2011. szeptember 14., szerda

Alma


Egy svájci rádióműsorból a minap megtudtam, hogy nem csak nekem hiányzik a jonatán alma, hanem Svájcban is ismerik, de eltűnt a kínálatból. Arról is szó volt, hogy gyerekkorunk kedvenc almái ma már nem kaphatók. Ennek egyik oka az, hogy a kártevők áldozatául váltak (ha nagy területen azonos fajta növény található, a kártevők gyorsabban terjednek és alkalmazkodnak).

A másik, - számomra meglepő - ok pedig az, hogy azokat a fajtákat részesítik a termelők előnyben, amelyek alacsonyabb fán teremnek, könnyebben szüretelhetőek. Errefelé olyan gyümölcsösök vannak, hogy az egész le van fedve védőhálóval, ami lábakon áll és szükség esetén felhajtható. Max. 2-2,5 méter magasak a fák.

A többi okot eddig is ismertem - nevezetesen a tartósabb, szebb formájú, nagyobb almafajták a menők.

Kíváncsi vagyok, hányan tudják, hogy az alma heterozigóta, vagyis magról ültetve nem lehet előre tudni, hogy milyen alma fog teremni a fán. Általában apró, savanykás gyümölcsöt terem, de sosem lehet tudni, hogy mi "sül" ki belőle. Bármikor hozhat olyan gyümölcsöt, amit oltványozással érdemes lehet szaporítani. Még egy érdekes adat, hogy az alma az egyetlen gyümölcs, amit más étellel is együtt lehet fogyasztani anélkül, hogy erjedésnek indulna (emiatt kell a többi gyümölcsöt étkezés előtt és nem után enni).

Magyarország éves almatermése 1,2-1 millió tonna körül van és folyamatosan csökken, Svájcé egy kicsit több, mint a tizede, 138 ezer tonna. Svájc fő almatermő területei Thurgau (most már legalább tudom, hogy miért szerepel a kanton határjelző tábláján egy harapás nélküli Macintosh alma), Wallis és Waadt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése