2013. június 27., csütörtök

Ha elmarad a nyár

Fotó innen

Valljuk be, az időjárás mindig ad okot az elégedetlenkedésre. Hol túl meleg van, hol túl hideg, már megint esik az eső, miért nincs hó ezen a télen egyáltalán, nagyon fúj a szél, fújhatna már egy kis szellő, front van ... és a sort még hosszan folytathatnám.

Ezen a nyáron pedig különösen morcosak vagyunk. Míg Magyarországon a most már normálisnak számító 40 fok közeli hőmérséklet teszi elviselhetetlenné az életet, addig itt még mindig nem érkezett meg a nyár. Napok óta 12 fok van, napözben esetleg 17-ig is felmegy. Már az ősz is korán kezdődött, a tél nagyon hosszú és hóban gazdag volt, a tavasz csak nem akart eljönni, de még a nyár sem igazán. Miközben ezen gondolkodtam, mert magamban már le is mondtam az idei nyárról (eddig összesen kb. 7 nap nyári melegben volt részünk), az jutott eszembe, hogy "csak" magunk, a kényelmünk, a jó érzésünk miatt várjuk a meleget, vagy legalábbis egy kis napsütést.

Azonban nem is annyira régen még az emberek életben maradása múlott azon, hogy milyen az időjárás, hogy elég meleg van-e, süt-e eleget a nap vagy esik-e az eső (túl sokat vagy túl keveset). Ma, amikor óceánokat szelnek át az élelmiszerek, csak hogy szezonon kívül is ehessünk valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, vagy olyasmit is együnk, ami egyébként mifelénk nem terem vagy nem él, nem gond egy-egy gyengébb szezon "kipótlása" - élelmiszer szempontjából - más földrészről. Maximum többe kerül az élelmiszer, de legalább van!

Rákerestem a témának az interneten és azonnal rábukkantam egy témára: 1816-öt a nyár nélküli esztendőként emlegetik. Ekkor ismert volt az extrém időjárás oka, ugyanis előző évben tört ki a Tambura vulkán Indonéziában. "Senki nem gondolta volna, hogy az Indonéziában található Tambora vulkán kitörése Észak-Amerikában és Európában is éreztetni fogja a hatását. A tűzhányó előtte ötezer évig nyugodt volt, és az 1815 áprilisi pusztító működése során 200 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ennek nagy része pedig a sztratoszférába, ahol kénsav aeroszol felhőt képezett. Ez az aeroszol felhő éveken keresztül visszaverte a napsugarakat, ezzel csökkentve a felszíni hőmérsékletet."

Nem részletezem, hogy mennyire volt hideg, esős, hogy nyáron is havazott és gyakori volt a jégeső is, hogy a szántóföldek, a takarmány vízben állt, a lényeg az, hogy éhínség tört ki. 

"Számos helyen, de különösen Svájc középső és keleti területein, Dél- és Délnyugat-Németországban, az ausztriai Tirolban és Voralbergben szenvedték meg a hűvös és rendkívül csapadékos időjárást, a gyakori áradásokat a leginkább." A Kárpát-medence is a keményen sújtott területek közé tartozott.  

"Az 1816. év időjárása miatt a gabona- és más élelmisezrek (így a húsé is) árai az egekbe szöktek. Európában 1817 kora nyarán az 1815. évinek a két és fél-háromszorosáért lehetett csak a gabonát beszerezni. Svájcban az emberek éhségüket különféle növényi gyökerekből készített ételek fogyasztásával próbálták enyhítani. Néhány hegyvidéki településen epdig a kecskék tejével tudtak csak táplálkozni. Az éhínséget tífuszjárvány kísérte, amely százával szedte áldozatait a legyengült lakosság körében. Kelet-Svájcban mintegy 5 ezer ember halt éhen. Kilátástalan helyzetükben a lakosok közül több ezren vándroltak a tengerentúlra. I. Sándor orosz cár a svájciak megsegítésére 100 ezer rubel segélyt küldött és gabona szállítmányokat indított útnak az alpesi országba." Oroszország európai részén ugyanis a szokásos időhárás maradt, őket elkerülte a pusztító időjárás. Magyarországon "a makk tarack kenyér valóságos áldás volt az éhező népnek. A szegények éhségüket csillapítandó fekéregből örlött lisztből sütött kenyérrel és az erdei növény-gyökerekkel éltek. A földesurak egy része elengedte a robotot és a tizedet 3 évre".

Svájc történelmében 3 kivándorlási hullám volt megfigyelhető, az első pont ezekhez az évekhez (1816-17) volt köthető. Mindhárom esetben az éhínség miatt hagyták el hazájukat. Valahol azt olvastam még régebben, hogy voltak települések, ahol sorsolással döntötték el, hogy kiknek kell menniük, a többiek életbenmaradása érdekében. Az egy kantonból indulók általában együtt is távoztak, és egy helyen telepedtek le, kolóniában. Nem ritka, hogy új hazájukban (jellemzően az USA-ban) otthoni településükről nevezték el lakhelyüket.

Egyszóval én inkább arra gondolok, hogy legyen elegendő étele mindenkinek, ott, ahol szüksége van rá (és ne menjen közben annyi veszendőbe a szállítás, raktározás, otthoni tárolás során, ha már egyszer megtermett)...

2 megjegyzés:

  1. Tökéletesen egyetértek.

    Azt tenném még hozzá, hogy a kínai asztrológia szerint a tavalyi év a víz-Sárkány, az idei a víz-Kígyó éve, emiatt csapadékosabb, szelesebb és hidegebb az időjárás. Jövőre elvileg már melegebb lesz...:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Karina, ez megnyugtató, így legalább már az "okot" tudjuk és a kilátások is jobbak! :)

      Törlés