2014. január 13., hétfő

Boldog régi újévet! - Silvesterchlausen


Fotó innen

Appenzell kanton a helyiek (értsd svájciak) számára is egyfajta különc - bár sokszor úgy tűnik, hogy mindenki annak számít, aki más kantonból származik. Itt még pl. él a népgyűlés (Landsgemeinde) hagyománya és a nők szavazati jogát is itt vezették be Svájcban és egész Európában utolsóként, 1971-ben. Appenzellből rögtön kettő is van, a svájci reformáció során ugyanis nem tudtak megállapodni abban, hogy melyik vallást is kövessék, így 1597-ben kettévált a kanton Appenzell Innerrhoden (AI) és Appenzell Ausserrhoden (AR) félkantonokra. Az előbbi megmaradt katolikus, míg az utóbbi protestáns - az egész folyamat nem volt híján a háborúskodásnak sem.

Ahogy Appenzellből kettő van, szilveszterből is kettő van náluk, ill. ma már csak Appenzell Ausserrhodenben. Ők ugyanis nem akarták átvenni a Gergely naptárt (katolikus kezdeményezés) és egy ideig megmaradtak a Julian(us) naptárnál, amit még Julius Caesar vezetett be kr. előtt 46-ban és ami szerint az új év a mostani január 13-án kezdődik. "A julián naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos "túlszámolás" történt, ami leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, ezért az egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581 februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését. A Gergely-naptár szinte országonként más és más időpontban került bevezetésre. " (Wikipédia)

A Silvesterchlausen népszokása tehát az új év kezdetéhez kapcsolódik, amikoris kisebb csoportok 3 különböző típusú (szép - die Schöne: női vagy férfi népviselet, hatalmas fejdísz életképekkel, csúf - die Wüeschte: a szép-csúfakhoz hasonló, de kevésbé finoman kidolgozott jelmez, fejükön csak szép kalap vagy sisak, szép-csúf - die Schö-Wüeschte: fenyőágakkal, mohával, termésekkel díszített, fejdíszük is termésekből, természetes anyagokból) jelmezbe öltözve, kolompokkal és fejdíszekkel felszerelkezve, álarcban jártak hajnalban házról házra, hogy az újvre szóló jókívánságaikat átadják a háziaknak (netalán mellékesen egy kicsit kolduljanak is). Az álarcok és a népviselet női és férfi verzióban is léteznek, de csak férfiak viselik őket, mert igencsak nehezek a kosztümök, a kolompok és a fejdíszek (összesen 20-30 kg). A női ruhások tök alakú csörgőket viselnek a testükön, a férfi ruhások pedig elöl-hátul egy-egy óriási kolompot (ezek súlya darabonként 10-12 kg). A résztvevő gyerekek nem hordanak álarcot. Útjuk során nemcsak kolompolnak, hanem énekelnek is (chlausen), egyfajta jódlit (Naturjodeln), ami így hangzik, és így néz ki.

File:Urnaesch Alter Silvester 1.jpg
Fotó innen
Fotó innen
Silvesterkläuse in Urnäsch, Switzerland - 2013
Fotó innen
Silvesterkläuse in Urnäsch, Switzerland - 2013
Fotó innen

A Silvesterchlausen első írásos emlékei 1663-ból származnak, de az egyházi hatóság egyáltalán nem nézte jó szemmel ezt az éjszakai hangoskodást, ezért először 1776-1808 között pénzbírsággal büntették, majd ennek következtében Appenzel Ausserrhoden kantonban szépen ki is halt.

Első ránézésre akár pogány népszokásnak is nézhetnénk, de ma azt feltételezik, hogy nem az, hanem a 15. században elfajult (egyre vadabbá, farsangibbá váló) ünnepségek nem tetszettek az egyháznak és inkább újévre száműzték azokat.

Olvasnivalók a témában: itt (angolul), itt (németül) és itt (angolul).

Ahol bárki maga is részese lehet a néphagyománynak (idén már nem, de mondjuk jövőre): Urnäsch.

1 megjegyzés:

  1. Mindig meglepsz valami érdekessel. :)
    Köszönöm, ezt sem tudtam.
    Míg a baseli elválás okát tudtam, ezt nem. Furcsa, ellenben tiszteletet is parancsol, ahol így ragaszkodnak a hagyományaikhoz.

    VálaszTörlés