2013. augusztus 23., péntek

Cipőt a cipőboltból, gyógyszert a ... honnan is?


 


Svájcban jónéhány dolog az általunk megszokottól eltérően működik. Ráadásul a kantonok önállósága folytán rengeteg dolog más kantonról kantonra.
Grafikon és a fenti kép innen


Így van ez a gyógyszerellátással is. A 26 kantonból 9-ben teljesen különválasztják a gyógyszerfelírást az értéksítéstől (többnyire a francia nyelvterületen és Ticinoban, a fenti grafikonon szürkével jelölve). 3 kantonban (Bern, Graubünden, Schaffhausen) vegyes rendszer van érvényben. Az összes többi kantonban jogosultak az orvosok gyógyszer kiadására. Aargau kantonban azonban nem engedélyezett az orvosok számára gyógyszer értékesítése, csupán sürgősségi esetben adhatnak gyógyszert a betegeknek. Viszont azokon a településeken, ahol az orvos és a patika között nagy a távolság (pl. az adott településen nincs patika), akkor az orvos igényelheti a gyógyszerkiadási engedélyt. Az alábbi grafikonon ezek a települések kékkel vannak jelölve, míg fehérrel azok, ahol nincs patika, de az orvos nem ad gyógyszert. Csupán a zölddel jelölt településeken van gyógyszertár.


Grafikon innen

A kanton parlamentje (Grosser Rat) a kantonális egészségügyi törvénybe iktatta nemrég a fentieket. Erre válaszul az aargaui orvosok szövetsége 8.000 aláírást gyűjtött, melyben azt kezdeényezik, hogy ők is adhassanak betegeiknek gyógyszert (tehát ne csak a receptet írhassák fel, hanem azonnal a gyógyszert is oda tudják adni). A gyógyszerészek sem maradtak tétlenek, ők 51.000 aláírást gyűjtöttek az orvosok ellenében (Gegeninitiative). Ők azt szeretnék, ha a jelenleg hatályos törvénykezés az alkotmányba is bekerülne. A Grosser Rat mindkét kezdeményezés elutasítását javasolja a szeptember 22-i népszavazáson.

Érthető módon mindkét fél erőteljesen igyekszik képviselni az érdekeit, sőt, mindkettőt meg is lehet érteni. 

Az orvosok érvei (abban a sorrendben írom, ahogy ők is): Svájc német nyelvű kantonjai közül (19-ből 17-ben) nincs ilyen tilalom, csupán Basel-Stadt és Aargau kantonok orvosaira vonatkozik. Ezen kantonok betegeinek nincs joguk saját orvosuktól gyógyszert vásárolni (az orvosi vizit részeként). Véleményük szerint a gyógyszerészek azt próbálják elhitetni a lakossággal, hogy az orvosok nem értenek a gyógyszerekhez, csak a gyógyszerészek. Céljuk az, hogy az aargaui betegek is könnyen és egyszerűen hozzájuthassanak a szükséges gyógyszerekhez, nem csak sürgősségi, hanem hétköznapi esetekben is. Ez a jog elsősorban az idős, mozgásukban korlátozott emberek, valamint a kisgyerekesek számára lenne különösen fontos. A betegek privátszféráját is szeretnék védeni azzal, hogy ha olyan gyógyszerről/betegségről van szó, ne kelljen a patikában mindenki füle hallatára erről értekezniük a gyógyszerésszel, lehessen az orvosi rendelő falai között megoldani. Ezen kívül olcsóbb is, ha egy szereplő kimarad az értékesítési láncból, ráadásul a gyógyszertárak a nem kért tanácsadásért is jogosultak felszámolni díjat (LOA). Aargauban jelenleg monopolhelyzetben vannak a gyógyszertárak. Azonban ha az orvosok is adhatnak gyógyszert, akkor egészséges verseny alakulhatna ki az orvosok, gyógyszertárak és csomagküldő gyógyszertárak között.
 

A gyógyszerészek érvei: Ők az orvosi szövetség népszavazási javaslatát "jövedelemkiegészítő-javaslatnak" nevezik. Szerintük a betegek biztonságát veszélyeztetné annak elfogadása, valamint a költségek emelkedését, ezáltal a betegbiztosítás (Krankenkasse) díjainak emelkedését is. Mindezt kockára tennék a magasabb jövedelem érdekében. Véleményük szerint az csupán a látszat, hogy a betegek számára kényelmesebb lenne, ha közvetlenül az orvostól kapnák, vagyis vennék a gyógyszert. Azon túl, hogy az orvos döntenene a beszerzés módjáról (nem receptet adna, amit a beteg ott vált be, ahol akar), az a szabadsága sem lenne meg a betegnek, hogy eldöntse, mikor és milyen kiszerelésben veszi meg a gyógyszert. Azokon a vidéki településeken, ahol nincs a közelben patika, az orvos már így is jogosult gyógyszer kiadására, sürgősségi esetben pedig mindegyik. Nem véletlen a nemzetközi gyakorlat, mely különválasztja az orvos és a patikus hatáskörét - a páciens érdekében, védelmében, másrészt az orvos védelmében, akit a korrupciótól védenek ilymódon. Az sem utolsó szempont, hogy a komplikációk között első helyen áll a nem megfelelő gyógyszerezés. Ez pedig a végzetes, életveszélyes mellékhatások, ill. a magas költségek számlájára írható. A betegek különböző betegségeikkel különböző szakorvosokat keresnek fel, akik nem tudnak arról, hogy a beteg milyen más gyógyszereket szed. A gyógyszerész azonban igen, így elkerülhetők a végzetes  kereszt-kölcsönhatások. Ezt hívják gyógyszermenedzsmentnek, amit a patikák kínálni tudnak a betegeknek. A jelenlegi 110 gyógyszertárból legalább 40-et be kell majd zárni, ha az orvosok is adhatnak gyógyszert. Miért duzzasztanák tovább a már most is jól kereső 1000 orvos pénztárcáját, hogyha ennek az lenne az ára, hogy 500 gyógyszerész munkahelye megszűnik? Másrészről lehet, hogy nem kéne megfizetni a patika felárát, viszont fizetni kéne minden orvosi vizitért, amikor gyógyszerért megy a beteg (perc alapú a számlázás az orvosnál).

Szóval alapvetően a pénzről van szó, hiszen a gyógyszer nem csak a gyógyszergyártóknak nagy üzlet, miközben a betegek érdekeinek védelme terén is teljesen valid érveket hoznak fel mind az orvosok, mind a gyógyszerészek.

Cikk itt.


2 megjegyzés:

  1. Erre nagyon kíváncsi leszek.
    Még jóslatom sincs, hogy mi lesz a döntés. Illetve nem merek jósolni, mert a cigaretta szavazásnál nagyon mellélőttem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is kíváncsi vagyok, már csak azért is, mert mindkét oldal érveit el tudom fogadni, ahogy írtam is (feltéve, hogy lecsupaszítjuk a kérdést és nem nézzük az anyagi oldalát).

      Törlés