2013. január 29., kedd

Pszichiátriai kezelések

Psychiatrische Klinik Königsfelden.

Egy legújabb kutatás szerint Svájcban minden pszichiátriai kezelés egynegyede nem önkéntes. Ezzel Svájc (Finnországgal és Ausztriával együtt) Európában az első helyen áll a kényszerbeutaltak arányát tekintve. 100 ezer lakosra évente 176 kényszerbeutalt jut. Ez a szám azért is lehet ilyen magas, mert pszichiátriai kényszerkezelés csak bentlakásos intézetben lehetséges. A lista másik végén Anglia és Hollandia áll, ahol jól kiépült az ambuláns pszichiátriai kezelés intézményrendszere.

Svájcban a kantonok között is nagyon nagy különbségek vannak. Aargau és Waadt kantonban 37%-kal a legmagasabb a kényszerbeutaltak aránya.  Zug 28, Zürich kanton 26%-kal követi. Genfben azonban csak 4% ez az arány.

A háziorvosokra és egyes kantonokban a bírókra a pszichiátriai betegségekben szenvedők családtagjai részéről gyakran nagy nyomás nehezedik a kényszerbeutalást illetően. Ők pedig tartanak attól, hogy - ha ezirányú megfelelő szakértelmük híján - nem jól ítélik meg a helyzetet és nem utalják be pszichiátriai intézetbe az illetőt, akkor az esetleges incidensekért ők tehetők felelőssé. Ezért már gondolkodnak azon, hogy szűkítsék a beutalásra jogosultak körét. 

A kényszerbeutalás ellen egyébként 10 napon belül írásban lehet fellebbezni, az orvosi beutalót és indoklást csatolva.

A pszichésen beteg embereket a Pro Mente Sana alapítvány segíti - jogaikat védi ill. segíti őket az újbóli integrációban. Tanácsadással és közvetítéssel is foglalkozik az érintettek között.

Arról most nem találtam adatot, hogy a pszichiátriai zavarokkal küzdők az egyes országokban milyen arányban találhatók, viszont olvastam egy kutatásról (Paul Parin, 1976), ami a német és a svájci gyereknevelést összehasonlítva arra a megállapításra jutott, hogy míg a német szükők nyíltan megmondják a gyereküknek, ha valami nem tetszik nekik a gyerek viselkedésében, addig a svájci szülők külső kontrollra hivatkoznak (a szomszédokra, a ház tulajdonosára, az üzletvezetőre stb.). A külső kontrollal sokkal kevésbé tudnak azonosulni a gyerekek. Betartják, de nem integrálják személyiségükbe a viselkedésmintát. Ezáltal folyton olyan érzésük lehet, mintha nem saját kedvük, akaratuk szerint viselkednének (ezt már én gondolom így) és akár ez is vezethez a sok stresszes emberhez. Egy másik felmérés szerint Svájcban - a cikkíró szerint meglepő módon - a családon belüli erőszak elkövetői között nincs különbség végzettségük szerint. A többnyire férfi elkövetők között ugyanúgy megtalálhatók munaknélküliek, mint egyetemi professzorok.

Cikkek itt, itt és itt.

1 megjegyzés:

  1. Húha, izgalmas téma, engem minden érdekel, ami kicsit is "szociális". Elolvasom majd a cikkeket. Szerintem mondjuk otthon sem túl jó a helyzet, de az biztos, hogy a svájciak pszichéje sincs teljesen rendben. Ez is valami, ami nem csak a jóléttől függ...

    VálaszTörlés