Autószalon - Genf

 

Egyelőre még nem untuk meg. Idén 3. alkalommal mentünk el a világ legnagyobb és legrangosabb autószalonjára, amire több autógyártó is új modelljeinek premierjét időzíti, számos koncepcióautó is bemutatásra kerül (idén 34-et mutattak be, ezek listája a Wikipedián), sőt, időnként világsztárok is megfordulnak rajta (benne?). Schwarzenegger pl. idén is ellátogatott a genfi autószalonra. Mint oly sokan a világon, ő is nagyon szereti az autókat. Ahogy mondta, a gondot az okozza, hogy az autógyártás a gazdaság egyik motorja, az autók azonban nagymértékben hozzájárulnak Földünk levegőjének szennyezéséhez. Ezért már évekkel ezelőtt kiállt az alternatív meghajtású autók mellett. 2000-ben a Los Angeles Motor Show-n tartott sajtótájékoztatóján még csupán két ilyen modell volt kiállítva. Idén Genfben 50 modell. Ma már minden magára valamit is adó autómárka kihoz egy elektromos vagy hibrid (de már létezik vízmeghajtású is) autót, melyek amellett, hogy csendesek, nem szennyezik a környezetet, gyakran még szebbek, design-osabbak is (szerintem), mint a hagyományos autók. Olyannyira elkötelezett emellett, hogy Kalifornia kormányzójává választásakor építtetett egy autópályát Kanada felé, ahol kellő számú víz-töltőállomást is létesítettek. Ilyenek egyébként már Európában is vannak, de viszonylag elenyésző számban - összesen 67 db. Németországban és a skandináv országokban van a legtöbb (Wikipedia).

Ami a helyszínen látottakat illeti, nem akarom ismételni magam, mert visszaolvasva, hogy 2 évvel ezelőtt mit írtam, szinte szóról szóra ugyanezeket most is leírhatnám. Korán keltünk, mert még mindig 3 óra (illetve mentesítő járattal 3.12 perc) a vonatút tőlünk Genfbe. Hatalmas előnye volt ennek, hogy még minden csöndes volt, amikor elindultunk, kivéve a madarakat, akik olyan gyönyörűen énekeltek, hogy csuda! Megilletődve hallgattuk őket.

Érkezésünkkor extázisban lévő férfiak hadával egyetemben haladtunk a pavilonok felé. Én előtte még megnéztem a szabadtéren felállított Recycling Art nevű kiállítást. Hihetetlen kreatívak az emberek, itt pl. különböző csavarokból készített óriási és aprócska szobrok bizonyították ezt.

Bent hatalmas tömeg fogadott, de azért még oda lehetett férni az autókhoz. A legnagyobb tumultus a Lamborghini és a Ferrari standjánál volt - nem csoda, ezek az autócsodák fantasztikusan szépek. Én alapvetően a nem teljesen apró, de nem is nagy, inkább közepes méretű autókat szeretem vezetni, mert még jól belátható, elfér és nem túlzó méretű, de ha milliárdos férfi lennék, azt hiszem én is beszereznék egy ilyen autócsodát.

Egyelőre beértem annyival, hogy beültem egy Porschéba. :)

Életképek, látogatók 

Az idősebb ...

... és a fiatalabb generáció

A részletes helyi beszámoló helyett most egy kicsit a kiállítás történetéről: a jelenlegi autószalon ősét 1905-ben rendezték meg először Genfben, Nemzeti Autó- és Kerékpárkiállítás néven. 1982 óta a belvárosi  Palais des expositions helyett a reptér tőszomszédságában található Palexpo vásárváros területét népesítik be minden év március első felében az autók. Az áttekinthetőséget nagyban segíti, hogy ma már nem csupán szőnyegek és növények szolgálnak dekoráció és térelválasztás gyanánt, hanem 140 cm-es magasságig megemelhetőek a standok.

1920 - Fotó innen

A sokmárkás nagy cégek mindig fal melletti standot vásárolnak (3 év tapsztalata, hogy nem cserélgetik a helyeket, mindenki mindig ugyanazon a  helyen található), és a teljes falat beépítik, óriási kivetítővel, ügyfél-pihenővel (lounge), ahol nasival, itallal kedveskednek az arra jogosultaknak (a márkakereskedések adnak kártyát a náluk autót vásárlóknak a belépéshez). Egy-két autót fügőlegesen a falra "szereltek", másokat egy lejtőn helyeztek el, hogy messziről és jobb/több szögből is jól látható legyenek.

Az ellátmány

Panorámás kilátás a lounge-ból

2009-es adat, miszerint 30 ország 260 kiállítója 900 autót mutatott be 102.000 m2-nyi területen, melyre 80 ország 5.000 újságírója is érkezett. A látogatók száma évente 700 ezer körül mozog.

Érdekesség, hogy 1907-ben Zürichbe vitték át a kiállítást, mert Genfben autó-ellenes hangulat uralkodott, ugyanis az autókat veszélyesnek gondolták a gyalogosokra nézve (és persze igazuk is volt). 1908-1922 között szünetelt az autószalon Svájcban. 1940-1945 között pedig a II. világháború miatt nem rendezték meg. (Wikipedia)

Fotók itt.