2013. augusztus 9., péntek

Horvátország


Igen, végre mi is elmentünk nyaralni. Igaziból. Nemcsak haza, Magyarországra, amit egyébként mindig nagyon várunk és élvezünk, hanem nyaralni. Külföldre, hotelbe (hát igen, a kényelemszeretet, az egyetlen lehetőség, amikor én is lazíthatok, nem kell bevásárolni, kitalálni, hogy mit együnk, főzni, mosni, vasalni, takarítani). És mivel a tengert mindannyian szeretjük, tengerpartra mentünk.

Horvátországban még sosem jártunk, ez volt az első alkalom. Nem bántuk meg, sőt! Ha úgy alakul, talán jövőre is ott nyaralunk. A helyszín kiválasztásában sokat nyomott a latban, hogy a lehető legközelebb legyen, ugyanis kocsival mentünk és mitagadás, kocsikázásból éppen elég a Baden-Budapest 1100 km, szorozva kettővel, merthogy vissza is kell menni.

A térképpel (és Vikivel) konzultálva az Isztriai félszigetet, azon belül is Porecet választottuk. Letenye, Zágráb, Karlovac, Rijeka (Fiume) útvonalon haladva, ahol lehet, szigorúan autópályán, a megállásokat leszámítva kb. 6 óra alatt értünk oda. A térkép szerint tulajdonképpen végig autópálya van, ez azonban enyhe túlzás, mert több szakaszon mégsem, meg ahol igen, ott is sok helyen100-as sebességkorlátozással, a sok-sok kanyar miatt. Vannak alagutak és sok viadukt is. Fizetőkapuknál kell leróni az autópályadíjat, ami a mi esetünkben 3 részletben történt (41, 46, 69 kuna, euróban is fizethető). A forgalom szerencsére nem volt nagy, talán az árnak köszönhetően, leszámítva visszafelé, amikoris Zágráb előtt belefutottunk egy dugóba, és 2 óra alatt haladtunk 3 km-t, mint a végén kiderült, egy baleset miatt.

Horvátország gyönyörű! Hogy ezt eddig nekem senki sem mondta! Ráadásul itt van a szomszédban. Ahogy átlépünk Letenyénél a határon, máris zöldellő hegyek között találtuk magunkat. Rijeka előtt egy nagy alagúton áthaladva a tenger látványa fogadott, onnantól kezdve pedig visszavonhatatlanul tengerpart érzésünk volt, annak ellenére, hogy az Isztriai félsziget belsejében haladtunk, a tengertől távol. Találtam az interneten egy rövidke kis filmet az országról, belinkelem kedvcsinálónak, csodálatos!



Porecbe érkezve azonnal felfedeztük a programlehetőségeket. Nem volt nehéz, ugyanis a hotel recepcióján mindenféle szórólap megtalálható volt, a faliújságon további programajánlatok, a parton pedig minden hajózási cég, illetve minden egyes hajó értékesítője ajánlgatta útjait egy kis pult mellett és napernyő alatt üldögélve naphosszat, éjszakába nyúlóan.



Így az egy hétbe beillesztettünk néhány hajós programot is: először a kisvonattal elmentünk a Zelena lagúnába, onnan indul egy csinos piros ún. fél-tengeralattjáró. A Porec városában taláható "glassboat" ugyanis épp lerobbant, amikor mentünk volna, és valaki azt javasolta, hogy inkább a másikat nézzük meg, szerinte az a legjobb. Valójában ugyanazt tudja mindkettő, a hajótest alja, illetve oldala üvegablakú, ezen keresztül lehet nézni a vízivilágot. A 45 perces út alatt a kapitány elhajózott egy közeli aprócska szigethez, ott szépen lefáradtunk a hajó belsejébe és kukucskáltunk. Apróbb halakat, tengeri sünöket láttunk, talán uborkákat is. Összességében érdekes volt az élmény, annak ellenére, hogy a látvány nem szolgált sokkoló újdonásggal.



A másik hajós kalandunk egy egész napos program volt (felnőtteknek 200, gyerekjegy 100 kuna, ebéddel). Reggel egy kisbusz begyűjtött minket a hotel előtt és elvitt a hajóhoz. Ez egy oldalfal (üvegezés) nélküli, de fedett motoros hajó volt, asztalokkal, amiken később az ebédet is felszolgálták. Az egész napot egy műsorvezető/showman vitte a hátán, 3 nyelven mondta el a tudnivalókat, többször is átöltözött, ahogy a program megkívánta és az ebédet is ő szervírozta. Az első állomás Rovinj volt. Csodaszép hely, ahol mintha megállt volna az idő. Mivel az óváros nagyjából autómentes, olyan csöndet lehetett megtapasztalni, amit a városokban ritkán. A város egy kiálló sziklafokra épült, és már a III. században ismert volt. Változatos történelme során mindig máshová tartozott: az V. században a Bizánci, majd később a Frank Birodalom része lett, 1283-tól a Velencei Köztársasághoz került, ezután pedig a Habsburg Birodalomhoz. 1918-ban Olaszország része lett, majd Jugoszláviáé, míg végül az 1991-ben alakult önálló Horvátországhoz került.



A domb tetején magaslik Szent Eufémia temploma, ez alatt terül el az óváros, a maga szűk, kanyargós, macskaköves utcácskáival. A terek és a kikötők nyüzsgőek, a kis utcákban azonban a múltba csöppenve érezheti magát az ember. Szívesen töltöttem volna ott több időt, hogy jobban bejárhassam a várost, felfedezzem minden zegzugát, de az idő elég szűkös volt.


Útban Vrsar felé behajóztunk a Lim fjordba, ami arról nevezetes, hogy itt (is) forgatták annak idején a Winnetou filmeket. A fjord maga több mint 10 km hosszú, a legszélesebb pontján 600 m széles és 30 m mély. A fjord jellegéből adódóan mindkét oldalán 100 m körüli hegyek magasodnak.

Lim fiord
Fotó innen
Időközben a bőséges ebédet is felszolgálták. Amikor befizettük a hajóutat, úgy tájékoztattak minket, hogy 3-féle menü közül lehet választani: lesz húsos, halas és vegetáriánus. Első körben a káposztasalátát és a sült halat szolgálták fel, majd jött a nyárson sült hús, de abból is kapott mindenki, majd még egy körben repetát is hoztak. Degeszre ettük magunkat. Egyszerűségében rejlett az ebéd varázsa, no meg a mindenes showman személyiségében, aki a kb. 100 utas mindegyikére őszintén és pajkosan tudott mosolyogni.



Következő állomásunk Vrsar volt, ami első ránézésre nagyon hasonlított, legalábbis kellő távolságból és megfelelő szögből, Rovinjra. Régi kis városka, tulajdonképpen egy dombra épült halászfalu, melynek tetején a templom magasodik. Az ütött-kopott halászhajók mellett modern jachtok is sorakoznak, valamint a túristákat szállító hajók is kikötnek, bár számukra csak egy hely jutott az egész kikötőben.





Itt nem tiltott a vörös csillag
Vrsar még Rovinjnál is csöndesebb, különösen azért, mert kisebb és jóval kevesebb túrista látogatja. Pedig megéri! Nagyon hangulatos és csodálatos a környezet. Számos étterem és kávézó várja a látogatókat mind a parton, a kikötő mellett, mind az óvárosban, a dombon. Igencsak meredek utakon lehet feljutni a templomhoz, de nem győzöm ismételni, mind az, amit útközben látunk, mind a föntről elénk táruló látvány megéri.



Az ittenre szabott időnk végén szépen pontosan felszálltunk a hajóra, ahonnan rövidesen le is szállítottak, ugyanis vészesen közeledett a vihar. Miután a hajót biztonságos helyre vitték (de mindenekelőtt közös erővel megakadályozták, hogy az erős hullámok és a szél a kikötő oldalához csapják), showmanünk a csapat élére állt és kb. 10 perces sétával a helyi buszállomáshoz vezetett minket, ahol fedett helyen várhattuk a kb. 20 perc múlva érkező buszt, mely mindenkit szépen hazaszállított. Példás szervezés, nagyon meg voltunk elégedve.



A 3. hajós túránk Velencébe vezetett, de az már egy másik poszt témája lehetne. Most csak annyit, hogy Porecből 2,5 óra alatt lehet megtenni a 120 km-es távolságot a 60 km/ó sebességgel haladó katamaránnal. Velence most is, mint mindig fenséges, egyedi, csodaszép ... és tele van túristákkal.




A fentieken kívül természetesen strandoltunk a hotel tengervizes medencéjében - szigorúan délután, estefelé, minden este a városban sétálva hűsöltünk, hallgattuk a veronai Jazzset Orchestra koncertjét és pihentünk, olvastunk.

Amikre nem jutott idő:
Postojna cseppkőbarlang (Szlovénia) - 21 km hosszú, 90 perces túra, belső kisvasút, 10 fok
Baredine cseppkőbarlang - 40 perces túra, 14 fok
Traktor múzeum (a cseppkőbarlang szomszédságában)
Motovun város 
Dinopark Funtana - Porectől 4 km-re
Brijuni Nemzeti Park
Plitvicei tavak (ez elég messze van, de egész napos kirándulás keretében ajánlják Porecben is)

Horvátország 1 hónapja, egész pontosan 2013. július 1. óta az EU tagja, a 28. Csupán 4,5 millió lakosa van, viszont rendkívül szerencsés az elhelyezkedése, kis túlzással szinte csak tengerpartból áll. És ha ez még nem lenne elég, több mint 1200 kisebb-nagyobb sziget tartozik hozzá, melyek közül 48-on laknak állandó jelleggel.

6 megjegyzés:

  1. Micsoda kepek! Nagyon szep hely, en meg nem jartam ott...
    Szuper lehetett es mar nagyon ratok fert a pihenes!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen Karina, tényleg gyönyöyrű az ország, ennyi kép nem is tudja visszaadni! :)

      Törlés
  2. Szuper nyaralás lehetett, örülök, hogy ilyen szép helyeken jartatok!!! Mi sem voltunk meg ott, tervezzük mar régóta, bár 3 éve ugy igazából nyaralni sem voltunk... Az biztos, hogy eddig akárhány ismerősöm ott járt, mindenki áradozott :)))
    Nálatok mikor kezdődik a suli?
    Szép hétvégét! Sok puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orsi, a nyaralással mi is ugyanúgy vagyunk, mint ti, évek óta ez volt az első. Viszont soha nem kirándultunk és láttunk ennyit, mint amióta Svájcban élünk! :) A suli jövő hétfőn kezdődik, vagyis már csak ez a hétvége van hátra. Jobbulást és szép hétvégét nektek is!

      Törlés
  3. A Plitvicei tavakat feltétlen nézzétek meg, és Dubrovnikot sem szabad kihagyni.
    :)
    Én sok nyarat töltöttem az országban, egymást érik a látnivalók.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak azokról a látnivalókról írtam, amiket ott helyben ajánlottak, természetesen rengeteg más is van. Úgy tűnik, muszáj lesz visszamenni. Ráadásul az emberek is szimpatikusak, természetesek, nincs az az eltúlzott mű-kedvesség, mint Svájcban. :)

      Törlés