2011. május 26., csütörtök

Atomenergia

A Szövetségi Kormány tegnap úgy döntött, hogy Svájc fokozatosan kiszáll az atomenergiából. A japán atomkatasztrófa óta folyamatos a lakosság erre irányuló figyelme és ellenállása. Szinte naponta jelennek meg ezzel kapcsolatos hírek.

A döntés azt jelenti, hogy Svájcban nem épül több atomerőmű. Besnau1 (1969), Beznau2 (1971), Mühleberg (1971) és Gösgen (1979) és Leibstadt (1984) atomerőművei közül egyedül a mühlebergi bezárását tervezik 2012-ben, a meglévő atomerőműveket pedig kibővítették volna, 2025-ös üzembehelyezéssel. Ezt a tervet fújták most le. A 4 atomerőműből 3 viszonylag közel van hozzánk, ideköltözésünkkor a városházán kaptunk is egy doboz káliumjodidot (Armeeapotheke!), amire rá van írva, hogy akkor szabad bevenni, ha a hatóságok elrendelik és egyébként a radioaktív sugárzástól véd. Itt egy szimuláció, hogy hogyan hat a radioaktív sugárzás az emberre. Ebből az is látszik, hogy milyen mennyiségű sugárzás éri az embert normál körülmények között is (2,5 mSv) a levegőből, ill. pl. egy computer-tomográfiás vizsgálatnál (10 mSv) vagy egy gyomörröntgennél (10-18 mSv). 1000 mSv-től válik kritikussá a sugárzás mennyisége.

Az atomenergia pótlására azonban még nem dolgoztak ki tervet, sok a nyitott kérdés. Különböző környezetvédelmi szervezetek (WWF, Greenpeace, ProNatura, Enegia Alapítvány és VCS) prezentálták nemrég Bernben az elképzelésüket. Ők alapvetően a nap- és a geotermikus enegiával számoltak. Az erről szóló cikkben van egy kis bemutató, hogy hogy lesz a napfényből napenergia. Egy nagyon izgalmas táblázatot is mellékeltek, ami egy listát tartalmaz, hogy melyik országban mennyi napenergia állítható elő ideális körülmények között. Ez egy 2008-as adat. Az 1. helyen Németország áll 5.351 MW-tal, Magyarország a 20.-on 0,5 MW-tal. Fogalmam sincs, hogy hogy számolhatták ki. Először azt gondoltam, hogy talán az ország mérete számíthat a napsütéses órák számán kívül, de Belgium pl. az 5. helyen áll 71 MW-tal, pedig az sem egy nagy ország.

Ugyanezt a szimulációt megcsinálták a geotermikus energiára is. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy a föld mélyén a hőmérséklet 100 méterenként 3 fokot melegszik. A föld hőjét hasznosító "erőmű" (Hot-Dry-Rock eljárás) esetén 3 db 5 km mély fúrást kell végrehajtani. A technológiát nem írnám le, viszont ilymódon a rendszerben (ebben a 3 db 5 km-es csőben) mp-enként 150 l víz cirkulál. 200 fokos víznél 55 MW-os teljesítménnyel lehet számolni, ennek 90%-át fűtésre, a maradékot pedig elektromos áram termelésére használnák.

A Szövetségi Kormány döntése azonban még korántsem jelenti azt, hogy ez a döntés végleges. Ezt követően vitatják meg a témát és a törvényjavaslatot a parlamentben. És természetesen a népszavazásról se feledkezzünk meg, mert a végső szó az övék. Előreláthatóan 2015-ben kerülhet erre sor.

2 megjegyzés:

  1. a napenergiához: a táblázat azt mutatja, hogy az egyes országokban installált napkollektorokból mennyi energia nyerhető ki ideális körülmények esetén. És mivel a németek nagyon környezettudatosak, azaz elég sok ház tetején van napkollektor, így természetesen ők tudják a legtöbb energiát előállítani a napból. Mo.-n ez szinte 0, pedig sejthető, hogy nálunk többet süt a nap.

    VálaszTörlés
  2. Így már mindjárt érthetőbb, köszönöm! :) Valóban nagyon jó lenne, ha Magyarország végre kihasználná a lehetőségeit és az állam ebben partner lenne!

    VálaszTörlés