2013. december 12., csütörtök

Az oktatás eredményességéről - PISA teszt

Der PISA Test
Kép innen

"A PISA (Programme for International Student Assessment, magyarra fordítva "a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja") vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek." - írja az Oktatási Hivatal honlapja. 

" A programot a kilencvenes évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), melynek Magyarország 1996 óta tagja. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikiai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a tizenöt éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Először 2000-ben, ezt követően 2003-ban, majd 2006-ban volt mérés. Az egyes mérések alkalmával egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. 2000-ben a szövegértés, 2003-ban a matematika, 2006-ban a természettudomány volt a kiemelt terület. 2009-ben ismét a szövegértés került a figyelem középpontjába, 2012-ben pedig a matematika. Mivel a PISA egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendelésére készül, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak." - olvasható a Wikipedián.

Idén 65 ország 510.000 diákja vett részt rajta, Svájcból 11.000 ezren. Az első mérés 2000-ben kisebbfajta sokkot okozott több országban, többek között Svájcban (és Németországban) is. Akkor azzal magyarázták a bizonyítványt, hogy a sok bevándorló, aki gyakorlatilag a legegyszerűbb szöveget sem értette meg (ez akkor minden 5. diákra érvényes volt), lerontotta az eredményt. Most azonban igencsak büszkék a matematikában elért előkelő helyezéshez. A 2000-es felmérés eredményeit lerontó bevándorlók elsősorban a jugoszláv utódállamokból a balkáni polgárháború elől, miatt menekülők gyerekei voltak. A 2012-es kitűnő eredmények szintén a bevándorlóknak köszönhetők, ezúttal azonban a többnyire magasan képzett, sok esetben német, tehát a nyelvet értő bevándorlók gyerekei. A svájci tanulókat Európában csak a lichtensteiniek előzik meg alkalmazott matematikai tudásukat tekintve. Külön öröm, hogy a kitűnő oktatásáról és oktatási eredményeiről híres finneket is sikerült megelőzni. Még mindig rosszabbak a svájci szövegértési eredmények, mint mondjuk a lengyel, ausztrál vagy belga, de - a svájciak nagy büszkeségére - jobb, mint a németeké (ez talán a legfontosabb) és a franciáké. Hiába, az állandó vetélkedés a németekkel ... A teljes lista pontszámokkal együtt itt található, amiből az is látszik, hogy az első helyeken ázsiai országok állnak. 

"A kínai, koreai, szingapúri diákok (akikhez a legújabb adatok szerint a vietnamiak is kezdenek felzárkózni) kiemelkedő teljesítménye nem csupán a jó iskoláknak és a szorgalomnak köszönhető, szerepet játszhat benne a hagyományosan versenyvizsgákra építő konfuciánus oktatás, a tesztekre való felkészítés fontossága is. A kínai gyerekek ma már a hagyományos, ismétlés jellegű, és a PISA-tesztekben mért gyakorlatorientált, problémamegoldó feladatokban egyaránt jól teljesítenek. Ugyanez nem mondható el Kelet-Európáról: az oroszok például határozottan jobbak a poroszos neveléseszménynek megfelelő, magolással teljesíthető kérdéseknél, és alacsonyabbak a pontjaik a tudás praktikus használhatóságát mérő felmerésekben. Hasonló problémákkal a magyar diákok pocsék PISA-eredményei is összefügghetnek." (Index)

Visszatérve Svájcra: visszaállt az esélyegyenlőség (a bevándorlók nyelvtudása miatt) és Svájc oktatási rendszerének valós eredményei tükröződnek a tesztekben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az első felmérés sokkoló eredményei hatására indultak el sok országban az oktatási reformok.

Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a svájci eredmények mindhárom vizsgált területen az OECD átlag fölött vannak. Az is egyértelmű, hogy minden területen fejlődés érhető tetten, igaz, a matematikában egy kis megtorpanással, miközben az OECD országok eredményeiből számolt átlag inkább stagnálást vagy enyhe visszaesést mutat.

Egyszóval nem kell nagyon aggódnunk, hogy most a svájci iskolarendszer részesei vagyunk. Már többször írtam róla, hogy mennyivel személyreszabottabb, mennyivel gyakorlatiasabb és hogy mennyire figyelnek a felzárkóztatásra. A nyelvet még nem beszélő külföldi gyerekek integrációs osztályba kerülnek, és még utána is kapnak nyelvi segítséget. Az általános iskola (Primarschule) első 6 osztálya után pedig tudásszintjüknek megfelelő iskolába kerülnek. Viszont pont a vizsgált 15 éves korosztály az, amelyiknek a nem gimnáziumban továbbtanuló része azonnal hasznosítani kénytelen a tanultakat, ugyanis a szakközépiskolában csak 1 nap a tanítás, a többi napot szakmai gyakorlat (Lehre, Lehrling) formájában már munkahelyen  tölti.

Grafikon innen

A finn siker titkáról itt olvasható egy cikk. Itt egy svájci oldal a PISA tesztről, ez pedig egy rövid összefoglaló. Ezen a linken a PISA hivatalos oldala érhető el. Vonatkozó svájci cikkek itt és ittEzek a magyar nyelvű, nyilvánosságra hozott matematika feladatok.

Amilyen kíváncsi ember vagyok, megnéztem régebbi feladatlapokat is. A 2006-os természettudományi példafeladatokon egy kicsit fennakadtam, ugyanis az első kérdéskör a genetikailag módosított termékenyekkel (GMO) kapcsolatos és mind a szöveg, mind a lehetséges válaszok észrevétlenül manipulálják a diákokat. Ugyanez a véleményem az influenza elleni védőoltásos témáról is. Nyugodtabb lennék, ha az agymosás nem lenne ennyire nyilvánvaló.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes írás volt. Azt én is észrevettem, hogy itt a matek nagyon fontos. Fontosabb, mint a jó nyelvtudás.

    VálaszTörlés