2013. január 24., csütörtök

Svájci kivándorlók

Fotó innen
Igen, ilyen is van, mégpedig nem is kevés. Többnyire arról lehet olvasni, hogy milyen sok magyar (portugál, spanyol, török stb.) hagyja el szülőhazáját, azonban a 7,7 millió lakosú (melynek ugye közel 22%-a eleve külföldi, ill. olyan külföldi, aki nem rendelkezik még svájci útlevéllel) Svájcban is nagy a mozgás, nemcsak befelé, hanem kifelé is. 2005 óta több svájci megy el, mint amennyi visszajön (2005-2011 között 45'576 a különbözet). Jelenleg összesen 715.710 svájci él külföldön, 12.000-rel több, mint egy évvel korábban és kétszer annyian, mint 1980-ban.

A Svájcból való kivándorlás hosszú múltra nyúlik vissza. Svájc ugyanis nem volt mindig gazdag ország. A 2. világháború előtti időkig, az 1400-as évektől kezdődően 1848-ig sokan a szegénység miatt hagyták el az országot és katonáskodtak más országok hadseregében. A 16. század elején is volt egy kivándorlási hullám, amikor vallási okokból vándoroltak ki, pl. az amishok az USÁ-ba (1693-ban egy svájci menekült alapította meg az amish közösséget). A 19. században pedig sok sajtkészítő emigrált Svájcból Oroszországba. A mára már híressé vált Tilsiter sajt is az Oroszországban fekvő Tilsit (Kalinyingrád, ma Sowetsk) városáról kapta a nevét, ahol az Emmenthal völgyéből kivándorló sajtkészítők újfajta sajtot készítettek - no nem önszántukból, hanem mert a hozzávalók és a klíma nem voltak ugyanazok, mint odahaza. A sajtot ezért új városukról nevezték el. 1850 és 1914 között 400 ezren hagyták el az országot, sőt, Észak- és Dél-Amerikában még kolóniákat is alkottak, településüket pedig otthagyott szülőfalujuk/városuk után nevezték el. Az USA-ban pl. 16 Lucerne nevű falu vagy város található.

Ez a sorozat (reality show) azok közül mutat be néhányat, akik most döntöttek a kivándorlás mellett. Számomra rendkívül érdekes látni emberi sorsokat, motivációkat, élethelyzeteket, döntési kritériumokat és módokat. 

 

Még egy érdekes trend figyelhető meg. A gazdasági válság hatására egyre több elszegényedett svájci tér vissza Svájcba, és igényel szociális segélyt. Ez elsősorban a Spanyolországból hazatértekre igaz (ott jelenleg 21%-os a munkanélküliség (a fiatalok körében 46%!), 5 millió eladósodott embernek nincs munkája). Érdekesség, hogy míg Spanyolországban rekord-magasságban van a munkanélküliségi ráta, addig Németországban 20 éve nem volt ilyen kevés munkanélküli (cikk itt). A mai kivándorlók egy része a svájci drágaság miatt választ más országot magának. Ha azonban ott nem találnak munkát, vagy nem indul be a vállalkozásuk, akkor az otthonról vitt megtakarított pénz hamar elfogy. Ezért itt is érvényes a fórumokon is hangoztatott jó tanács: egy jól megtervezett és megalapozott kiutazás/kivándorlás nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a spontán "menekülés". Ezen kívül erőre és bátorságra, kitartásra és alkalmazkodásra is szükség van.

2 megjegyzés:

  1. Ha megengeded egy verzióval egészíteném ki az írást: igaz, ez már nem az aktív életkorúakra vonatkozik, de sok svájci, a nyugdíjas éveiben valamelyik kedvezőbb éghajlatú helyen telepedik le.
    Többektől hallottam, hogy a lakásukat kiadva, a nyugdíjukból remekül megélve tengetik napjaikat a spanyol vagy a görög szigeteken.
    :)
    Nagyon jó kis írás, a Tilsiter sajtról szóló történetet eddig sehol sem olvastam.
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, ez is fontos aspektus, hiszen nem minden ország nyugdíjasaira jellemző ez! :)

      Törlés