2011. május 24., kedd

Hol marad több a zsebben?

Svájcról tudjuk, hogy kantonokból álló szövetségi köztársaság. Sok tekintetben hasonlít az USA-hoz. Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament - a Szövetségi Gyűlés - a legfőbb államhatalmi szerv. A parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.


Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani.

Svájc
26 kantonja (melyből 4 félkanton) a svájci szövetségi állam tagállamai. Történelmileg valamennyi kanton önálló állam volt, saját határokkal, hadsereggel, pénzzel, míg 1848-ban létre nem jött a jelenlegi szövetségi struktúra.

A kis történelmi bevezető azt a célt szolgálja, hogy megértsük, miért is van olyan nagy különbség az egyes kantonok adózásában. Ezt ugyanis az adott kantonok határozzák meg, saját hatáskörben. Így fordulhat elő, hogy attól függően, hogy mely kantonban él az ember, lehet számára kedvezőbb, vagy igencsak drága az élet - eltekintve attól, hogy az élet persze itt mindenhol drága, most csupán az adózás után megmaradó, szabadon felhasználható összegről van szó. Ez azonban nem az egyetlen meghatározó tényező. A lakásköltségek és az egészségbiztosítási díjak is nagyon eltérőek, valamint az utazás költségét is be kell számítani. Ezek együttese határozza meg egy régió pénzügyi vonzerejét. A Credit Suisse idei felmérésében először számította be a legközelebbi nagyvárosba való utazás költségét az összköltségbe. Az erre fordított időt nem váltotta pénzre.


Egy átlagkeresetű családot figyelembevéve a legtöbb pénz az Uri kantonban élők zsebében marad a fenti - mindenképpen fizetendő, tehát nem választható kiadások - kifizetése után. Itt 2009-ben erősen csökkentették az adókat és a lakbér változatlanul nagyon alacsony. Glarus a 2., Appenzell Innerrhoden pedig a 3. legvonzóbb kanton pénzügyi szempontból. A legnagyobb adóterheket Genf kanton rója az ottélőkre, őt követi Basel-Stadt és Waadt kanton.


A kutatásból kiderül, hogy a városokból való kiköltözéssel sok pézt lehet megspórolni, még akkor is, ha az ingázás idő és pénz. Különösen vonzó a Schaffhausen, Solothurn és Schwyz kantonok agglomerációja, itt ugyanis még a közelben van a város és a munkalehetőségek.


Egy kantonváltás pedig akár még többet is hozhat. A felmérés szerint ha egy 75.000 frankos éves jövedelemmel rendelkező egyedülálló férfi Genfből Lausanne-ba költözik, de változatlanul Genfben dolgozik, napi 1 órát utazva ezért, akkor 14%-kal csökkentheti kötelező kiadásait. Lausanne-ban 29.300, míg Genfben 25.700 frank marad a zsebében a lakbér, adók, kötelező biztosítások és az utazási költségek kifizetése után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése