2011. június 22., szerda

Mintha 100 rabszolgánk lenne...

Most olvasom, hogy úgy él egy átlagmagyar, mintha 100 rabszolgája lenne. Fogadni mernénk, hogy ezt velem együtt kevesen gondolták volna! Inkább mi érezzük néha úgy, mintha rabszolgaként dolgoznánk... :)


Persze ez a rabszolgaság kérdés teljesen másról szól, nevezetesen arról, hogy mennyire energiapazarlóan élünk. Buckminster Fuller (életérők bővebben angolul itt), a XIX. század végén született amerikai tervezőmérnök, építész, költő, író, látnok és feltaláló 1944-ben alkotott erőforrás-rabszolga (energy slave) meghatározását alapul véve. Magát egyszerű átlagembernek tartotta, életének központi kérdése az volt, hogy egy olyan ember, mint ő, mit tehet az emberiség helyzetének előmozdításáért. Számos találmány is volt, főként az építészet és a design területén, de élete során több, mint 30 könyvet is írt.


Visszatérve az energia rabszologaság kérdésére: Fuller azt vizsgálta, hogy mennyivel több energiát használ fel egy átlagember annál, mint amennyit napi 8 órában két keze munkájával meg tud(na) termelni. Így jött ki a címben szereplő bűvös 100-as szám, egy átlagmagyarra vetítve. A cikk pontos adatokat is említ a megtermelhető energia és egyes fogyasztók (hűtő, mosógép stb.) fogyasztására vonatkozóan. A nyugati országokban - a magasabb fokú fejlettségnek köszönhetően - nagyobb mértékű az energiafelhasználás, nálunk az elavultság és a gyakran pazarló életmódnak köszönhetően azonban nagyobb az energiaveszteség. Így kb. ugyanannyi energia rabszolgát foglalkoztatunk.


Jóval nagyobb a különbség az amerikai adatokat is elemezve. Ott egy átlagpolgár 200-250 energiarabszolgát igényel.


Érdekesség, hogy a kutatók nem tudnak olyan mai népcsoportról, amelynek életmódja a fogyasztásával egyensúlyban lenne, ugyanis a gyűjtögető-vándorló népcsoportok is valamiféle felhalmozásra törekedtek. A földművelő népek az eke és a szekér elé ökröt, lovat fogtak, befogták a víz erejét is (szélmalmok segítségével), azaz saját erejükön felül kiegészítő erőforráshoz folyamodtak. Ilymódon már egy középkori embernek is átlagosan 3-8 energia rabszolgája volt.


Svájcban lépten nyomon belebotlik a nyitott szemmel és füllel járó ember a tisztább és gazdaságosabb energiafelhasználás kérdésébe. Sok helyen láthatók napkollektorok a házak tetején. Németországban szintúgy (GPS-ünk navigációjának köszönhetően volt szerencsénk közel 100 km-t autópályán kívüli útszakaszon, települések közelében megtenni, így láthattuk, hogy sok településen a házak akár 30%-ának teteje napkollektorokkal fedett). Hazafelé haladván pedig a nyugati határvidéken igencsak elszaporodtak a szélkerekek. Ők is energiarabszolgáink, de legalább tiszta, megújuló energiával látnak el bennünket.


A poszt legelejére belinkelt cikket érdemes elolvasni, ennél ugyanis sokkal többről szól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése