2011. augusztus 20., szombat

Konstanz régió


Konstanzban volt dolgunk, de mivel ott már annyiszor jártunk, összekötöttük egy kis környékbeli kirándulással. Valójában rengeteg látnivaló van arrafelé, igazából nem is volt könnyű kiválasztani, hogy mit nézzünk meg. Bogi kedvéért a salemi majomparkot választottuk (Affenberg). Ehhez felgördültünk egy kompra (nagyon gyakran közlekedik, kb. 10 percenként és 4 sávban állnak rajta az autók), pillanatok alatt átértünk a tó túlsó partjára, Meersburgba. Oda is érdemes elmenni, vár, meg szépséges óváros várja a látogatókat, közvetlenül a tóparton, a hegyoldalon.

Innen kb. 10 km-nyire található Salem városka. Ennek van egy hatalmas, gyönyörűséges vára (Schloss Salem), jobban mondva várkomplexuma. Hazafelé menet rápillantottunk, ide egész biztos vissza fogunk menni. Itt 1134-ben alapítottak a ciszterciták rendet.

Végül megérkeztünk a majmokhoz. Először is a rengeteg gólya nyűgözött le minket. Ugyan Magyarországon is honos madár a gólya, ennyit egy kupacban még sosem láttunk. Fantasztikus látvány, ahogy 30-40 gólya köröz az ember feje fölött, olyan méltóságteljesen repülnek hosszú csőrüket és lábukat kinyújtva.

De az igazi látványosságot mégiscsak a majmok jelentették. A parkban kb. 200 berber makákó él. Mielőtt beengednének, a kapu előtt minden kis csoportnak elmondja egy ott dolgozó, hogy mik a főbb szabályok. A majmokat nem szabad megfogni, megsimogatni, viszont lehet őket etetni a bent ingyenesen beszerezhető pattogatott kukoricával. Ezt pedig olymódon, hogy az ember az egyik markában viszi a kukoricát, ezt eldugja a háta mögé, a másikba meg beletesz 1-2 db-ot és ezt kinyújtott karral, nyitott tenyérrel odanyújtja a korláton üldögélő majomnak. Valóban ott ücsörögtek jó páran, nasira várva - a látogatók minden korosztályának legnagyobb örömére. További szabály, hogy nem szabad bevinni semmilyen ételt, italt, mert a majmok úgy gondolhatják, hogy kiszolgálják magukat az ember táskájából. A kölyköket, ill. a kölyküket hordozó nőstényeket sem szabad etetni, mert nagyon óvják kicsinyeiket.

Igazán fantasztikus élmény, hogy testközelben, nem rács mögött láthatunk majmokat, akik elveszik a kezünkből a kukoricát. Még azt is tapasztalhattuk, hogy mindegyik más személyiség. Volt olyan, aki csak tessék-lássák, oda sem figyelve vette el a kukoricát. Más ránk nézett közben. Volt, amelyik alig érintette a kezünket, más sokkal jobban elidőzött. Finom puha kis kezük van. :) Egy fiatalabb példány pedig egész odáig vetemedett, hogy elkezdett fogdosni minket - bár inkább az a csoda, hogy a többi nem tette! A táskánk pántja érdekelte, legalábbis első körben. De tovább nem jutott, mert mindig gyorsan arrébb álltunk (én mondjuk felpattantam, mert sosem lehet tudni, mekkora erő van egy ekkora kis majomban - még a végén elszalad a táskámmal).

Egyébként Marokkó és Algéria hegyeiben élnek, 2000 méter tengerszint feletti magasságban. Ott hasonlóak az időjárási viszonyok, mint a Bodeni tó térségében, ezért is érzik olyan jól magukat itt. Veszélyeztetett faj.

Csak ajánlani tudom ezt a kirándulást, felnőttenek, gyerekeknek egyaránt. Belépő felnőtteknek 8, gyerekeknek 5 euró, családi jegy 20,5.

Este itthon tűzijátékban gyönyörködhettünk, 3 helyen is elég nagy, kb. 10 perces előadás ment. Olyan jó, hogy itt sem kell lemondanunk az augusztus 20.-i tűzijátékról! Kár, hogy nem tudom, hogy itt milyen apropóból volt, mert egyébként nem szokott lenni, csak augusztus 1.-én.

Fényképek a kirándulásról itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése