2013. május 15., szerda

A kaktusz virága

... avagy Zürich szukkulens, vagyis pozsgásnövény-gyűjteménye. Nem káromkodom, szukkulensnek nevezik a szárazságtűrő növényeket, ide tartoznak a kaktuszok és sok sivatagi növény, de pl. az agave, a majomkenyérfa és a kövirózsa is.

Igen, örömmel jelentem, máris utánajártam az egyik programnak, amit az előző posztban ajánlottam. Az időjárás végre - még ha csak a mai napra is - helyreállt és nagyon csábított egy kis kirándulásra. Eredetileg egy kis hangulatjavító hajókázásra gondoltam a Zürichsee-n, de aztán vitt a lábam tovább a tóparton, egészen a Sukkulentensammlung-ig (kaktusz és pozsgásnövény kiállítás). Gondoltam, megnézem magamnak a helyet, mivel Bogi szereti a kaktuszokat és szülinapi ajándékként meglepetésből elvinném oda. Felderítettem a terepet és másnap el is mentük közösen.

Útközben fedeztem fel, hogy Zürichben is van virágóra, nem csak Genfben, sőt szökőkút is a tóban - lehet, hogy itt több a látnivaló, azért nem váltak annyira híressé, mint Genfben? A genfinek neve is van: Jet d'eau.




Nos, a kaktusz-kiállítás megér egy misét! Zürich belvárosából gyalogosan is könnyedén elérhető a déli (a várossal a hátunk mögött a hajóállomástól jobbra) parton haladva, de busszal is megközelíthető (a Bürkliplatz-ról megy a 161-es és a 165-ös), 4 perc alatt ér oda és közvetlenül előtte áll meg. Rögtön ott van egy strand is, közös a parkolójuk.


Én igazándiból nem vagyok oda a kaktuszokért, noha lenyűgöző a sokféleségük és a természet találékonysága, azonban a virágaik valami csodaszépek!










A kiállításon kontinensenként rendezték a növényeket, mindegyiknek egy-egy üvegházat szentelve, amik egymásból nyílnak. Mindegyikben van oktató-anyag, egy óriási könyv, képekkel, több nyelven. Mivel egyedül voltam, volt időm el is olvasni ezeket, és mondhatom, hihetetlen érdekes a téma.

 
Így tudtam meg, hogy nem minden kaktusz, ami annak látszik, vagyis amit annak hívunk mi, laikusok, sőt, a tüske sem egyszerűen tüske, németben és angolban 2, ill. 3 külön szó is van rá (Dorn a kaktuszé, Stachel a rózsáé). Egész más a rózsa tövise, mint a kaktusz tüskéje (jé, magyarban is más szóval fejezzük ki). A rózsa tüskéje viszonylagos robosztussága ellenére felszínesen kapcsolódik a szárhoz, ezért könnyen el is távolítható, ugyanis ez módosult levél, míg a kaktusz tüskéje egy belső szerv külső folytatása.





Az egyszerűség kedvéért egy kis leírás a pozsgásokról a Wikipediaból:
"A pozsgás növények megvastagodott, húsos törzsében vagy leveleiben raktározó sejtekből álló szövetek vannak az esős időben felvett víz tárolására. Rendszerint olyan, többnyire meleg éghajlatú helyeken élnek, ahol hónapokig nincs eső. Úgy alkalmazkodtak ehhez, hogy szervezetük hosszabb idő alatt használja fel az egyszerre és gyorsan felvett, aránylag kevés vizet és a benne oldott tápanyagokat.

Aszerint, hogy szárukban vagy leveleikben tárolják-e a vizet, a pozsgás növényeket két nagy csoportra: törzsszukkulensekre és levélszukkulensekre osztják. Előbbiek közé tartoznak az Amerikából származó kaktuszfélék nagy többsége mellett az Afrikában honos Euphorbia-fajok. A másik csoportba, a levélszukkulensekhez soroljuk az amerikai agávé- és az afrikai aloéféléket és még sok más pozsgás növényt."

Az euphorbia fajok a kutyatejfélék. Ezek is rendkívüli változatosságot mutatnak, közel 1.700 fajjal.Az egyéves növényektől az ismert szobanövényeken át a fatermetű pozsgásokig minden előfordul. Sok fajuk könnyen összetéveszthető a kaktuszokkal. A kaktuszoknak azonban minden esetben több tüske áll ki egy pontból és valamiféle szöszösség is előfordul a növényen, míg a kutyatejféléknek csupán egy, esetleg kettő tüskéje áll ki egy pontból. Másik ismertetőjele a kutyatejféléknek a fehér nedv. Ezen növények minden része mérgező.

Eddig abba se gondoltam bele, hogy hogy szaporodnak a kaktuszok. Hát sokan pl. magról, mások dugványozással. A helyszínen lehet 2 frankért magokat vásárolni, és van kaktuszföld is - mindez becsületkasszás, meg tájékoztató anyagok a kaktuszok ápolásával kapcsolatban. Hetente egyszer ingyenes szaktanácsadás is van.


Jó szívvel ajánlom ezt a programot, ilyenkor májusban tényleg gyönyörű, ahogy virágba borulnak. És ne feledkezzünk meg a kinti sziklakertről sem, mint ahogy én azt első alkalommal tettem. A belvárosba ajánlom a gyalogos visszautat, a part ugyanis nagyon szép, egy ősfás parkon keresztül visz az út, ill. a sétány, elhaladva a vitorláskikötő mellett is.

 Mivel közvetlenül a belváros mellett van ez a partszakasz és a park, nem mellékesen a tőzsde közelében, ebédidőben rengeteg fekete öltönyös (de nem a Men in black!) férfi sétál a parton, egy partmenti étterembe tartva, vagy onnan vissza a munkába. Jó idő esetén pedig aki csak teheti, kint van a szabadban, parkokban, parton, padokon - minden hely foglalt. (Apró betűs szolgálati közlemény, a közeli hajóállomáson van ingyenes nyilvános WC).











2 megjegyzés:

  1. Köszi, megoldottad a hétvégi programot.
    :)
    Nekem sem kedvenceim a kaktuszok, csak kettő van. Egy karácsonyi, és egy másik. Utóbbi egzotikusabb, de sajnos fogalmam sincs a fajtáról.
    Lehet, most vásárolok néhányat.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, h sikerült kedvet csinánom! :) Korán zár, mindenképpen nézd meg, mielőtt mentek. Minket már kiküldtek, Bogival sajnos nem tudtam mindent megnézni.

      Törlés