2013. június 24., hétfő

Emmental - művészet és sajt

Két héttel ezelőtt Emmantal hívott minket. No nem a sajt, hanem annak a hazája. Ill. egész pontosan egy galéria-megnyitó, amire egy ismerősöm küldött meghívót. A saját - motoros fűrésszel készült - faszobrain kívül egy festő állatportréi voltak kiállítva. Mindkettő nagyon-nagyon tetszett, de már maga az odavezető út és a környezet is megérte az utazást. Rendesen meg is volt hatódva az ismerősöm, hogy Badenből elmentünk odáig! Mintha legalábbis több ezer, de minimum több száz km-t tettünk volna meg a tényleges 109 km (1,5 óra) helyett.

Emmental Bern kantonban található, Svájc középső régiójának nyugati részében, az Emme folyó völgyében. Jellezetesen dimbes-dombos vidék, az Alpok itt a háttérbe húzódott. A mai napig a "tejipar", a sajtgyártás a meghatározó a környéken.

Nem mondom, hogy a családom induláskor nagyon lelkes lett volna, de amint odaértünk, mindenki örült, hogy hallgattak rám. Miközben a cél közelében kóvályogtunk, ilyen látvány fogadott minket.



A pajta-galéria "parkolója" mellett a tehenek érdeklődéssel fogadtak minket. Az érdeklődés kölcsönös volt, mindannyian szeretjük őket. Amióta elköltöztünk a korábbi házunkból, hiányoznak is - ott az út túloldalán egy kb. 30 fős csorda éldegélt és legelészett nap mint nap. Szerettem a látványukat, a szagukat, a lomha, nyugodt mozgásukat, a fű tépésének a hangját és a gyönyörű szempillájukat.


Kurt, az ismerősöm (Kurt Roth - Art on Wood) ilyen ötletes, vidám padokat készít.




A kezek és a Feuerkugel (hogy hívják magyarul?) is az ő művei, csakúgy, mint a nagyméretű emberalakok.



 






 

A festmények pedig szinte megszólaltak, annyira élethűek voltak. Marcus Schmid honlapján érdemes megnézni a többit is.




Miután jól kigyönyörködtük magunkat a tájban, a háziállatokban (a malacok viccesen hűsöltek az árnyékban, annak minden négyzetcentiméterét kihasználva) ...



...  és a művészeti alkotásokban, még volt időnk arra, hogy útba ejtsünk egy emmentali sajtüzemet. Naná, majd elmegyünk Emmentalból anélkül! Marikára (a GPS-re) voltunk kénytelenek hagyatkozni, aki ügyesen el is vezetett minket a megfelelő helyre, egy látványsajtüzembe (Emmentaler Schaukäserei - Affoltern im Emmental). Igaz, hogy a gyártási folyamatból már csak a legutolsó lépésének, a takarításnak lehettünk megfigyelői, de a hely, a régi épületek és a sajt- és vajkészítés évszázados kellékei, a mesés illat és az isteni finom sajtok, melyeket a sajtüzem boltjában vásároltunk, feledtették velünk a kis hiányosságot.

A legrégebbi sajtüzem ebben a komplexumban 1741-ben épült. Ma is működik, naponta 3 alkalommal, a látogatók igénye alapján. Hagyományos módon, nyílt láng fölött,  rézbográcsban (üstben) készül az ún. Stöcklikäse (fogalmam sincs, mi a magyar fordítása, de hálásan fogadok minden javaslatot). Az üstbe 200 liter friss tejet önt a sajtkészítő mester. A folyamat további részében magunk is részt vehetünk (már ha időben érkezünk, ugyebár). 2 óra elteltével pedig 2 db 8 kg-os sajttömb a végeredmény. Erre azonnal le is csaphatunk, darabja 325 frank. Természetesen ez még nincs teljesen kész, mert ezután következik csak a 4 hónapos érlelés. Ha ez is megvan, személyesen is átvehetjük, de ha kényelmesek vagyunk, vagy nincs dolgunk akkortájt arrafelé, postán is elküldik nekünk (természetesen postaköltség ellenében, ami 35 frank). Ha szeretnénk, feldarabolják és vákuumcsomagolják, újabb felár ellenében. Nos, mindebből a kulisszákat és a pakoló bácsit sikerült elcsípnünk, aki viszont készségesen mesélt mielőtt csizmáját végleg felakasztotta volna a szögre, legalábbis aznapra.







A következő épület 1900-ból származik. Ebben ma pékség és cukrászda működik, ahol mindenféle - rendkívül vonzó - helyi specialitást árulnak. A nagybevásárlásnak csak az vetett gátat, hogy a csokitorta nem volt szállítható, hazáig kakaóöntetté olvadta volna magát.

Teltek múltak az évek és egy újabb épületet is felhúztak 1954-ben. Ebben ma helyi specialitások és ajándéktárgyak kaphatók (népviselet, konyharuha, vágódeszka, kés, meg még sokminden más).

A következő építkezéssel már nem vártak 54 évet, 1990-ben, 36 év elteltével nem bírták tovább és egy újabb épületet, a mai látványsajtüzemet is átadták, modern gyártókapacitással. Ebben az épületben a gyártáson kívül a sajtérlelő raktárat is láthatjuk, itt kapott helyet a bolt és egy étterem is.











Rengeteg dolgot megtudtunk az ingyenesen kapható információs anyagokból, szórólapokból (ha már minden másról lemaradtunk).

A legfontosabbak:

  • Az emmentali sajt kizárólag hegyi legelőkön legelésző tehenek friss tejéből készül (legalábbis a nyári szezonban, télen pedig az itt betakarított száraz takarmányt kapják). Tilos a siló takarmány, ill. genetikailag kezelt bármilyen anyag hozzáadása.
  • Történetét egészen a XII. századig visszamenőleg lehet igazolni. Akkoriban azonban csak a nyári hónapokban,  fent az Alpokban, kis mennyiségben, kizárólag saját fogyasztásra, ill. a uraságnak. Maga a sajt még ennél is régebbi "találmány", már Krisztus előtt 2000-rel is ismert étel volt.
  • Nagyobb mennyiségben az 1815-ben nyílt első sajtüzem után kezdték el gyártani. Ekkor terjedt el az Emme völgyén túl az ország többi területén is.
  • Svájc 26 kantonjából 11-ben gyártják. Az emmentali ugyanis nem eredetvédett, bárhol gyárthatják, azonban az AOC (Appellation d'Origin Controlée) 2006 óta jelzi az eredeti, minőségellenőrzött emmentali sajtot.
  • Mérete: átmérője 80-100 cm közötti, magassága 16-27 cm, súlya pedig 75-120 kg között, átlagosan 95 kg.
  • Minimum 45% zsírtartalmú.
  • Jellegezetességét a lyukak adják, amik az érlelési folyamat során keletkeznek, gázok felszabadulásával, amik a sajt kérge miatt nem tudnak távozni, így azon belül képeznek légbuborékokat.
  • Minimum 4 hónapig érlelik, ez a Classis és a Bio változat (diós, enyhe íz). A Réserve 8 hónapos érlelésen esik át (jóval fűszeresebb íz), míg a barlangi érlelésű 12 hónapot vár sorára. 


Azt kell mondanom, hogy itt szerettem meg az emmantali sajtot. Az otthon kapható emmentalinak köze sincs hozzá. Ha valakinek sikerül egy érettebb, eredeti emmentali sajthoz jutnia, feltétlenül vegyen belőle! Ha valamihez hasonlítanom kéne, akkor a parmezán sajthoz hasonlítanám ... (ugye, hogy ez milyen messze van az otthoni emmentali ízvilágtól?).

Az emmentaler.ch honlapon felsorolták azokat az országokat, amelyek gyártanak emmentali sajtot, és mindegyiknek a nyelvén van egy kis tájékoztató.

A mindmegette.hu-n van egy nagyon jó kis írás, receptekkel az emmentali sajtról.

Egy kedves honfitársunk 1996-os látogatása alkalmával nagyobb szerencsével járt, mint mi és sikerült a gyártást is látnia. Le is filmezte, jól fel is töltötte a youtube-ra. Neki köszönhetően akár meg is lehet nézni, hogy mi miről maradtunk le. Itt. Szólok, hogy aki nem bírja a jódlit, előre vegye le a hangot, különben kiszalad a világból ... :)

Ebben a kis reklámspotban pedig jól látható a sajt mérete.

Biciklis túrázók számára ajánlott az emmentali túraútvonal, ami 35 km (vagy 78, de az már a 2 napos túra). Elektromos biciklit lehet hozzá bérelni a helyszínen (Burgdorf, Langnau). iPhone-os és Androidos applikáció segít az érdekességek feltérképezésében.










1 megjegyzés:

  1. Szépek a szobrok, ötletesek a padok! A művész úr tényleg nagyon ügyes!

    A sajt pedig! Hmmm..imádom! Jó és szép helyen jártatok!

    VálaszTörlés