2013. június 10., hétfő

A jólét ára?

Svájcban a 15 éven felüli lakosság 7%-a jár rendszeresen pszichiáterhez. Ez évi 480.000 pácienst jelent - a 7,7 milliós országban, derült ki egy első alkalommal elvégzett ezirányú kutatásból. A területi eltérések igencsak nagyok: legtöbben a nagyvárosokban (Basel, Zürich, Genf), legkevesebben az őskantonokban (Uri, Schwyz, Nidwalden és Obwalden) mennek pszichiáterhez. Basel messze kitűnik a listából: ott minden 10. ember (1000-ből 97,9) rendszeresen jár pszichiáterhez! Második a sorban Genf, ahol 1000-ből 66,7 fő, harmadik pedig Zürich, itt pedig 64 fő veszi igénybe ezt a szolgáltatást, nők jellemzően nagyobb arányban, mint férfiak.

A területi eltérés okát a szakember a következőkben - és a következő sorrendben - látja:
  1. A nagyvárosokban nagyobb a kínálat pszichiáterben, ergo több pszichiáter több pácienst tud fogadni ...
  2. A nagyvárosokban több a munkanélküli, ez pedig ugye pszichés problémákhoz vezet(het).
  3. A nagyvárosokban nem ismer mindenki mindenkit, arctalanabb maradhat az ember és nem bélyegzik meg, hogy ilyesmire van szüksége.
  4. Végezetül pedig, egy nagyváros stresszesebb élettel jár, mint a vidéki élet.

Pszichiáterhez a következő okok miatt járnak (az összes pszichiátriai eset %-ában): 
  • affektív zavarok ( 29%) - mánia, depresszió, bipoláris zavar
  • neurotikus zavarok (27%) - fóbiák, kényszerbetegségek, hisztéria, paranoia
  • személyiségzavarok (16%) -  paranoid, skizoid, disszociativ, szorongásos, borderline személyiségzavar
A személyiségzavar önmagában is diagnosztizálható kórkép, de számos egyéb pszichiátriai kórkép melegágya is egyben, pl. gyakran társul depresszióval, szorongásos panaszokkal, pánik jellegű rohamokkal, kényszeres tünetekkel, szenvedélybetegségekkel, ez a sokszínűség sokszor megnehezíti, lassítja a helyes diagnózis felállítását.

Egy másik cikkben arról van szó, hogy a mai gyerekek alig vannak kint a szabadban. A szakértők már kongatják a vészharangokat, hogy pszichés megbetegedésekhez és mozgásszervi panaszokhoz vezethez. 60 évvel ezelőtt szabadidejük 75%-át töltötték a gyerekek a szabadban, ma már csak 25%-át. Akkori klasszikus pl. az "gumizás" - itt is, vagy az aszfaltrajz krétával, ami mára szinte teljesen kihalt - otthon szerencsére nem! :) A szülők ma már sokkal jobban féltik a gyereküket, akik egyébként is jól elvannak a videojátékokkal. Szabadidejük, vagyis iskolai, óvodai kötelezettségeiken túli idejük is sokkal jobban strukturált, szervezettebb, mint régebben. Pedig a gyerekek számára nagyon fontos lenne, hogy minél több időt töltsenek a szabadban. Azt tudjuk magunktól is, hogy a szabad levegőn való mozgás jót tesz, de a cikkből az is kiderül, hogy serkenti a kreativitást, a figyelmet, az önbizalmat és a szociális kompetenciát.


Fontos lenne, hogy az óvodai, iskolai szüneteket ne aszfaltozott udvaron, hanem természetközeli környezetben tölthessék a gyerekek. Az aszfalt növeli a stresszt, mígy egy erdei séta hatékonyan levezeti azt, leköti a gyerekek érdeklődését. Különösen a városi gyerekek számára fontos, hogy minél gyakrabban vigyék őket kirándulni, akár óra közben is, hiszen így hatékonyabban tanulhatnak.

Természetesen sok jó példa van, pl. a közeli település iskolájának kis konyhakertje van, meg rovar-hotelja ...





5 megjegyzés:

  1. Aztán lassan jöhet egy új kategória, mégpedig a rettentes idöjárás miatt pszichiáterhez fordulók :)))Lassan én is ámokot futok, már annyira hiányzik a nap és a meleg, lassan júni közepe van, nemsokára itt az ösz, de nemhogy nyár, még tavasz sem volt.. és ez a rengeteg esö lassan kikészít... A másik, amit írtál, hogy mennyit vannak a gyerekek a szabadban, ott szeirntem hatalmas különbségek vannak város és (kisváros)falu között, itt a Berner Oberlandban azért nagyon sok gyereket lehet kint látni, kirándulni és szinte minden ovinak nagy kertje van (nyilván egy városban ez nem lehetséges:)

    Szép hetet Nektek! Orsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekünk talán még nehezebb ezt az időjárást elviselni, mint a helyieknek, akik szintén panaszkodnak rá, mert máshoz szoktunk. Egyébként a kevés napsütés és a főn egyértelműen depressziót okoz, de az a sok kreatív tevékenység, amit ti csináltok, ellenkező irányba hat! :)

      Törlés
  2. Érdekes volt számomra, hogy Genf a második a listán.
    Én azt tapasztalom, hogy az óvodásokat és iskolásokat is amikor csak lehet kiviszik a szabadba (a kicsi óvodás, a nagy iskolás).
    De természetesen egyetértek azzal, hogy még így sem töltenek annyi időt kint, mint például mi gyerekorunkban...bár ez nem svájci specialitás!
    Otthon is ez a helyzet, ennek több oka is van, például egészen más a közbiztonság...én sem szívesen engedném egyedül a gyerekeket, pedig én gyerekkoromban arra mentem, amerre akartam, csak időre haza kellett érnem.
    Egyébként pedig nekem meggyőződésem, hogy a svájci spórolós mentalitás az oka annak, hogy sokan fordulnak pszichiáterhez. Egyszerűen foggal-körömmel ragaszkodnak a pénzükhöz, mellőzve az élet apró örömeit :-)

    VálaszTörlés
  3. és valóban pszichiáterhez v. inkább pszichológushoz mert nem igazán mindegy.
    Amerikában is így van, szerintem inkább az van mögötte, hogy megengedhetik magunknak meg igényük van rá. A magyarok több mint fele kórosan depis, frusztrált, sok idegbeteg stb, aztán mégse nagyon mennek sehova, max a sörözőbe..v. a barom aki egyszer az Árkádban a fene nagy autójával ott dúlt-fúlt mellettem, hogy álljak már be végre a helyemre, dudált, kiabált stb....v. a zebrán megyek át (nem lámpás), jön a baromja és kiabál dudál, hogy miért merészelek átmenni a zebrán. v. összetörik a buszmegálló üvegét, megrongálnak ezt-azt, vagy a gyerek belerúg az utcán minden egyes növénybe...és ez Mo. De legalább alig járnak az emberek pszichológushoz. Nem kérdés pedig, hogy nagyon kéne.
    sőt itt Ausztriában a tb is fizeti mondjuk a pszichoterápiát, míg otthon hírből se..

    VálaszTörlés
  4. Én ezt nem látom ennyire katasztrofálisnak. A cikkben mintha túloznának picit.
    Szerintem az otthoni helyzet sokkal súlyosabb, mindkét témában.
    Pszichológushoz járni manapság "divat", és aki megteheti elmegy, ha kell, ha nem. Otthon sajnos nincs rá pénz, és elmebetegek rohangálnak az utcákon.

    A mi iskolánkban minden héten volt valamilyen tevékenység, ami a szabadban volt. Valamint minden hónapban van egy kötelező jellegű kirándulás. No, nem olyan, mint otthon. 20-25 km-es gyalogtúrák. :)
    Gimiben is vannak táborok, sportolási lehetőségek, sőt aki sportol - ellentétben az otthoni helyzettel - előtérbe helyezik.

    VálaszTörlés