2012. december 19., szerda

Iskola - újragondolva

Tekintettel arra, hogy jövőre megváltozik a kantonban (Aargau) az oktatási rendszer, vagyis 2 év óvoda lesz kötelező a jelenlegi 1-hez képest és az alsó tagozat (Primarschule) 6 osztályos lesz a jelenlegi 5-tel szemben (de ez csak 2 év múlva), úgy tűnik, hogy több helyre lesz szükség az adott intézményekben. Mielőtt a változtatásokhoz hozzálátnának, az illetékesek tanulmányi útra indultak. A részleteket a postaládákba kézbesített iskolai tájékoztató magazinból tudhatjuk meg (Baden ist. Schule).

Egy oktatási kongresszuson ismerkedtek meg a hamburgi rendszerrel és ez tűnt a legvonzóbbnak. A hamburgiak javaslatára 5 iskolában jártak, amik különböző körülmények között, különböző életkorú és méretű épületekben működnek az új, 2010 óta érvényben lévő oktatási rendszer szerint. Leginkább a díjnyertes Max-Brauer iskola állt érdeklődésük középpontjában. Miért van szükség új oktatási rendszerre és ennek megfelelően újfajta iskolaépületekre? Azért, mert az élet is egész más ma már, mint akár csak 20 évvel ezelőtt, nem is beszélve arról, hogy sok iskola 50-100 évvel ezelőtt épült. A mai kor igényeinek már nem felelnek meg a folyosóról szép sorban nyíló egyforma tantermek.Viszont szükség van szabadon használható terekre, ebédlőre, szabadidős elfoglaltságra alkalmas helyiségekre.

Hamburgban pl. egy fedél alá hozták, sőt, egy osztályba a különböző iskolákat (itt is 6. osztálytól 3 különböző iskola van, tanulmányi eredménytől, képességtől függően - ezek között mindkét irányban van átjárás, vagyis lejjebb lehet csúszni, de följebb is lehet kapaszkodni). Továbbá növelték a tanárok létszámát, csökkentették az osztálylétszámokat, újfajta tanítási módszertant vezettek be, ami együtt jár a tanárok gyakoribb továbbképzésével, ill. egész napossá tették a tanítást és mindenféle fogyatékossággal rendelkező gyereket is felvesznek.

Ez az új koncepció tehát újfajta tereket igényelt. Az építészeknek nem volt könnyű dolguk, ugyanis "a tér, mint pedagógus" is elvárás volt az új iskolaépülettel szemben. Kapcsolódó téma a "fraktál- iskola", melynek egy lehetséges alaprajza alább látható. A modern iskola nem lineáris elrendezésű, nem lineáris gondolkodásra sarkall, hanem variábilis terekkel rendelkezik, melyek alkalmasak kiscsoportos, nagycsoportos, és ezek különböző méreteinek a befogadására, kreativitásra, egyéni- és csoportmunkára ösztönöznek, ezáltal a pedagógusok válláról is levesznek egy kicsi terhet.


2008-ban Aargau kantonban is volt népszavazás arról, hogy egy fedél alá hozzák a különböző iskolákat és intgrált osztályok legyenek, valamint az egész napos iskolát is bevezették volna, hogy a nők munkába állását ezáltal könnyítsék, ill. a nagyobb gyerekek délutáni bandázását is visszaszorítsák. Két évig dolgoztak a projekten, melytől sokat vártak kidolgozói és 2010-es tanévtől vezették volna be, de nem ment át a reform a referendumon.

Fotó innen (cikk is van)


A Max-Brauer iskolát bemutató filmből (ez egy másik film) kiderül, hogy a gyerekek már első osztályos koruk óta önállóan határozzák meg, hogy mit szeretnének tanulni és milyen tempóban, ebből a tanárral együtt heti tervet készítenek. Mindenki felelős valamiért (Chef), vagyis szépen alakul a felelősségérzetük és az önbizalmuk. Nagyon hasonlít a Komplex Instrukciós Programhoz (cikk itt), amit a Stanford Egyetemen dolgoztak ki a spanyol nyelvű bevándorlók integrálása érdekében és magyar viszonyokra is adaptáltak, de országosan még csak 9 iskola alkalmazza (nagy sikerrel, hihetetlen eredményekkel).

Erre az előadásra is most bukkantam rá a Max-Brauer iskola kapcsán, érdemes meghallgatni (angol nyelvű, német felirattal). Egy koreográfus, Royston Maldoom beszél arról, hogy ideális esetben a felnőttek nem tanítják a gyerekeket, hanem megosztják velük szenvedélyüket. Szerinte az iskolának nem egy zárt intézménynek kell lennie, hanem olyan nyitott helynek, ahová bejárása van művészeknek, üzletembereknek, kézműveseknek, de a tanulók is kimehetnek. Az ugyanis nem túl motiváló a gyerekek számára, ha azt mondják nekik: A következő 15 évet itt kell töltened az iskola falai között, noha az élet odakint zajlik...

5 megjegyzés:

  1. wow, alapos munka. jó ilyet olvasni

    VálaszTörlés
  2. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.
    A magam részéről nekem nagyon szimpatikus a jelenlegi rendszer is.
    Egyet hiányolok, a bevándorlók nagyobb fokú integrációját. Bár tudjuk, hogy Aargau nem épp bevándorlóbarát kanton, lehet ez máshol másként működik. Itt érzek egy kis hiányosságot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Írj majd erről vhol, h milyen tapasztalatod van AG-ban, v máshol a bevándorlóbarátságról, nekem nincs tapasztalatom! Köszönöm! :)

      Törlés
  3. Én pont azt olvastam hogy Baden az egyik legbevándorlóbarátabb város, köszönhetően a városban lévő ALSTOMnak, ahol a külföldiek aránya eléri a 70%-ot. És a sok kínai, angol, dél-amerika munkavállaló egy mukkanásnyit sem beszél németül, ellenben a Manorban/Coopban/Migrosban/buszon a sofőr mind beszél angolul. Szerintem az integrációval nincs baj, amit lehet megtesz érted a Városháza (nyelvtanfolyam, Neuzuzügerabend, időszakos kiadványok több nyelven).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel én csak Baden-t ismerem belülről, ezért csak azt tudom, h amit írsz, teljesen igaz. Rengeteg a külföldi és a városháza is sokat tesz a városba költözők integrációja érdekében. A nyelvtanfolyamokról és a kiadványokról nem tudok, de majd annak is utánanézek. Boldog új évet! :)

      Törlés