2011. április 27., szerda

Solothurn - Svájc legszebb barokk városa




Legalábbis ők így nevezik magukat. A mai városközpont 1520-1790 között épült, ennek megfelelően különböző építészeti stílusok képviseltetik itt magukat.


Solothurn város az ugyanilyen nevű kanton székhelye (ez pedig egy angol nyelvű oldal a városról), összesen csupán 16 ezer lakossal. A Jura hegység déli lábainál fekszik, az Aare folyó szeli ketté. Az óváros jelentősebb része a folyó északi partján található. Legjelentősebb épülete a St. Ursen katedrális, ami 1762-73 között épült, solothurni világos márványból, korai klasszicista stílusban. Tornyát természetesen megmásztuk, hogy föntről is megszemlélhessük a várost. A belépőjegyet - szokatlan módon - nem a bejáratnál, hanem fönt a toronyba érve kell megvenni. Ahogy elnéztem, a látogatók többsége alig bírta kiszuszogni magából, hogy hány db és milyen fajta jegyet szeretne. A katedrális mellett a Bázeli kapu erődítménye a város keleti bejárata, mely 1535-ben készült, míg a nyugati a Bieli kapu. A kettő között található az óváros, számos gyönyörű épületével. Magára valamit is adó város nem létezik óratorony nélkül, így Solothurn sem nélkülözheti eme épületet. Sőt, a város legrégebbi épületéről van szó (legalábbis a ma is álló épületek közül). A 12. század első felében épült, az óratorony 1467-ben, az asztronómiai óra pedig 1545-ben készült el.


Feltűnő még a sok - egész pontosan 11 - történelmi kút. Hasonló stílusúak találhatók még más városokban is (az általunk meglátogatottak közül pl. Bázelben, Schaffhausenben). A középkorban ezekben mosták az asszonyok a ruhákat.


Említésre méltó még a jezsuita templom, ami az ország legjobb állapotú barokk temploma. Az 1600-as évek 2. felében épült, pompás stukkódíszítéssel. Egész más stílust és kategóriát képvisel a város korabeli fegyverraktára (ami ugyanazon század legelején épült). Akkoriban egy város hatalmának egyik jelképe a fegyverraktár gazdagsága volt. Az épület ma fegyvertörténeti kiállításként üzemel.


Egyszóval számos látnivaló van, nekem mégis hiányérzetem volt. A város szinte teljesen kihalt volt, hiányzott belőle az élet - igaz, húsvétkor látogattuk meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése