2013. december 9., hétfő

Megfontolandók lakáskereséskor

Kép innen

Annyiszor kerestünk már lakást/házat és mindig bővül a lista, hogy mikre kell odafigyelni ahhoz, hogy végül ne legyen - túl sok - hiányérzetünk. Ezért most megpróbálom összefoglalni az eddigi tapasztalataimat, ami részben teljesen személyfüggő (az én preferenciáimat tükrözi), másrészt azonban általános is. Viszont teljesen ömlesztett, ahogy eszembe jut ...

  • A legfrissebb megfigyelésem a napimádatomhoz kapcsolódik. Ne szépítsük, napelemmel működöm. Ha süt a nap, mi több, besüt a lakásba, minden szép és jó, feltöltődöm jókedvvel és energiával. Ha azonban nem, hát, azt inkább nem részletezném, de valójában semmihez sincs kedvem. Most, hogy ilyen szép napsütés van már napok óta (tavaly télen szinte egyáltalán nem sütött a nap), kiderült, hogy az északi lejtőn való lakásnak köszönhetően (Nordhang) télen egyáltalán nem süt be hozzánk a nap, hiába néz déli és nyugati irányba a nappalink, a hegy, ill. az erdő leárnyékol minket. Ha nem megyek át a keleti irányba néző hálószobák valamelyikébe és nem nézek át a szemközti hegy déli lejtőjére (Südhang), nem is veszem észre, hogy süt a nap. Pech. Legközelebb ez fölkerül a legfontosabb szempontjaim közé.
  • Az előző házat imádtuk, azonban egy olyan  nagy völgy-féleségben volt, viszonylag közel egy folyóhoz, ahol ősztől tavaszig gyakran megállt a köd és csak délután szállt fel. A településről kiérve már nyoma sem volt a ködnek. Nem kell mondanom, hogy a köd és a napsütés nem említhetők egy lapon ...
  • Mi szeretjük, ha nem rögtön a szomszédokra nézünk (ők meg miránk), ezért nálunk az is szempont, hogy legyen tér és kilátás előttünk. További nehezítés az olyan válogatósoknak, mint amilyenek mi vagyunk, nem is sikerül minden ablaknál kivitelezni. Jelenleg a hálószobákból nyílik klassz kilátás, a nappali egyik oldalának ablakain azonban a szomszéd ház lakói néznek be, ha kedvük tartja, a másikon meg a túrázók.
  • Ha napközben otthon van valaki, annak esetleg számít, hogy van-e a közvetlen közelben iskola, játszótér, építkezés, tehát olyasmi, ami napközben zajos, de munkaidő után már nem. A mi nappalink és teraszunk előtt pl. egy túraútvonal kezdődik, ami egy nagyon népszerű kirándulóhelyre visz, ráadásul télen ide érkeznek a hegytetőről lejövő szánkózók is. Ez utóbbi hangulatos, mert pályaszállás hangulata van, de a túrázó csoportok már kevésbé, ugyanis szeretnek bámészkodni.
  • Aki a csendet szereti, az alaposan nézzen körül, hogy milyen távolságban van a legközelebbi templom. Olyan helyet valószínűleg úgysem lehet találni, ahová nem hallatszik oda a harangozás, mert hiszen annak az a dolga, hogy mindenhol hallják, de nem mindegy, hogy 100 vagy 1000 méterről hallatszik. Hogy miért olyan fontos ez? Minden negyed órát elütnek, egész órakor annyit, ahány óra van, és ez csak az alap, erre jönnek a hosszas harangzúgások. Vonatkozó poszt itt olvasható.
  • Svájcban nagy hagyománya és divatja van a közös mosókonyháknak. Kezdetben szempont volt, hogy a lakásban legyen saját mosógép (Waschturm, ami mosó- és szárítógépet jelent), a mostaniban azonban nincs. Kiállás van hozzá az egyik fürdőszobában (van, ahol ez sincs), de tulajdonképpen bevált a közös mosógép, meg lehet szokni. Csak 4 család használja, nincsenek fix időpontok (sok helyen azonban több évtizede bejáratott, lefoglalt és kiosztott napok vannak), rugalmasan tudok mosni.
  • Mindkét itteni lakásnál nagyon szép, ámde kényes parkettát fogtunk ki. Szinte lábujjhegyen járunk és alig merünk vendégeket hívni, nehogy megsérüljön. Tiszta stresszben vagyunk, ha valamit véletlenül leejtünk. Persze az egyik szállítómunkás már a költözéskor felsértette a bakancsába szorult kaviccsal a parkettát, amit sajnos csak később vettünk észre, így reklamálni sem tudtunk. Ha a normál elhasználódásnál nagyobb mértékű a sérülés és cserére szorul egy parketta-rész, azt bizony elvileg kiszámlázzák majd.
  • Ami a lakás alaprajzát illeti, célszerű, ha nem rögtön a nappaliba érkezünk, ill. ha a bejárat nem egy fő közlekedési csomópontba nyílik. A második esetben az esetlegesen a cipőnkön behozott koszt azon nyomban szét is hordjuk az egész lakásba.
  • A hálószobák ne a nappaliból nyíljanak, így a korábban fekvőket nem zavarja, ha a nappaliban még zajlik az élet (zene, tv, vendégek, beszélgetés).
  • Jó, ha van kamra, igazából csak nagyon sok konyhaszekrény tudja valamennyire, de nem teljesen helyettesíteni. A kamra részben tároló helyiség is, ahol elfér mondjuk a porszívó és a ruhaszárító állvány is, nem is beszélve a számos konyhai berendezésről, kenyérsütőről, turmix gépről, egyebekről. Svájcban Reduit névvel illetik az ilyen (bármelyik funkcióra alkalmas) tároló helyiséget.
  • Az sem árt, ha a nagyobb bútoraink beférnek az új lakásba. Amúgy sem kis kihívás egy korábbi lakáshoz (annak méreteihez, stílusához) vásárolt bútorainkat egy teljesen más lakásba beilleszteni úgy, hogy jól is mutasson, ne szedett-vedetten, de egy nagyobb méretű kanapé (mint pl. a miénk), egy sarokkanapé, egy könyvespolcrendszer vagy gardróbszekrény, esetleg egy 180-as franciaágy nem fér be mindenhová. Ez lehet kizáró ok.
  • Amikor Svájcba való kiköltözésünk előtt kijöttünk lakást nézni, pont nyári szünet volt, ami azt jelenti, hogy kiürült az ország. Mindenhová szépen, gyorsan eljutottunk. Az egy dolog, hogy fogalmunk sem volt, hogy mikor merre járunk (térképet előtte érdemes alaposan tanulmányozni), vagyis milyen messze vagyunk az iskolától és a munkahelytől, de a nyári szünetnek köszönhetően nem derült ki, hogy reggel-este dugó dugó hátán, az iskola/munkahely és a házunk között. Így a 7 percnyi autóút helyett 20 percnyire növekedett az utazási idő, ami magyar viszonylatban nem sok, de azért lényeges különbség.
  • Természetesen nagyon fontos a jó hangszigetelés. Az új építésű házaknál ez adott, itt egyáltalán nem halljuk a szomszédainkat, pedig most társasházban lakunk. A régieknél azonban - állítólag - papírvékonyak a falak és még az is hallható, ha valaki állva pisil, vagy zuhanyozik. Nem véletlenül van az a szabály, hogy este 10 után mindkettő tilos!
  • Társasháznál a közös kukatároló ne az ablak alatt legyen, de lehetőleg ne is a lakópark túloldalán. Az első a zaj és a szag miatt, a második meg inkább kényelmi szempont.
  • Ha valaki nem új építésű, hanem ránézésre 20 évnél régebbi házat tervez kivenni, feltétlenül kérdezzen rá, hogy mikor esedékes a ház/lakás felújítása. Azt ugyanis abban az időben fel is fogják újítani, a lakókat kiköltöztetve. Egy költözés pedig nem kis munka és költség, nem is beszélve a lakáskeresés nehézségeiről. Szóval jó, ha előre tudjuk, mire számíthatunk.
  • Az előző házunkat magánszemélytől béreltük, akik munkából kifolyólag külföldön éltek. Nagyon rugalmasak és segítőkészek voltak, a szerződés végén pedig 2 hónap lakbért el is engedtek, mert hamarabb találtunk megfelelő lakást, mint ameddig tőlük kibéreltük. Ez valószínűleg nem általános. Most egy lakásszövetkezet lakásában lakunk, ami a kantonban a legnagyobb. Ennek az az előnye, hogy bármi elromlik, azonnal küldik a szerelőt, ha kamatcsökkentés van, automatikusan csökkentik a lakbért, minden kérvény nélkül, sőt, vannak egyéb dolgok is, mint pl. az összes lakó beköltözése után ismerkedési est kerti party formájában, Szomszédok Napja alkalmából önszorgalomból szervezett összejövetel esetére igényelhető pénz (fejenként 20 frank volt idén), vagy buszos kirándulás a németországi Europa Park-ba. A lényeg azonban az, hogy nem mindegy az sem, kitől bérlünk, akkor sem, ha nem számítunk ilyen extrákra. Ha valaki már az elején nehézkesnek, kötözködőnek tűnik, elképzelhető, hogy később sem számíthatunk túl sok jóra tőle.
  • Ennél azért talán fontosabb az, hogy az adott településnek milyen a tömegközelekdése, hogy érhető el a legközelebbi nagyobb város, ha adott esetben éppen nem abban lakunk. 
  • Ha kocsink van, akkor fontos, hogy legyen hol parkolni. Gyakori a ház alatti mélygarázs, esetleg a ház előtti parkoló (természetesen külön havidíj ellenében bérelhető mindkettő). Ha nem írják a hirdetésben, érdemes rákérdezni, hogy van-e szabad hely. Ismerősünk hegy lábánál, de már a hegyoldalon családi házban lakik, nekik egy kicsit (jóval) arrébb bérelhető mélygarázs a házhoz. Van olyan bolt, amit hamarabb elérnek, mint a kocsit. A nagybevásárlás utáni cipekedés sem egy méznyalás. A kerítés előtt ugyan megállhatnak rövid időre kipakolni, de gyalog hurcolnak fel mindent jó sok lépcsőn.
  • Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen anyagi helyzetben van a település, vagyis mennyi a helyi adó és lehet-e számítani emelésre. Nekünk ebben segített az előző bérbeadónk, megmondta, hogy melyik települést kerüljük el nagy ívben, mert anyagi gondjai vannak.
  • Vannak olyan bérbeadók, akik a zenélést és/vagy az állattartást nem engedélyezik. Ha ez szempont, feltétlenül rá kell kérdezni.
  • A szomszédságot is érdemes megnézni (személyes preferencia és averzió függvényében: gyerekek, fiatalok, idősek, dohányosok, kutyások, bizonyos nemzetiségek stb.).
  • Mi szeretjük a természetet, belvárosban semmi pénzért nem laknánk. Az itteni falvak össze sem hasonlíthatóak az otthoniakkal, minden út aszfaltos (még a mezőgazdasági is), a házak is nagyobbak, gyakran modernek. Ez azonban ne tévesszen meg! A legváratlanabb helyeken bukkannak fel haszonállatok, úgymint tehén, kecske, juh, mondjuk 2 társasház között. Az előző házunk egy mezőre, ill. az ott nap mint nap legelésző sok-sok tehénre, egy kicsit arrébb a mezőgazdasági művelés alatt álló földekre nézett, ami látványnak, hangulatnak fantasztikus. De időnként megtrágyázták, valódi, szagos trágyával, ami napokig igencsak orrfacsaró szagot árasztott.
  • Ha tehén van a közelben, érdemes megnézni (bár úgyis halljuk), hogy van-e csengő a nyakán, mert ha van, az bizony éjjel-nappal csilingel.  Hozzá lehet szokni. 
  • A szokásos dolgokat, mint óvoda, iskola közelsége talán nem is kell említenem (az óvodáét talán azért, mert a gyerekek önállóan (!) mennek oviba, ez az elvárt, szóval, ha olyan tyúkanyó valaki, mint én, akkor ovihoz közeli lakást nézzen. Nekünk ez nem volt aktuális, de talán az ovi milyensége sem mindegy.
  • Még egy fontos tényező, a lakbér nagysága. Svájcban nagyon drága a lakbér, különösen a népszerű helyeken. Érdemes egy kicsit arrébb is körülnézni, hátha ott kedvezőbbek. Tömegközelekedés úgyis van mindenhová.

Fontos időben elkezdeni a lakáskeresést, akár hónapokkal előtte, mert a megfelelő lakás megtalálása nem egyszerű és a jókért nagy a küzdelem! 

Egyelőre ennyi jutott eszembe, valószínűleg időről-időre ki fogom egészíteni. Rákerestem az interneten, hogy lakáskereséshez milyen tippeket adnak és láss csodát, ehhez is van egy checklist ...

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó összefoglaló. Nagyjából egy "rugóra jár az agyunk", nekem is ezek a fő szempontjaim Sajnos, ilyen lakást nagyon nehéz találni, így tényleg elég időben el kell kezdeni. Persze, akkor is lehetnek buktatók. Szomszédunkban fiatalok laknak, akik vagy üvöltenek egymással vagy szexelnek, mindezt nyitott ablaknál. Hááát....hogy is fogalmazzak? .....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, erre nem kérdezhetsz rá a megtekintéskor! :)

      Törlés
  2. Szia. Már régóta olvaslak, csak nem vagyok egy nagy kommentelő. Sőt, nem is lakunk messze egymástól:)
    Csak ahhoz szeretnék hozzászólni, hogy mi egy új építésű modern tömblakásban laktunk. Az utcafrontról szuperül volt szigetelve, semmit nem lehetett behallani. De állítólag ezek az új építésűek belülről nem igazán jól vannak szigetelve, és mindent hallani. Ami a mi lakásunkon belül történt, azt is, (tv-zni normál hangerőn a nappaliban nem lehetett, csak halkan, ha már valaki aludni ment közülünk) de amit a szomszédok csináltak azt is hallani lehetett. Ha csak beszélgettek is lehetett hallani, szerencsére érteni azért nem, vagy ha tüsszentettek, vagy ha a Férjemnek szegénynek épp ment hasa, ők fölöttünk hangosan nevettek:) Aztán 3 lakásba is kisgyerekes család költözött, mi eljöttünk. Nagyon nagyon hangosak voltak, pedig nekünk is van gyerek. Egyik iskolás másik most fog születni. Tény, hogy a kamra, és a saját mosógép szuper, a modern környezet is az, de most, itt a régi építésű lakásban a falak belülről is és utcafrontról is szuperül vannak szigetelve, én a konyhában húst is klopfolhatok Férjem akkor is szuperül tud aludni a hálószobában, nem hallja.
    Az én értesüléseim szerint a mai építésű tömblakásokban a belső szigetelés mindenhol ilyen "nem szuperül" van megépítve.
    Bocsi ha sokat írtam volna, remélem nem baj.
    Üdv Nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, h megosztottad a tapasztalatodat! Nálunk szerencsére nagyon jó a belső hangszigetelés is, ezek szerint nem általános az új házakban sem. 1 hete született a szomszédunkban gyerek, 3 napja hozták haza, de semmit nem lehet hallani. Aggódom is, h biztos jól van-e! :)

      Jó egészséget és kellemes babavárást kívánok!

      Törlés