2011. június 2., csütörtök

Zermatt - Matterhorn



Svájc egyik szimbólumának tekinthető a Matterhorn, ami egy 4478 m magas hegycsúcs, az Alpok 7. legmagasabbika, melynek déli oldala Olaszországhoz tartozik. A lábánál fekvő legismertebb település Zermatt, egy apró, csupán 5 ezer fős lakosú kisváros, régi-régi faházakkal, lábon álló terménytároló faházakkal (a falábon kőlap, hogy az egerek ne tudjanak felmászni) és rengeteg hotellel, vendégfogadóval, no és túristával, télen síelővel. Síelővel nyáron is lehet talákozni, ugyanis vannak egész évben használható sípályák is (gleccseren). Zermatt első látogatói nem a Matterhorn és nem a síelés miatt keresték fel a környéket, hanem gyógynövények gyűjtése miatt. A Ricola gyógynövénycukorkák 13 gyógynövény-alkotóeleme is itt terem, melyet egy látványkertben (Kräuter Schaugarten) 1773 m magasban meg is lehet tekinteni. Két módon lehet ide eljutni: az egyik, hogy Zermatt településről indulunk fölfelé gyalog (30 perc), a másik, hogy a felvonóval Zermattból felmegyünk Furiba és onnan sétálunk lefelé (15 perc). Nagyon sajnálom, hogy nem volt időnk megnézni, biztos pompás illatok szállhattak a levegőben!


A túránk egyébként is igen rövidre sikeredett és csupán azért indultunk útnak, mert a 4 naposra hosszabbított hétvége miatt Badenből mentesítő járat indult Visp-be, onnan meg keskeny nyomtávú fogaskerekű vasúttal mentünk tovább Zermattba (visszafelé ezt az útvonalat többszöri átszállással tudtuk csak megtenni). Az út így is 3,5 óra (lett volna), de a fogaskerekű (amin jelezni kell, ha az ember fel- vagy leszállni szeretne) a cél előtt 2 km-mel megállt, mert az előttünk haladó vonat műszaki okok miatt nem tudott továbbmenni. Mivel itt már csak egy pályán haladnak a vonatok, nem volt menekülési út. 10 percenként bemondták, hogy még mindig fennáll a hiba, türelmünket kérik. Kb. 50 perc elteltével a fogaskerekű visszafordult az előző megállóhoz. Itt ingyenes minibuszjáratok várták az addigra feltorlódott kb. 3 vonat utasait, több száz embert. El lehet képzelni a tömegjeleneteket. Mi teljesen reménytelennek láttuk, hogy feljussunk egy minibuszra, ráadásul iszonyú tülekedés volt (elsősorban az ilyen helyzetekhez szokott indiaiak voltak rutinosak és agresszívek a feljutásban), amit nem igazán kívántunk. Végül úgy döntöttünk, nekivágunk gyalog az útnak. A tábla szerint 1,5 óra gyalogút állt előttünk. A cél előtt 5 km-rel már nem fordulhattunk vissza, különösen ennyi vonatozás után! Szép volt a táj, de egyszercsak elkezdett cseperegni az eső és láttuk, hogy elég sűrűn mennek a minibuszok, ezért visszafordultunk, remélvén, hogy addigra már simán feljutunk egyre. Csalódva láttuk, hogy mégjócskán vannak felszállásra vágyók. Isteni szerencsével egy minibusz pont előttünk állt meg, így habozás nélkül felszálltunk és kb. 8 perc múlva már Zermattban voltunk. Ide fut be a Glacier Express is, ami Saint Moritzból induló panorámavonat.


Oda egyébként kocsival már nem lehet behajtani, hogy az autók kipufogógáza ne szennyezze a levegőt, mert akkor a Matterhorn nem lenne jól látható. Zermattban elektromos autók, taxik járnak, azokkal lehet közlekedni. A településen a túristák zsibongásán túl fantasztikus csönd van, hiszen nincs az autók által keltett állandó zúgás és fent a magas csúcsok közötti völgyben egyébként sincs semmilyen zajforrás. Számos túraútvonal indul innen, több felvonó is különböző irányokba. Itt található az egyetlen olyan sípálya, ami átlépi a határt (svájci-olasz). Összesen 185 km-nyi sípályával rendelkezik Zermatt, a Matterhorn "glacier paradise" 313 km-nyivel, nyáron pedig még mindig 20 km sípályával számolhatnak a síelni vágyók. Mi is találkoztunk néhánnyal. Nyáron a Zermatt/Täsch/Randa környéken 400 km-nyi túraútvonal várja a természet szerelmeseit, akikből még többet láttunk.


Zermatt honlapján még arra is választ kapunk, hogy mit csináljunk, ha csak 2 óránk, fél napunk, 1 napunk van. Ott van pl. a Zermatt múzeum is, ha épp rossz az idő és a 2 órát nem sétálással akarjuk eltölteni. De van 2 látvány sajtüzem és egy gleccser "palota" is (glacier palace). A település főutcájá végig üzletekkel van tele, mindenféle márkás holmik, a kirándulásokhoz szükséges ruházat, cipő, sífelszerelés és sok órabolt, valamint szuvenírárusok várják a túristákat.


Érdekesség, hogy 2009 ősze óta Vanessa Mae, világhírű cross-over hegedűművész is itt él, persze nincs itt az év minden napján. Ilyenkor nagyban készül az olimpiára, ugyanis szeretné magát valamelyik síelős számban kvalifikálni - Thaiföld színeiben.


Fényképek itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése