2012. június 19., kedd

Bemutatkozó beszélgetés

Amikor megkaptuk az új lakást, vagyis megtudtuk, hogy körzetileg melyik iskolába fog tartozni, Bogit beirattuk a badeni - helyi, svájci - iskolába. Ill. jeleztük az iskolának, hogy szeretnénk, ha Bogi a következő tanévtől a helyi iskolába járna. Ez a németül nem tudók számára úgy lehetséges, hogy Badenben van egy nyelvi előkészítő osztály, a neve RIK (Regionaler Integrationskurs). A városnak  10 ezer CHF-be kerül egy gyerek felkészítése, ahogy megtudtuk ma a tanártól, amit azon apropóból mondott el, hogy mindenkit megkér, hogy ne lógjon a suliból, mert nagyon sokba kerül. Biztos furcsán néztünk rá a témafelvetés kapcsán, mert meg is magyarázta, hogy vannak országok, ahol ha szép az idő, alkalomadtán nem nem kérdés, hogy a strandon köt ki a gyerek iskola helyett.

A behívólevélben egyébként mindkét szülő részvételét kérték, valamint azt, hogy amennyiben a szülők nem beszélnek jól németül, feltétlenül hozzanak magukkal egy tolmácsolni tudó rokont, ismerőst. A tanár egyébként tökéletesen és szépen érthetően beszélt angolul, így erre valójában nem lett volna szükség.

Bemutatta a svájci iskolarendszert, a képzést magát, a tanítási módszert is. Az osztály jelenleg 8 fős, de szinte mindenki kirepül októberben, ugyanis az ebben osztályban eltölthető max. idő 40 hét. Jóval kevesebb órájuk van, mint egy hagyományos iskolában, viszont elvárják, hogy a gyerekek otthon gyakorolják a nyelvet, mert az iskolai nem elegendő. A németen kívül matekot tanítanak és van még háztartástan és választaniuk kell egy sport tevékenységet, de igény esetén kettőt is lehet. A nyelvtanítás egyéni ütemben zajlik. Az alapozás az első 250 szó megtanításával kezdődik. Ha valaki ezt 2 hét alatt megtanulja, már léphet is tovább a következő szintre. Ha 1,5 hónapra van szüksége hozzá, akkor annyi időt töltenek vele. Bogi máris megkapta az első lapokat, amiken szavak vannak (képek, felirattal), ill. a hozzá tartozó gyakorló dossziét, amiben olyan mondatok, amiket a megtanult szavakkal lehet gyakorolni. Nem kötelező már nyáron tanulni (elvégre nyári szünet van, mondta a tanár), de ha mégis kedve támadna, ott a lehetőség.

A tanár véleménye szerint a matek könyv a legjobb, amit valaha is látott. Alapvetően gondolkodásra serkent, nem hagyományos számolási feladatok vannak benne. Több szintű könyv létezik, amik egymásra épülnek. Mivel az osztályba 12-16 év közötti gyerekek járnak, és nincs lehetőség arra, hogy mindenkit az életkorának megfelelő matek könyvből tanítsanak, a tanár szerint nem gond, ha a 12 éves ugyanazt tanulja, mint a 16 éves, akkor sem, ha az még neki magas, mert a gondolkodást, a feladatmegoldási lehetőségeket kell elsajátítani. A feladatok ugyanis hasonlóak a különböző szintű könyvekben, csak a bonyolultságuk eltérő. Meglátjuk.

Az osztályzás a magyartól eltérően nem 5-ig, hanem 6-ig van, a 4-es az átlagosat jelenti, az alatt már nem megfelelő a tanulmányi eredmény. Azt, hogy milyen iskolába mehet tovább az adott gyerek, a tanár dönti el, attól függetlenül, hogy milyenek a jegyei. Ebben a korban 3 különböző iskolába lehet továbbmenni, ugyanis itt 6. osztálytól vége az "általános" iskolának (Primarschule), a tanulmányi eredmény alapján máris olyan iskolába kerülnek a gyerekek, ami már ebben a korban abba az irányba tereli a gyereket, ahol majd továbbtanulhat 8. osztály után. A leggyengébben tanulók a Realschule-ba mennek, innen szakmunkásképzőbe mehetnek majd tovább. A jobb, de nem a kiemelkedően jó tanulók a Sekundarschule-ba mennek, innen a szakközépiskolának megfelelő iskolába lehet továbbmenni. Ezekben változatlanul 1 tanár tanít minden tantárgyat, nagyjából úgy, mint alsó tagozatban. A legjobbak pedig a Bezirkschule-ba kerülnek, ahonnan gimnáziumba lehet továbbmenni. Egyetemre csak azok mehetnek, akik Bezirkschule-t végeztek. A Bezirkschule-ban állítólag nagyon magasak az elvárások és nagy a hajtás. A RIK-ből ide kerülő gyerekeknek borzasztó nehéz, volt olyan, aki nem is bírta. Szóval a tanárnak nagyon nagy felelőssége van döntése meghozatalában, hogy melyik iskolába küldi a nyelvi előkészítés után a gyereket.

A beszélgetés végén Bogi még kapott üres füzeteket, színes ceruzákat, filcet, ill. egy utalványt, egyszeri ingyenes fogászati szűrésre (épp tegnap mondta egy ismerősöm, hogy 2 lyukas fogát 850 CHF-ért tömték be). Még azt is megkérdezte, hogy Bogi tud-e úszni, mire mindannyian bizonytalanul néztünk (elsősorban Bogi, ezért mi is, mert tud úszni és nem értettük, miért nem mondja, hogy igen), aztán abban maradtunk, hogy képes rá, de nem szokott. Kiderült, hogy fontos, hogy legalább 100 métert vízbiztosan tudjon úszni, mert szoktak úszni járni a gyerekek, ezért fel is írta Bogit egy listára, hogy kapjon egy kis úszóleckét.

Végezetül pedig bevitte az osztályba, bemutatott minden gyereket (név, életkor, származási orszár és anyanyelv szerint), és a padját, ami emelhető magasságú és ha úgy kényelmes neki, bármikor felállhat, felmelheti magasra és állva dolgozhat tovább.

Nagyon szimpatikus volt a tanár, szinte végig Bogihoz beszélt, és látszott, hogy szeretik a gyerekek és ő sem azért választotta ezt a pályát, mert nem vették volna fel máshová.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése