2012. október 18., csütörtök

Almafajták


A hegyen, ahol élünk, van fönt egy néhány házas aprócska település, Münzlishausen. A házak olyan közel épültek egymáshoz a kanyargós hegyi úton, hogy egy autó, vagy busz, csak nagyon óvatosan, lassan haladhat át rajta, mert nem látszik, hogy szemből jön-e valaki.

A pajta-bolt bejárata
Ilyen belülről
Friss almalé - csappal, de doboz nélkül
Krumpli, papírzacsiban
Jószágaik listája
Régi házak és gazdasági épületekről van szó, alattuk, fölöttük pedig a földek, ahol állatot tartanak, növényt termesztenek. A házakból csodálatos kilátás nyílik a völgybe. A néhány házból kettő is üzemeltet üzletet. Az egyiknek egy kis becsületkasszás önkiszolgáló üzlete van a pajtában, ahol krumpli, hagyma, répa és alma kapható most, ill. házi tejtermékek, valamint friss almalé. A bolti "100%-os" almalevek meg sem közelítik ízben ennek az ízét. Pont olyan, mint amikor almát reszelünk és a lé különválik, mintha azt öntenénk le és palackoznánk. Nem pasztörizált, hűtőben tárolandó és lehetőség szerint hamar fogyasztandó. Igaz, nálunk nem is volt esélye a megromlásra...

A másik ház/gazdaság pedig ennél jóval nagyobb fába vágta a fejszéjét. Almafába.... ugyanis ők alapvetően almában utaznak. Az nem teljesen egyértelmű, hogy összesen hány fájuk van (az újság szerint 2.500 fán termesztenek ősi, ritka fajtákat, és további 4.500 fán terem "tömegalma", míg az elektronikus sajtó 280 fáról ír, melyen ősi fajták teremnek - nekem a 2. verzió hihetőbb). A lényeg azonban az, hogy küldetésüknek tekintik a ritka, ősi fajok megőrzésést (ProSpecieRara). Van köztük egy magyar is.

Ő a magyar fajta




Ezekből 2001 óta minden évben kiállítást rendeznek a pajtájukban, a náluk termő 200 fajtából. Egy-egy darabot meg is lehet vásárolni a helyszínen (1 frank/db áron), ill. ha valaki többet szeretne, maga szüretelhet. Mivel azonban minden ilyen fajtából csak 1-2 fájuk van, azok sem mind bőtermőek, nem értékesítik őket nagyban. A legősibb fajtájuk a Sternapfel (csillagalma), ami állítólag 2000 éves - már a rómaiak is ilyet majszoltak (bizony, itt Badenben is jártak és fürdőt is építettek, merthogy Badennek van termálvize és ezért már régen is fürdőváros volt). Ebből, mármint a csillagalmából, idén pl. csak 2 db termett. Ezekből a fajtákból csak a kiállításra szánt 1-1 db-ot szedik le, a többi megmarad a maguknak szedőknek, ill. megvárják, hogy lehulljon. Egy részéből almalevet készítenek, másik részéből pedig különleges almapálinkát (Vielle Pomme), melybe az összes különleges fajta belekerül.

Normál alma, óriás alma
Több mint 50 kritérium alapján lehet egy fajtáról megállapítani, hogy pontosan melyik - a héjától a magházáig mindent figyelembe vesznek. Ez nem is olyan könnyű feladat, mert ha egy alma 7 magját elültetik, 7 különböző almafajtát termő alma nőhet belőlük. Ez annak köszönhető, hogy az alma heterozigóta (erről már korábban írtam). Almáik között vannak egészen aprók és hatalmasak is. Mi az óriásiakból vettünk egy szatyorral. Alig fért a kezünkbe és megenni sem volt könnyű ekkorát. Viszont isteni volt az íze, savanykás, édeskés és harsogóan ropogós, lédús (holnap felmegyek és megnézem, milyen fajta volt - megnéztem, nagy Jonagold a neve).



A fákat ilyen hálóval védik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése