2012. június 5., kedd

Tanulságok

Csendélet dobozokkal Bogi szobájában
Holnap lesz egy hete, hogy átcuccoltunk, de még mindig nem oszlik a káosz. Pedig isten bizony megállás nélkül dolgozunk! Én már rá se bírok nézni a dobozhegyre, de muszáj...

Néhány tanulságot azonban levontunk, ezeket most közkinccsé teszem.

  • Mi igyekeztünk alapos kimutatást, leltárt készíteni a csomagjainkról, mint ahogy legutóbb is (akkor 3 helyre kerültek a holmijaink és úgy gondoltuk, nem árt tudni, mit hol találunk meg a későbbiekben). Kinyomtatni azonban elfelejtettük (vagy nem volt rá idő) és a számítógépünk nem sokkal a költözés után lenullázódott, vagyis a teljes lista ugrott.
  • Most is listáztunk, dobozokat sorszámoztuk, de a listát most sem nyomtattuk ki. Sok értelmét nem látom, hiszen nem ellenőriztük, hogy valóban annyi doboz érkezett-e meg, mint amennyit becsomagoltunk.
  • A dobozokra cédulákat ragasztottunk, rajta a doboz sorszáma, hogy mi van benne, honnan jön és hová megy. A cédulákat a doboz tetejére és az egyik oldalára is felragasztottuk. A tetején lévő szinte sose látszik, mert a dobozokat egymásra tornyozva rakják le a szállítók, és amilyen szerencsénk van, az oldalukon lévő sem, mert mindegyik a fal felé, vagy a másik torony felé néz. Vagyis jelöletlen, egyforma dobozok néznek velem szembe, amikor épp azt próbálom kitalálni, hogy melyikben lehetnek a cipők (Bogi cipői még mindig nem kerültek elő).
  • További nehezítés, hogy használt kartonokat kaptunk, amiket előttünk már mások is feliratoztak és ezeket a feliratokat nem távolították el. Megpróbáltuk áthúzni ezeket, de a szállítók valahogy a számukra szimpatikusabb/érthetőbb/nagyobb méretű feliratokat követték és ezért amit mi mondjuk a hálószobába rendeltünk, azt a pincéből kell előbányásznom.
  • Az egyik költözési tanácsadóra hallgatva lemásoltuk az alaprajzot és kifüggesztettük a bejárati ajtóra. Ezen a szobák be vannak számozva. Mi is követtük ezt a logikát és a dobozokra célállomásként ezeket a számokat írtuk (pl. Zimmer 1). Gyorsan kiderült, hogy sokkal egyszerűbb azt követni, hogy a doboz a gyerekszobába menjen, mint azt, hogy a Zimmer 1-be. 
  • Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy minden szobát színkódoltunk, és ennek megfelelően a dobozokra is ragasztottunk ugyanilyen színű kis pöttyöket. Fogalmam sincs, hogy ez segítség volt-e a szállítóknak, vagy csak mi játszadoztunk el a 120 doboz és a bútorok felmatricázásával.

Fő tanulság: a ki- és bepakolás sokkal több időt és energiát igényel, mint azt (akár több költözéssel a hátad mögött is) valaha gondolnád! Elképesztő mennyiségű holmi van egy háztartásban (vagy csak a miénkben?). Folyamatos selejtezés erősen javallott!

És hogy az ember lányának ne legyen megállása, a költöztető által hozott dobozokat 1 héten belül vissza kell adni, így tényleg mindent ki kell pakolni, még azt is, amihez a következő néhány évben nem szeretnénk hozzányúlni (tanulság: az ilyen cuccokat mindenképpen saját dobozba pakolni!).

2 megjegyzés:

  1. Szilvi kitartás...
    Ez szívás eléggé :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, igyekszem, bár erőm és lendületem fogytán. :) De a mai napra bekerül 1 nagy pipa (sőt 2): leadtuk az előző lakást és megkaptuk a papírt, amivel felvehetjük a kauciót (ez állítólag ritka, mindig levonnak belőle). Igaz, még több zsák szemét áll benne, ezt vasárnapig kell eltávolítanunk. Ja, és egy kulcs is hiányzik, mert a szomszéd állítja, hogy nincs nála, szerintem meg igen. :)

      Törlés