrejöttét az 1789-es francia forradalmat követő direktórium, ill. az ókori görög akhrónok ihlették.

File:Bundesrat der Schweiz 2014.jpg
A középen álló úr, Didier Burkhalter a jelenlegi elnök - Fotó innen

Minden parlamenti képviselő jogosult 2 személyt magával vinni a Parlament közönség által elzárt területére, legyen szó családtagról, barátról, személyes munkatársról vagy akár lobbistáról. A belépésre jogosultak személyét azonban le kell adniuk, ilymódon állandó belépésre jogosultak. A parlament hivatalos listája alapján 409 személynek van ilymódon bejárása a Parlament épületébe, akik 573 érdekkapcsolatot alkotnak (több céget, szövetséget is képviselnek egyszemélyben). Vannak olyan képviselők is, akik senkit nem jogosítottak fel, de a többség 2 személy nevét is leadta. A Neue Zürcher Zeitung tisztán szeretett volna látni, hogy kikről is van szó, ezért a cégjegyzéket átnézve érdekes dolgokra bukkant és egy nagyon érdekes grafikont készített. Ebben a grafikonban különböző szűrőfunkciók segítségével mindenre fény kerül, név, nem, szövetség/cég stb. és pártállás szerint is.

A legtöbben személyes munkatársként (58) vagy vendégként (48) nevezték meg magukat. A bevallás azonban nem mindig fedi a teljes valóságot, ugyanis a cégjegyzék szerint a személyes munkatársak közül legalább 8-an, a vendégek közül pedig 16-an valamilyen érdeket képviselnek. A 409 belépésre jogosított személy között összességében minimum 327 lobbista lehet (amennyiben nem csak vendégként töltik napjaikat a parlamentben, hanem annak az érdekképviseleti szervnek, szövetségnek, cégnek vagy alapítványnak gyűjtenek információt és szólnak az illetékes személynek ezek érdekében, ahol valójában dolgoznak).

A cégjegyzék adatai szerint a parlamentben a legerősebb lobbit az építőipari és ingatlan szektor képviseli, 44 belépésre jogosult (lobbista) személyében. Hasonlóan erős képviselettel rendelkeznek a gazdasági szövetségek (37), az ipar és az energia szektor (37), a különböző segélyszervezetek, nonprofit szervezetek és szociális ügyeket képviselők (összesen 35), a környezetvédelmet képviselők (35), ill. az egészség, betegápolás és gyógyszeripart képviselők (34). Érdemesség, hogy nyugdíjelőtakarékosság (Altersvorsorge) címszó alatt egyetlen ember jelentette be magát, mégpedig a svájci nyugdíjpénztárak szövetségétől, azonban a cégjegyzék alapján további 26-an köthetők ilyen profilú céghez. A szakszervezeteket 22 lobbista, a mezőgazdaságot 23 képviseli.

Messze a legnagyobb csoportot azonban a konzultációval és PR tanácsadással foglalkozó lobbisták képezik, 54 fős csoportjukkal. Ők különböző érdekeket képviselnek, gyakran egyidejűleg.  Munkájuk természetéből adódóan ők kívánják legkevésbé a nyilvánosság orrára kötni kilétüket.

És ezzel még nincs vége a listának, hiszen a parlamenti képviselők gyakran maguk is lobbisták, nem is beszélve azokról, akik a parlament falain kívül végzik lobbista tevékenységüket, a nyilvánosság teljes kizárásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése