2011. október 25., kedd

Rapperswil - A rózsák városa


Ide már tavaly el akartunk menni, mert az ország leghosszab fahídja is itt található, de akkor még nagyon nem volt helyismeretünk és térképünk sem, csak egy GPS.

Rapperswil a Zürisee keleti irányában, a déli parton található. Mi a nyugati végén, tehát Zürichben forgolódtunk és a GPS valahogy mindig más irányba térített. Egy idő után megelégeltük, hogy egyszer erre, egyszer arra akar elvinni és hagytuk az egészet, hazamentünk dolgunk végezetlenül. Most már, hogy van térképünk is, tudjuk, hogy a déli parton fekvő Rapperswilt és az északi parton található Hurdent csupán pár száz méter választja el, pont az a fahíd (meg egy rendes, nagy forgalmú híd is, autókkal, vonattal), amit kerestünk. Ezért attól függően, hogy épp merre tévedtünk, irányított (volna) a GPS az északi vagy a déli partra.

Rapperswil területén már 5000 évvel ezelőtt is éltek, de a város csak 1200 körül kezdett kiépülni, amikor a terület ura, a Rapperswiler család kastélyt épített és mellette megalapították a várost. Ez a család alapította meg a - közelünkben lévő - wettingeni kolostort is 1227-ben.

A város címerében két rózsa található - innen kapta a város a rózsák városa nevet. Ehhez kívánnak ma is hű lenni, ugyanis valóban sok rózsa és külön rózsakert is díszíti Rapperswilt. A rózsakert országos hírű, kizárólag illatos rózsákat ültettek, 58 fajtából, 1664 tövet, 1984-ben, 75 önkéntes segítségével. A vakok számára Braille írású, a látók számára hagyományos feliratok nyújtanak tájékoztatást a rózsafajtákról. A kikötőnél már jóval korábban, 1913-ban telepítettek rózsákat. Ezek többsége ottjártunkkor már elnyílt, de még így is láthattuk, szagolhattunk néhányat. A belvárosban és környékén ma kereken 15 ezer tő rózsa díszíti a várost és teszi a várost méltóvá a rózsák városa címre.

A város fekvése fantasztikusan szép - a Zürisee partján, közel az Alpokhoz. Egy kicsit körbesétáltunk, felmentünk a várba, onnan ráláttunk a városra, a tóra, az Alpokra. Ilyen nyüzsgő élettel még szinte sehol nem találkoztunk. Emberek sétáltak, kávéztak, ücsörögtek. Tele volt a város. A vár oldalában, pontosabban a vár alatt, a hegyoldalon őzek legelésztek békésen.

Rendkívül jó a város tömegközlekedése. Napi 400 busz- és vasútjárattal lehet eljutni Rapperswilbe, ahol már 1859-ben volt vonatközlekés, az első gőzmozdony ekkor indult itt el. A legendás Arlberg-Orient-Expressz Bukarest-Budapest-Bécs után Rapperswilen keresztül ment tovább Bázel-Párizs-Calais irányába.

A városnak van egy főiskolája és egy kis állatkertje is. Na és itt található Svájc leghosszabb fahídja (leírás itt is) is. Már a középkorban ismert volt az utazók előtt a város és ismert zarándokút is volt (itt egyesült két út), Santiago de Compostela felé. Az eredeti fahíd 1358 és 60 között épült IV. (Habsburg) Rudolf mebízására és egészen 1878-ig állt. 2001. áprilisában adták át a 841 méteres híd rekonstrukcióját. Nem messze tőle, vele párhuzamosan fut egy rendes híd is, ami sajnos megzavarja a fahídon sétálók nyugalmát. Engem legalábbis zavart, hogy ahelyett, hogy a tó közepén csönd fogadna, az autók zúgását és a vonat suhanását hallom.

Mindannyian élveztük ezt a kirándulást. Fényképek itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése